RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Szomszédság: stratégiai iránymutatás

E dokumentum célja, hogy felvázolja az európai szomszédságpolitika következő szakaszait. Javaslatot tesz azokra a prioritásokra, amelyeknek szerepelniük kell a kétoldalú cselekvési tervekben: politikai párbeszéd és reform, kereskedelem és a belső piacra való fokozatos belépést segítő intézkedések, bel- és igazságügyek, energia, közlekedés, információs társadalom, környezet, kutatás és innováció, szociális politika és a közösségek közötti kapcsolat.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2004. május 12.) – Európai szomszédságpolitika. Stratégiai iránymutatás [COM(2004) 373 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

E közlemény a „Szomszédság: új keretek keleti és déli szomszédainkkal fenntartott kapcsolataink számára” című, illetve a szomszédsági politika eszközéről szóló 2003. évi közlemények folytatásaként jött létre. Célja, hogy kijelölje az új európai szomszédságpolitika következő szakaszait.

Elvek és hatály

A Bizottság szerint az európai szomszédságpolitika területén átfogó, egységes és hatékony megközelítést kell alkalmazni. Az új szomszédos országokkal folytatott együttműködés újjáélesztése révén ennek meg kell erősítenie a térségben a biztonságot, a jólétet és a stabilitást.

Ami a földrajzi lefedettséget illeti, a Bizottság azt javasolja, hogy Örményországot, Azerbajdzsánt és Grúziát is vonják be az európai szomszédságpolitika körébe. Ezenfelül a kibővült Európáról szóló 2003. márciusi közleménnyel összhangban javaslatot tesz arra, hogy Fehéroroszországnak milyen feltételeket kellene teljesítenie az európai szomszédságpolitikába való fokozottabb integrációja érdekében. A jelenlegi körülmények között az országgal szembeni uniós kötelezettségvállalások elsősorban a demokratikus fejlődésre és a civil társadalom támogatására összpontosítanak. Líbia esetében a Bizottság javasolja, hogy vizsgálják meg az európai szomszédságpolitikához történő csatlakozás lehetőségeit, de megerősíti, hogy mindenekelőtt az ország barcelonai folyamatban történő részvételét kell megvalósítani.

A Bizottság által említett további lényeges szempontok a folyamatban való közös szerepvállalás, a partnerekkel szembeni differenciált bánásmód és a meglévő eszközök hatékonyabb kihasználása. A Bizottság véleménye szerint az európai szomszédságpolitika a célzottabb és jobban strukturált megközelítés, a fokozott integráció eléréséhez kínált lehetőségek, a reform megkezdéséhez nyújtott ösztönzés, a kétoldalú problémák megoldására való hajlandóság, az egyértelmű prioritások, a támogatások növelése és a partnereknek nyújtott segítség révén hozzáadott értéket képvisel.

Cselekvési tervek

Az egyes partnerekkel megkötendő kétoldalú cselekvési tervekben a prioritások két nagy terület köré csoportosíthatók: az egyik a közös értékek és a kül- és biztonságpolitika, a másik a partnereket olyan kiemelt területeken az Unióhoz közelítő intézkedések, mint a gazdasági és társadalmi fejlődés, a kereskedelem és a belső piac, a bel- és igazságügyek, valamint a hálózatok és kapcsolatok kialakítása. A nyomon követést a különböző hatályos megállapodások keretében felállított szervezetek végzik majd, és a Bizottság rendszeresen jelentést készít a cselekvési tervek felülvizsgálata és módosítása céljából.

E politika alapját az alapvető szabadságok és jogok képezik, és az a közös értékek iránti elkötelezettség előmozdítását hivatott szolgálni. Az európai szomszédságpolitika keretében megerősödik a cselekvési tervekben meghatározott területeken folyó politikai párbeszéd, aminek végső célja az eredményes többoldalú kapcsolatok kialakítása.

A politika ezenkívül a kedvezményes kereskedelmi kapcsolatok megerősítésére és a pénzügyi és gazdasági támogatás növelésére is törekszik, ami kilátásokat teremt az Unió belső piacán való későbbi közreműködésre. Ami a szociális dimenziót illeti, fokozott párbeszédre és együttműködésre van szükség. A munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos kérdéseket továbbra is különböző megállapodások keretében szabályozzák.

A kereskedelem és a belső piac további jelentős fejezetet képvisel. Fontos a jogi és szabályozási rendelkezések közelítése, és az európai szomszédságpolitika a kereskedelem liberalizációja és a regionális integráció elmélyítését célzó eszközöket fog létrehozni. A kereskedelmi áruk tekintetében a nem vámjellegű akadályok fokozatos leküzdése érdekében szükség van a közigazgatási együttműködés javítására. A mezőgazdasági termékek esetében létfontosságú az egészségügyi és a növény-egészségügyi ellenőrzések uniós normákkal való összehangolása. Végül, a szolgáltatások szabad mozgása terén közelíteni kell a jogszabályokat. Ezzel egyidejűleg javítani kell a beruházási környezetet, független versenyjogi ellenőrző hatóságokat kell létrehozni, az adózási rendszert pedig korszerűsíteni kell, és átláthatóbbá kell tenni.

A bel- és igazságügyek területén javítani kell a közintézmények működését annak érdekében, hogy kezelni tudják a migrációs nyomás, az emberkereskedelem és a terrorizmus jelentette kihívásokat.

Az európai szomszédságpolitika egyik kulcseleme a szomszédos területek összekapcsolása. A Bizottság szorgalmazza az energetikai és közlekedési hálózatok javítását és megerősítését. A környezet, az információs társadalom és a kutatás-fejlesztés szintén olyan területek, ahol a fejlődés érdekében intézkedéseket kell hozni. A fizikai kapcsolatokon túl ugyanakkor személyes kapcsolatépítésre is szükség van. Ennek megfelelően ösztönözni kell a kulturális, oktatási és társadalmi kapcsolatok kiépítését.

Regionális együttműködés

Az európai szomszédságpolitika differenciált alkalmazás keretében valósul meg. A keleti térségre vonatkozó prioritások a következők:

  • szorosabb együttműködés a gazdaság, az üzleti élet, a foglalkoztatás és a szociálpolitika, a kereskedelem és az infrastruktúrák területén;
  • környezetvédelem, nukleáris biztonság és természeti erőforrások;
  • bel- és igazságügyek;
  • a közösségek közötti kapcsolatokat érintő kérdések.

A mediterrán térségben a regionális és az alrégiók közötti együttműködés során fel kell használni az euromediterrán partnerség vívmányait. A regionális szintű stratégiai prioritások a következők:

  • dél–dél közötti integráció;
  • alrégiók közötti együttműködés;
  • a szabályozási és jogi környezet harmonizációja.

Az e régióban zajló együttműködés prioritásai a következők:

  • az infrastruktúrák összekapcsolása;
  • környezetvédelem;
  • bel- és igazságügyek;
  • a kereskedelem, a jogszabályok közelítése és a társadalmi-gazdasági fejlődés.

Az európai szomszédságpolitika támogatása

Az európai szomszédságpolitika jelenlegi eszközei 2000 és 2003 között jelentős, összesen 3,7 milliárd euró összegű pénzügyi támogatásban részesültek. Ebben az időszakban az európai kezdeményezés a demokráciáért és az emberi jogokért elnevezésű eszköz körülbelül 60 millió eurót biztosított, míg az Európai Beruházási Bank (EBB) hozzávetőleg 3,4 milliárd euró értékben nyújtott hitelt a mediterrán országoknak. Végül a rendkívüli szükséghelyzetben lévő harmadik országok makrofinanszírozási támogatást és humanitárius segítséget kaptak.

Az eszközök tekintetében a Bizottság egy sor új, harmonizált eszköz létrehozását javasolta, többek között a jelenleg a TACIS és a MEDA programok keretébe tartozókat. Ezenfelül egy közelmúltbeli közlemény előirányozza egy új szomszédsági támogatási eszköz létrehozását. Tekintettel a megoldandó jogi és költségvetési problémákra, kétszakaszos megközelítést alkalmaznának, és az új eszköz csak 2006-ban kezdené meg a működését. 2007-től a valamennyi résztvevő közreműködésével megvalósuló határokon átnyúló és regionális együttműködési projekteket támogatná. Az EBB hitelnyújtási képességét is meg fogják erősíteni.

A stratégiai iránymutatás megállapítja, hogy a 2003. júliusi közleményben bemutatott három lehetőség közül a leginkább egy olyan új, egységes rendelet létrehozása felel meg a szükségleteknek, amely az Unión belüli és kívüli tevékenységeket finanszírozni hivatott szomszédsági támogatási eszközt szabályozza. A Bizottság mindemellett azt tanácsolja, hogy az eszköz teljes összegének csak egyetlen költségvetési fejezetet szenteljenek, amely a kohéziós és külpolitika költségvetési tételeire épül.

A Bizottság véleménye szerint az EUSZ 181a. cikke lenne a megfelelő jogalap. Mivel ez a cikk a harmadik országokkal folytatott együttműködést érinti, lehetővé tenné a közös fellépések finanszírozását. Az eszköz a meglévő határokon átnyúló programok, például a partnerségek, a többéves programozás és a társfinanszírozás elveit alkalmazná. Minden határszakaszt magában foglal majd, támogatni fogja a legalább egy tagállam és egy partnerország közötti transznacionális együttműködést, és a jelenlegi belső és külső határokon átnyúló programok helyébe lép.

Az új eszköz két különálló pénzügyi rendszer formájában fog működni. Az első a határokon átnyúló együttműködést támogatja elsősorban kétoldalú programok révén. A második rugalmasabb támogatást kínál az átfogóbb transznacionális együttműködéshez, amely általában konkrét témakörök szerint valósul meg. Néhány példa a környezetvédelem, az energetikai, távközlési és közlekedési hálózatok integrációja, a közegészségügy, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem és annak megelőzése.

A költségvetés jelentősen megnő majd, és további rendelkezések bevezetésére kerül sor, amelyek lehetővé teszik a források egyes programok és projektek javára történő átcsoportosítását. Ezáltal kiküszöbölik a források igénybevételét akadályozó tényezőket, és elismerik a jó teljesítményt.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye (2003. március 11.) a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – A kibővített Európa – Szomszédság: új keretek keleti és déli szomszédainkkal fenntartott kapcsolataink számára [COM(2003) 104 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A Bizottság közleménye (2003. július 1.) – A szomszédsági politika új eszközének alapjai [COM(2003) 393 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Utolsó frissítés: 10.04.2006

Lásd még

  • Ha többet szeretne megtudni az európai szomszédságpolitikáról (DE) (EN) (FR), keresse fel a témakört bemutató internetes oldalt.
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére