Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Summaries of EU Legislation

Az OSPAR-egyezmény

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

98/249/EK határozat – az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény megkötése

Egyezmény az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeri környezetének védelméről

MI A HATÁROZAT ÉS AZ EGYEZMÉNY CÉLJA?

  • A határozat az Európai Unió (EU) – akkoriban az Európai Közösség – nevében megkötötte az OSPAR-egyezményt.
  • Az OSPAR-egyezmény célja, hogy megelőzze és felszámolja a tengerszennyezést, és ezáltal megóvja az Atlanti-óceán észak-keleti körzetét az emberi tevékenységek kedvezőtlen hatásaitól.

FŐBB PONTOK

  • Az Európai Közösség az egyik szerződő fél az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezményben, amelyet 1992. szeptember 22-én írtak alá.
  • Az egyezmény különféle definíciókat határoz meg, többek között:
    • tengeri terület*;
    • belvizek*;
    • szennyezés*.
  • Az egyezmény szerződő felei vállalták, hogy megtesznek minden lehetséges lépést:
    • a szennyezés megelőzése és felszámolása érdekében;
    • hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket az Atlanti-óceán észak-keleti körzetének az emberi tevékenységek káros hatásaitól történő megvédésére.
  • Ezeknek az intézkedéseknek a célja az emberi egészség megóvása, a tengeri ökoszisztémák megőrzése és, ha ez lehetséges, a káros hatás alá került tengeri területek helyreállítása. Ennek érdekében a szerződő felelek (egyénileg vagy közösen):
    • programokat és intézkedéseket fogadnak el;
    • összehangolják politikáikat és stratégiáikat.
  • Kötelezettségeik teljesítése érdekében a szerződő feleknek 2 elvet kell alkalmazniuk.
    • Az elővigyázatosság elvét: aminek alapján megelőző intézkedéseket tesznek, ha reális alapja van annak az aggodalomnak, hogy a tengeri környezetbe közvetlenül vagy közvetett módon bekerült anyagok vagy energia a következők közül bármelyiket eredményezheti még abban az esetben is, ha nincs döntő bizonyíték a kibocsátások és a hatások közötti okozati összefüggésre;
      • Veszélyeztetheti az emberi egészséget.
      • Árthat az élő forrásoknak és a tengeri ökoszisztémáknak.
      • Ronthatja a szórakozási lehetőségeket.
      • Befolyásolhatja a tenger egyéb jogszerű használatát.
    • A szennyező fizet elvet: aminek alapján a szennyezésmegelőzési, -ellenőrzési és -csökkentési intézkedések költségeit a szennyező fedezi.
  • A szerződő felek által kidolgozott programoknak figyelembe kell venniük a legújabb technológiai fejlesztéseket és a legjobb környezeti gyakorlatokat.
  • A megtett intézkedések nem növelhetik a tenger szennyződését a tengeri területen kívül vagy a környezet egyéb részeiben.
  • A felek egyénileg vagy közösen vállalják, hogy minden lehetséges lépést megtesznek a következők megelőzése és felszámolása érdekében:
    • szárazföldi eredetű forrásokból és tevékenységekből származó szennyezések;
    • a hulladékok vagy más anyagok lerakásából vagy égetéséből származó szennyezések;
    • a part menti forrásokból származó szennyezések (olyan part menti létesítmények és csővezetékek, amelyekről anyagok vagy energia érhetik el a tengeri területet).
  • A szerződő felek tárgyalhatnak együttműködési megállapodásról az országhatárokon átnyúló szennyezés kezelése érdekében.

Ospar-bizottság

  • Az egyezmény felállít egy bizottságot, amely az egyezmény döntéshozó testülete és a felek képviselőiből áll. A bizottság különféle határozatokat és ajánlásokat vitat meg és fogad el. A határozatok az elfogadást követő 200 napos időszak leteltekor válnak kötelező érvényűvé a szerződő felekre, míg az ajánlások nem kötelező érvényűek.
  • Feladatai a következők:
    • felügyeli az egyezmény végrehajtását;
    • áttekinti a tengeri terület állapotát;
    • ellenőrzi az elfogadott intézkedések hatékonyságát;
    • programokat és intézkedéseket dolgoz ki a tengeri szennyezés megelőzésére és felszámolására;
    • összeállítja a munkaprogramját;
    • létrehozza e program végrehajtásához szükséges eszközöket.

Az OSPAR munkája

  • Az elért előrelépések értékelése az OSPAR radioaktív anyagokra vonatkozó stratégia tekintetében azt mutatja, hogy a feleknek sikerült jelentős mértékben csökkenteniük a nukleáris ágazatból származó kisüléseket.
  • A felek továbbá intézkedéseket fogadtak el egy további faj (az atlanti-óceáni lazac) és élőhely (árapály síkság) védelme és megőrzése érdekében, melyek mindegyikét az OSPAR azonosította az Atlanti-óceán észak-keleti körzetén belül különösen veszélyeztetettnek.
  • Az OSPAR 2016-ban bejelentette, hogy 10 új védett tengeri terület került be hálózatába, ezzel számuk 423-ra növekedett.
  • Az OSPAR előmozdította a tengeri hulladék csökkentésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket egy „Fishing for litter” hálózat létrehozásával az Atlanti-óceán észak-keleti körzetében, amely lehetővé teszi a hajók számára, hogy a résztvevő több mint 40 kikötő bármelyikében lerakják a begyűjtött tengeri hulladékot. Az OSPAR szerződő felei továbbá megállapodtak abban is, hogy kezelik a tengeri környezet mikro műanyag szennyezésének forrásait.
  • Az OSPAR ezen kívül az EU tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvének uniós országok általi koordinált végrehajtásának, valamint a keretirányelvben lefektetett fogalmak és módszerek alapján a régiók közötti együttműködés fórumaként is szolgál.

Kutatás

  • Az egyezmény előírja kiegészítő vagy közös tudományos vagy műszaki kutatási programok kidolgozását, amelyeket a bizottsághoz kell benyújtani.

Választottbírósági eljárás

  • Az egyezmény a szerződő felek közötti viták rendezésére választottbírósági eljárást határoz meg.

Mellékletek

Az OSPAR-egyezmény a következő speciális területekkel foglalkozó mellékleteket tartalmaz:

  • I. melléklet: A szárazföldi eredetű forrásokból származó szennyezések megelőzése és felszámolása
  • II. melléklet: A hulladék lerakás vagy égetés által okozott szennyezések megelőzése és felszámolása
  • III. melléklet: A part menti forrásokból származó szennyezések megelőzése és felszámolása
  • IV. melléklet: A tengeri környezet minőségének felmérése
  • V. melléklet: A tengeri terület ökológiai rendszereinek és biológiai sokféleségének védelméről és megőrzéséről.

Az EU sarkvidéki stratégiája

Egy 2016-os közös közlemény javasolja, hogy az EU

  • folytassa részvételét a multilaterális környezetvédelmi megállapodásokban, amelyek különleges jelentőséggel bírnak az Északi-sarkvidékre nézve is, mint például az OSPAR;
  • hozzon létre védett tengeri területeket az Északi-sarkvidéken a biológiai sokféleség megőrzésére érdekében;
  • működjön együtt az északi-sarkvidéki országokkal és más nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy kifejlesszenek egy eszközt az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye alapján a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzése és fenntartható felhasználása érdekében.

MIKORTÓL HATÁLYOS A HATÁROZAT ÉS AZ EGYEZMÉNY?

  • A határozatot 1997. október 7-től kell alkalmazni.
  • Az egyezmény 1998. március 25-én lépett hatályba. Hatályon kívül helyezi az Oslói (1972) és a Párizsi (1974) Egyezményt.
  • Az egyezményt Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Izland, Írország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság ( 1 ) írta alá és ratifikálta, amelyek az EU-val együtt, együttműködnek az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeti környezetének védelme érdekében.

HÁTTÉR

További információkért lásd:

KULCSFOGALMAK

Tengeri terület:

a következők mindegyike:

A Szerződő Felek belvizei és felségvizei.

A part menti állam fennhatósága alá tartozó felségvizeken átnyúló és azzal szomszédos vizek a nemzetközi jog által meghatározott mértékig.

A nyílt tengerek, beleértve valamennyi ilyen tenger fenekét és annak altalaját, amely tengerek az alábbi határok között helyezkednek el:

  • Az Atlanti-óceán és az Északi-Jeges-tenger és melléktengereik azon részei, melyek az északi szélesség 36°-tól északra és a nyugati hosszúság 42° és keleti hosszúság 51° között terülnek el, kivéve a következők
    • a Balti-tenger és a Belt-szorosok Hasenore Headtől Gniben Pointig, Korshagetől Spodsbjergig és Gilbjerg Headtől Kullenig húzott vonaltól délre és keletre, és
    • a Földközi-tenger és a hozzá kapcsolódó tengerek egészen az északi szélesség 36° és a nyugati hosszúság 5° 36’ délkörének metszéspontjáig.
  • Az Atlanti-óceán északi szélesség 59°-tól északra és a nyugati hosszúság 44°, illetve a nyugati hosszúság 42° közé eső körzete.

Belvizek: azok a vizek, amelyek a felségvizek szélességének mérésére szolgáló alapvonal szárazföld felé eső oldalán helyezkednek el, (vízfolyások esetén az édesvíz határáig (az a hely a vízfolyásban, ahol apálykor és az édesvíz alacsony vízállásának időszakában értékelhető növekedés van a víz sótartalmában a tengervíz jelenléte miatt)) kiterjedve.
Szennyezés:

olyan anyagok vagy energia ember általi, közvetlenül vagy közvetetten történő bejuttatása a tengeri környezetbe, amelyek a következőket eredményezik vagy eredményezhetik:

  • az emberi egészséget fenyegető veszélyek;
  • az élő erőforrások és a tengeri ökoszisztéma károsodása;
  • a szórakozási lehetőségek romlása;
  • a tenger egyéb irányú jogszerű használatával szembeni összeütközés.

FŐ DOKUMENTUMOK

A Tanács 98/249/EK határozata (1997. október 7.) az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 104., 1998.4.3., 1. o.)

Egyezmény az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeri környezetének védelméről (HL L 104., 1998.4.3., 2–21. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19–40. o.)

Az eredeti dokumentum tartalmazza a 2008/56/EK irányelv további módosításait. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az Európai Unió Északi-sarkvidékre vonatkozó integrált politikája (JOIN(2016) 21 final, 2016.4.27.)

utolsó frissítés 26.11.2017


( 1 ) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért 2020. február 1-jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.

Top