A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatása
Ez az irányelv közös keretet hoz létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatására, amellyel korlátozni kívánja az üvegházhatású gázok kibocsátását és ösztönzi a környezetbarátabb közlekedési formákat. E célból nemzeti cselekvési terveket ír elő, valamint meghatározza a bioüzemanyagok használatára vonatkozó részletes szabályokat.
JOGI AKTUS
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) [Hivatalos Lap L 140., 2009.6.5.].
ÖSSZEFOGLALÓ
Ezen irányelv célja közös keret létrehozása a megújuló energiaforrásokból származó energia előállítására és támogatására.
Nemzeti célkitűzések és intézkedések
Minden tagállamra egyedi célkitűzés vonatkozik, amelyet a megújuló forrásokból előállított energiának a végső bruttó energiafogyasztásban való részaránya szerint számítanak ki, 2020-ra vonatkozóan. Ez a célkitűzés összhangban áll a Közösség „20-20-20”-as átfogó célkitűzésével.
Ezenkívül a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedési ágazatban felhasznált részaránya 2020-ban legalább az ágazaton belüli végső energiafogyasztás 10%-a kell, hogy legyen.
Megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek
Minden tagállam köteles nemzeti cselekvési tervet kidolgozni, amely megállapítja a közlekedésben, a villamosenergia-fogyasztásban és a fűtésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-ra előírt részarányát. E cselekvési terveknek figyelembe kell venniük az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb intézkedéseknek a végső energiafogyasztásra gyakorolt hatásait is (minél erősebben csökken az energiafogyasztás, annál kevesebb megújuló energiaforrásból előállított energiára van szükség a célkitűzés eléréséhez). E nemzeti terveknek továbbá meg kell határozniuk a tervezési és díjszabási rendszerek reformjával, valamint a villamosenergia-hálózatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos eljárásokat, támogatva a megújuló forrásokból előállított energiát.
Tagállamok közötti együttműködés
A tagállamok statisztikai átruházás keretében „kicserélhetnek” egymás között meghatározott mennyiségű, megújuló forrásokból előállított energiát, valamint a megújuló villamos energia vagy fűtőenergia előállítására vonatkozó közös projekteket hozhatnak létre.
Lehetőség van harmadik országokkal folytatott együttműködésre is. Ehhez az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:
- a villamos energiát a Közösségben kell felhasználni;
- a villamos energiát a közelmúltban (2009 júniusa után) üzembe helyezett, újonnan épült létesítménynek kell termelnie;
- a termelt és exportált villamosenergia-mennyiség egyéb támogatásban nem részesülhet.
Származási garancia
Minden tagállamnak garantálnia kell tudni a megújuló energiaforrásokból előállított villamos, illetve fűtő- és hűtőenergia származását. A származási garanciában feltüntetendő információ szabványos, amelyet valamennyi tagállamban el kell ismerni. A származási garancia segítségével a fogyasztók is tájékoztathatók a különböző villamosenergia-források összetételéről.
A hálózatokhoz való hozzáférés és üzemeltetésük
A tagállamoknak ki kell építeniük a közlekedési ágazatban a megújuló energiaforrásokból előállított energiákhoz szükséges infrastruktúrát. E célból feladatuk a következő:
- biztosítják, hogy az üzemeltetők szavatolják a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia szállítását és elosztását;
- rendelkeznek arról, hogy az ilyen típusú energia elsőbbséget élvezzen.
Bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók
Az irányelv a bioüzemanyagokból és folyékony bio-energiahordozókból előállított energiát is említi. Ahhoz, hogy ezeket figyelembe vegyék, legalább 35%-kal kell csökkenteniük az üvegházhatású gázok kibocsátását. 2017. január 1-jétől a használatukból eredő kibocsátásmegtakarításnak legalább 50%-nak kell lennie.
A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításához egyaránt használnak a Közösségen belülről és kívülről származó nyersanyagokat. A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók nem állíthatók elő a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő, illetve jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületekről. Pénzügyi támogatásban csak akkor részesülhetnek, ha ezen irányelv előírásainak értelmében „fenntarthatónak” minősülnek.
Háttér
Az irányelv az energiaügyi és éghajlat-változási jogszabálycsomag részét képezi, amely jogi keretbe foglalja az üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó közösségi célkitűzéseket. E jogi keret ösztönzi az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználását, az energiaellátás javítását és egy olyan dinamikus ágazat gazdasági fellendítését, amelyben Európa jó példával jár elöl.
HIVATKOZÁSOK
| Jogi aktus | Hatálybalépés | Az átültetés határideje a tagállamokban | Hivatalos Lap |
|---|---|---|---|
| 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv |
2009.6.25. |
2010.12.5. |
HL L 140., 2009.6.5. |
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNY
A Bizottság jelentése (2010. február 25.) a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a szilárd és a gáznemű biomasszaforrások villamosenergia-termelési, fűtési és hűtési célú hasznosítására vonatkozó fenntarthatósági követelményekről [COM(2010) 11 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A jelentéshez hatásvizsgálat [SEC(2010) 65] és a hatásvizsgálatról készült összefoglaló [SEC(2010)66 
] tartozik.
A jelentés a Bizottság által a biomasszának a bioüzemanyagként és folyékony bio-energiahordozóként való hasznosítástól eltérő energetikai célú hasznosítására (azaz a villamosenergia-termelésre, fűtésre és hűtésre használt szilárd és gáznemű biomasszaforrásokra) vonatkozó fenntarthatósági rendszer követelményeiről készített hatásvizsgálat eredményeit ismerteti.
A Bizottság az uniós fenntarthatósági rendszer villamosenergia-termelésre, fűtésre és hűtésre használt szilárd és gáznemű biomasszaforrásokra történő kiterjesztése iránti igények vizsgálata során arra az álláspontra helyezkedett, hogy a biomassza-hasznosítás fenntarthatóságáról szóló európai politikának az alábbi három elvre kell épülnie:
- a biomassza-hasznosítás fenntarthatóságával kapcsolatos problémák hatékony kezelése;
- a célkitűzések költséghatékony módon való megvalósítása;
- összhang a meglévő szakpolitikákkal.
A vizsgálati szempontok alapján a jelentés megállapítja, hogy a jelenlegi szakaszban ezen a területen nincs szükség kötelező erejű és harmonizált európai rendszer létrehozására, valamint hogy a meglévő intézkedések elegendők ahhoz, hogy biztosítsák az uniós szinten a villamosenergia-, fűtési és hűtési ágazatban felhasznált szilárd és gáznemű biomassza fenntarthatóságát.
A Bizottság ugyanakkor jelentésében a fenntarthatósággal kapcsolatos ajánlásokat fogalmaz meg, és határozottan ösztönzi a tagállamokat ezek figyelembevételére, hogy a már meglévő vagy jövőbeni nemzeti fenntarthatósági rendszerekkel bizonyos szintű összhangot tudjanak kialakítani. Az ajánlások elsősorban a 2009/28/EK irányelvben a bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra vonatkozóan előírt fenntarthatósági rendszeren alapulnak, néhány kivételtől eltekintve.
A Bizottság jelentésében kifejti, hogy a hatásvizsgálat következtetéseinek megvalósítását nyomon kell követni, és arról jelentést kell tenni. A jelentés következtetéseiben ezért kimondja, hogy 2011. december 31-ig újabb jelentést készít arról, hogy a nemzeti szintű rendszereknek sikerült-e kielégítően és megfelelően kezelniük az EU-ból és az azon kívülről származó biomassza hasznosításával összefüggő fenntarthatósági kérdéseket, továbbá arról, hogy e rendszerek nyomán nem alakultak-e ki a kereskedelmet vagy a bioenergia-ágazat fejlődését gátló akadályok. A Bizottság mérlegelni fogja, hogy európai uniós szinten szükség van-e további intézkedésekre, így például közös fenntarthatósági kritériumok bevezetésére.