RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Partnerségi és együttműködési megállapodások: Oroszország, Kelet-Európa, Dél-Kaukázus és Közép-Ázsia

Az Európai Unió tíz partnerségi és együttműködési megállapodást kötött Oroszországgal, Kelet-Európa, a Dél-Kaukázus és Közép-Ázsia országaival. E megállapodások célja, hogy a számos területen megvalósított együttműködés és politikai párbeszéd révén megerősítsék ezekben az országokban a demokráciát, és fellendítsék gazdaságukat. Együttműködési Tanácsot hoznak létre, amelynek feladata a megállapodások végrehajtásának biztosítása.

JOGI AKTUSOK

A Tanács és a Bizottság 99/602/EK határozata, 99/614/EK határozata, 99/515/EK határozata, 99/490/EK határozata, 99/491/EK határozata, 98/401/EK határozata, 97/800/EK határozata, 98/149/EK határozata, 99/593/EK határozata és 2009/989/EK határozata egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Örmény Köztársaság, az Azerbajdzsán Köztársaság, a Grúz Köztársaság, a Kazah Köztársaság, a Kirgiz Köztársaság, a Moldovai Köztársaság, az Orosz Föderáció, Ukrajna, az Üzbég Köztársaság, illetve a Tádzsik Köztársaság között létrejött partnerségi és együttműködési megállapodás megkötéséről.

ÖSSZEFOGLALÓ

A 90-es évek vége óta az Európai Unió tíz hasonló partnerségi és együttműködési megállapodást kötött a következőkkel: Oroszországgal és a kelet-európai, dél-kaukázusi és közép-ázsiai új független államokkal: Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Grúziával, Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Moldovával, Ukrajnával, Üzbegisztánnal és Tádzsikisztánnal.

E partnerségek céljai a következők:

  • megfelelő keret biztosítása a politikai párbeszédhez;
  • az érintett országok erőfeszítéseinek támogatása demokráciájuk megszilárdítása és gazdaságuk fejlesztése érdekében;
  • a piacgazdaságra való áttérésük figyelemmel kísérése;
  • a kereskedelem és a befektetések támogatása.

A partnerségek ezenkívül le kívánják fektetni a jogi, gazdasági, társadalmi, pénzügyi, polgári tudományos és technológiai, valamint a kulturális együttműködés alapjait. Oroszország esetében a megállapodás további célja, hogy megteremtse egy szabadkereskedelmi terület jövőbeni létrehozásához szükséges feltételeket.

A partnerségi és együttműködési megállapodások közös célkitűzései

Az általános elvek a demokrácia, a nemzetközi jog elvei és az emberi jogok tiszteletben tartását említik. Ezenkívül valamennyi megállapodás közös célja a piacgazdaság megteremtése.

A megállapodások kétoldalú politikai párbeszédet hoznak létre az Unió és az érintett országok között. Elő kívánják mozdítani a kölcsönösen fontosnak tartott nemzetközi kérdésekre vonatkozó álláspontok közelítését, valamint ösztönzik a biztonságot, a stabilitást, valamint a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartását célzó együttműködést. A párbeszédre miniszteri szinten az Együttműködési Tanács keretében, parlamenti szinten a Parlamenti Bizottságban és a vezető tisztviselők szintjén kerül sor. A politikai párbeszéd keretében igénybe veszik a diplomáciai csatornákat és a szakértői ülések lehetőségét is.

Ami az áruforgalmat illeti, az Unió és a tíz említett ország kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy a legnagyobb kedvezményt nyújtják egymásnak. Ezenfelül biztosítják egymás árui számára a saját területükön átmenő forgalom szabadságát. A felek mentességet biztosítanak egymásnak az ideiglenesen behozott árukra érvényes importterhek és vámok alól. A felek között nem alkalmazhatók mennyiségi korlátozások, és az árukereskedelem piaci áron történik. A behozatal által okozott kár vagy annak veszélye esetén az Együttműködési Tanácsnak a két fél számára elfogadható megoldást kell találnia. Az afrikai, karibi és csendes-óceáni térségből (AKCS) származó részes ország esetén egyes textilipari termékeket és nukleáris anyagokat ezek a rendelkezések nem érintik. A szén és az acél tekintetében ugyanakkor a partnerségi és együttműködési megállapodás rendelkezéseit kell alkalmazni.

A kereskedelemmel és a befektetésekkel kapcsolatos rendelkezések között találhatók a munkaerőre, a vállalatok alapítására és azok tevékenységére/üzemeltetésére, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra, a folyó fizetésekre és a tőkére vonatkozó feltételek. A munkafeltételeket illetően a felek vállalják, hogy a másik fél valamennyi olyan állampolgárát, aki területükön jogszerűen munkát vállal, megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítik. Oroszország esetében a szociális biztonsági rendszerek összehangolását célzó kezdeményezéseket ismertetnek.

A vállalkozások tekintetében a megállapodások előírják, hogy:

  • az Unió területén történő vállalatalapításkor nem nyújtanak kevésbé kedvezményes elbánást, mint bármely más harmadik ország részére;
  • a vállalatok működését nem részesítik kevésbé kedvezményes elbánásban, mint amilyen elbánásban más uniós vállalatok részesülnek;
  • a leányvállalatok más harmadik országok leányvállalataival azonos feltételek mellett működhetnek;
  • a volt Szovjetunió valamely új független államában letelepedő európai vállalat alapításához és működéséhez nem nyújtanak kevésbé kedvezményes elbánást, mint amilyenben a legjobb elbánásban részesített vállalatok részesülnek, legyenek akár nemzeti, akár harmadik országbeli társaságok.

Ezek a feltételek nem vonatkoznak a légi, a belvízi és a tengeri szállításra. Oroszország esetében azonban azokat a vonatkozó partnerségi és együttműködési megállapodás 6. mellékletében említett egyes banki és biztosítási szolgáltatásokra is alkalmazni kell.

A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében a felek vállalják, hogy meghozzák az ilyen szolgáltatásnyújtás több szakaszban történő engedélyezéséhez szükséges intézkedéseket. Oroszország esetében a mellékletekben felsorolt egyes ágazatok nemzeti szinten szabályozhatók. A nemzetközi tengeri szállítás területén a feleknek hatékonyan kell alkalmazniuk a nemzetközi piacra és forgalomba kereskedelmi céllal történő korlátozás nélküli bejutás elvét.

A folyó fizetések és a tőke tekintetében a felek e megállapodásokkal vállalják, hogy engedélyezik az áruk, szolgáltatások vagy személyek mozgásával kapcsolatban teljesítendő folyó fizetéseket. Biztosítaniuk kell továbbá a szabad tőkemozgást közvetlen befektetések esetén, illetve az ilyen befektetések eredményeinek és az azokból származó mindenféle nyereség kifizetését vagy külföldre történő átutalását.

A Moldovával kötött megállapodás kivételével valamennyi dokumentum külön fejezetet szentel a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonnak, valamint a jogi együttműködésnek.

A gazdasági együttműködés területén valamennyi partnerségi és együttműködési megállapodás hasonló kérdéseket érint. Ezek a következők: gazdasági és társadalmi fejlődés, emberierőforrás-fejlesztés, a vállalkozások támogatása (többek között privatizáció, befektetés és a pénzügyi szolgáltatások fejlesztése), mezőgazdaság és élelmiszeripar, energiaügyek, közlekedés, idegenforgalom, környezetvédelem, regionális együttműködés és monetáris politika. E gazdasági együttműködés célja lényegében az, hogy az új független államokban elősegítse a reformfolyamatokat és a gazdasági talpra állást, valamint azok fenntartható fejlődését. Ösztönzi továbbá a gazdasági és szociális reformokat, valamint a gazdasági és kereskedelmi rendszerek szerkezeti átalakulását.

A partnerségi és együttműködési megállapodások egyedi célkitűzései

A megállapodások a következő további együttműködési területeket említik:

  • együttműködés a demokráciával és az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekben (csak Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Üzbegisztán és Tádzsikisztán);
  • együttműködés az illegális tevékenységek megakadályozása, valamint az illegális bevándorlás megelőzése és ellenőrzése terén, a pénzmosással, a kábítószerek és az illegális bevándorlás elleni küzdelemmel kapcsolatos kiegészítő kezdeményezésekkel (kivéve Kazahsztán, a Kirgiz Köztársaság, Ukrajna és Moldova);
  • kulturális együttműködés;
  • pénzügyi együttműködés a technikai segítségnyújtás terén.

Intézményi rendelkezések

A megállapodások Együttműködési Tanácsot hoznak létre, amely felügyeli a megállapodások végrehajtását. Az Együttműködési Tanács miniszteri szinten évente egy alkalommal ül össze. A Tanács munkáját a Parlamenti Együttműködési Bizottság segíti.

A megállapodásokat 10 éves kezdeti időszakra kötik, ezt követően azonban azokat évről évre automatikusan megújítják, kivéve, ha valamelyik fél ezt ellenzi.

Minden megállapodáshoz több melléklet és egy a vámjogszabályok helyes alkalmazásához nyújtandó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv tartozik, amelyek a szöveg szerves részét képezik.

Szomszédságpolitika

Az Európai Unió 2003-ban útjára indította az európai szomszédságpolitikát (ENP) (EN) (FR), hogy a 2004. évi bővítést követően megelőzze az Unió és szomszédai közötti újabb törésvonalak kialakulását. Az európai szomszédságpolitika célja, hogy előmozdítsa az Unió és partnerei közötti szorosabb kapcsolatok kialakítását a stabilitás, jólét és biztonság térségének megteremtésére törekedve. A kelet-európai és dél-kaukázusi országok, azaz Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova és Ukrajna a földközi-tengeri térségbeli partnerekkel együtt az európai szomszédságpolitika főbb partnerországai. Ezzel összefüggésben a partnerségi és együttműködési megállapodások keretet biztosítanak az európai szomszédságpolitika kelet-európai és dél-kaukázusi partnerországokkal közösen történő végrehajtásához.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
1999. május 31-i 99/602/EK tanácsi és bizottsági határozat, Örmény Köztársaság

1999.5.31.

HL L 239., 1999.9.9.

1999. május 31-i 99/614/EK tanácsi és bizottsági határozat, Azerbajdzsán Köztársaság

1999.5.31.

HL L 246., 1999.9.17.

1999. május 31-i 99/515/EK tanácsi és bizottsági határozat, Grúzia

1999.5.31.

HL L 205., 1999.8.4.

1999. május 12-i 99/490/EK tanácsi és bizottsági határozat, Kazah Köztársaság

1999.5.12.

HL L 196., 1999.7.28.

1999. május 12-i 99/491/EK tanácsi és bizottsági határozat, Kirgiz Köztársaság

1999.5.12.

HL L 196., 1999.7.28.

1998. május 28-i 98/401/EK tanácsi és bizottsági határozat, Moldovai Köztársaság

1998.5.28.

HL L 181., 1998.6.24.

1997. október 30-i 97/800/EK tanácsi és bizottsági határozat, Orosz Föderáció

1997.10.30.

HL L 327., 1997.11.28.

1998. január 26-i 98/149/EK tanácsi és bizottsági határozat, Ukrajna

1998.1.26.

HL L 49., 1998.2.19.

1999. május 31-i 99/593/EK tanácsi és bizottsági határozat, Üzbég Köztársaság

1999.5.31.

HL L 229., 1999.8.31.

2009. január 29-i 2009/989/EK tanácsi és bizottsági határozat, Tádzsikisztán

2009.11.17.

HL L 350., 2009.12.29.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Unió és a kelet-európai, dél-kaukázusi és közép-ázsiai országok, valamint Oroszország között létrejött valamennyi megállapodás megtekinthető a szerződések európai bizottsági adatbázisában (EN).

Javaslat: A Tanács határozata egyrészről az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás Európai Közösség általi megkötéséről [COM(2009) 287 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

KORÁBBI OKMÁNYOK

Communication from the Commission of 10 of October 1995 – Towards a European Union strategy for relations with the Independent States of Central Asia [COM(1995) 206 final – not published in the Official Journal] (A Bizottság közleménye (1995. október 10.) – A közép-ázsiai független államokkal létesített kapcsolatokról szóló európai uniós stratégia felé [COM(1995) 206 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).

Communication from the Commission to the Council and the European Parliament of 10 May 1995 – Prospects for Cooperation in Science and Technology with the New Independent States (NIS) [COM(1995) 190 final – not published in the Official Journal] (A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – Az új független államokkal folytatott tudományos és technológiai együttműködés lehetőségei [COM(1995) 190 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).

Utolsó frissítés: 29.09.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére