Bangladessel való együttműködési stratégia (2007–2013)
Az Európai Unió (EU) támogatja Banglades fenntartható fejlődését. E célból a partnerek együttműködési stratégiát fogadnak el, amelynek végrehajtásakor figyelembe kell venni a fejlesztés elsődleges szükségleteit.
JOGI AKTUS
The European Commission - Bangladesh Strategy Paper 2007-2013 (DE 
) (EN ) (FR ) (Európai Bizottság – Banglades és az Európai Közösség együttműködési stratégiája 2007–2013).
ÖSSZEFOGLALÓ
Az új, 2001-ben elfogadott partnerségi megállapodás eredményeképp az Európai Unió (EU) és Banglades számos területen együttműködik. Az EU beavatkozásának első helyen támogatnia kell az országot a szegénység csökkentésében és a millenniumi fejlesztési célok megvalósításában.
Minden együttműködési projektnek érvényesítenie kell a nemek közötti egyenlőség védelmének, a vidékfejlesztésnek, az élelmiszer-biztonságnak, a környezetvédelemnek és a felelősségteljes állami kormányzásnak a célkitűzését.
Rövid távú prioritások
Ennek a stratégiának a célja, hogy felállítsa a társadalmi és a gazdasági fejlődés közötti egyensúlyt. Ily módon a partnerek az alábbi elsőbbségi intézkedési területeket határozzák meg:
- humán és társadalmi fejlődés elérése olyan programok segítségével, amelyek támogatják az egészségügyet, a táplálkozást, az oktatáshoz való hozzáférést, a tisztességes foglalkoztatást és a szegénység elleni küzdelmet;
- a felelősségteljes kormányzás, különösen a közpénzek kezelése, az igazságügyi rendszer és a jogállamiság területén;
- az emberi jogok védelme, alapvetően a nők és a gyermekek, továbbá a kisebbségi csoportok, úgymint a menekültek és a fogyatékkal élő személyek jogai tiszteletben tartásának javítása;
- gazdasági és kereskedelmi fejlődés az országnak a világkereskedelmi rendszerbe való integrációja, és a vállalkozások versenyképességének és a gazdasági termelés diverzifikálásának javítása érdekében.
Rövid távú prioritások
A stratégia végrehajtásának második szakasza során egy sor intézkedést kell megvalósítani az alábbi területeken:
- a környezetvédelem és a katasztrófavédelem, melyek következményei elsősorban a népesség legszegényebb rétegeit érinti;
- az élelmiszer-biztonság és a táplálkozás, annak érdekében, hogy fenntartható módon csökkentsék az alultápláltsági arányokat, különösen a vidéki övezetekben.