RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A talajvédelemről szóló tematikus stratégia

A Bizottság a talajromlás megelőzése, a talaj funkcióinak megőrzése és a megromlott állapotú talaj helyreállítása céljából közös keretet és célkitűzéseket javasol. Ez a stratégia és a részét képező javaslat a veszélyeztetett területek és a szennyezett területek meghatározását, valamint a megromlott állapotú talaj helyreállítását irányozza elő.

JAVASLAT

A Bizottság közleménye (2006. szeptember 22.) – A talajvédelemről szóló tematikus stratégia [COM(2006) 231 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve (2006. szeptember 22.) a talajvédelem kereteinek meghatározásáról, valamint a 2004/35/EK irányelv módosításáról.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió talajvédelemről szóló tematikus stratégiája olyan intézkedéseket javasol, amelyek célja a talaj védelme és azon képességének megőrzése, hogy el tudja látni ökológiai, gazdasági, társadalmi és kulturális funkcióit *.

A stratégia alkotóelemei a következők: a talaj védelmét és fenntartható használatát lehetővé tevő jogszabályi keret létrehozása; a talajvédelem beépítése a tagállami és közösségi szakpolitikákba; a tudásalap megerősítése, valamint a nyilvánosság figyelmének felhívása.

Az irányelvjavaslat a stratégia jelentős eleme, amelynek köszönhetően a tagállamok az elfogadott intézkedéseket a tényleges helyi körülményekhez igazíthatják. A javaslatban foglalt intézkedések célja a problémák felismerése, a talajromlás megelőzése és a szennyezett vagy megromlott állapotú talaj helyreállítása.

Kockázatmegelőzés, károk mérsékelése és helyreállítás

Az irányelvjavaslat által előirányzott intézkedések egyike kötelezi a tagállamokat az erózió, a szerves anyagok csökkenése, a tömörödés, a szikesedés és a földcsuszamlások kockázatának kitett területek, illetve azon területek azonosítására, ahol valamely talajromlási folyamat már megjelent. Az azonosítást a javaslatban meghatározott kritériumok szerint kell elvégezni.

Ezt követően a tagállamoknak a fenti kockázatok csökkentése és az azok következményei elleni küzdelem érdekében célokat kell meghatározniuk és intézkedési programokat kell elfogadniuk. Ezenfelül a talaj lezáródásának korlátozását lehetővé tevő intézkedéseket kell előírniuk, többek között az elhagyott szennyezett területek rehabilitációját, illetve, ha a lezáródás elkerülhetetlen, annak hatásainak csökkentését.

Talajszennyezés

Az irányelvjavaslat továbbá előírja, hogy a tagállamok hozzák meg a megfelelő intézkedéseket a talaj veszélyes anyagokkal történő szennyezésének megelőzésére.

Emellett jegyzéket kell létrehozniuk az ilyen anyagokkal szennyezett területekről, amennyiben az említett anyagok koncentrációja jelentősen veszélyezteti az emberi egészséget és a környezetet, illetve azokról a területekről, ahol korábban bizonyos tevékenységeket végeztek (hulladéklerakók, repülőterek, kikötők, katonai létesítmények, az IPPC-irányelv által szabályozott tevékenységek stb.). A javaslat tartalmazza a potenciális talajszennyező tevékenységek felsorolását.

Egy ilyen terület értékesítésekor a tulajdonos vagy a leendő vevő köteles a talaj állapotára vonatkozó jelentést az illetékes nemzeti hatóság és az adás-vétel másik felének rendelkezésére bocsátani. A jelentést a tagállam által kijelölt jogosult szerv vagy személy adja ki.

A tagállamoknak ezt követően a prioritásokat meghatározó nemzeti stratégia alapján el kell végezniük a szennyezett területek helyreállítását *. Amennyiben a terület rehabilitációjának költségei nem terhelhetők a szennyezőre, az érintett tagállamnak megfelelő finanszírozást kell nyújtania a terület helyreállításához.

A nyilvánosság figyelmének felhívása és információcsere

Az irányelvjavaslat előírja, hogy a tagállamok felhívják a közvélemény figyelmét a talajvédelem fontosságára, valamint lehetőséget biztosítanak számára a veszélyeztetett területekre vonatkozó intézkedési programok, illetve a nemzeti helyreállítási stratégiák kidolgozásában, módosításában és felülvizsgálatában való részvételre.

A tagállamoknak a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk bizonyos információkat, többek között a veszélyeztetett területek, az intézkedési programok és a nemzeti helyreállítási stratégiák listáját.

Mindezen túl a Bizottság tervei szerint platformot fog felállítani a tagállamok és az érintett felek között zajló, a veszélyes területek azonosítását és a kockázatértékelési módszereket érintő információcsere céljából.

Integráció

A tagállamok és a közösségi intézmények kötelesek beilleszteni a talajjal kapcsolatos megfontolásokat más olyan ágazati politikákba, amelyek jelentős hatással lehetnek a talajra, különösen a mezőgazdasági, regionális fejlesztési, közlekedési és kutatáspolitikába.

A Bizottság különösen előirányozza a hatályos jogszabályok, többek között a szennyvíziszapról szóló irányelv, illetve az integrált szennyezésmegelőzésről és -csökkentésről szóló irányelv felülvizsgálatát. Fel fogja mérni továbbá az e stratégia és a víz-keretirányelv közötti, illetve a tengeri környezetről szóló tematikus stratégiával való lehetséges szinergiákat.

Kutatás

A Bizottság hangsúlyozza, hogy további kutatás szükséges a talajtani ismeretek hiányosságainak megszüntetéséhez és a szakpolitikák megalapozottságának megerősítéséhez, különösen a talaj biológiai sokfélesége tekintetében.

A hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (2007–2013) önálló fejezetet szentel a talaj védelmével és funkcióival foglalkozó kutatási tevékenységek támogatásának.

A talajvédelem szükségessége

A talaj az általános meghatározás szerint a földkéreg legfelső rétege. Ez egy igen dinamikus rendszer, amely több funkciót * tölt be, és az emberi tevékenységek, valamint az ökoszisztémák fennmaradása szempontjából létszükségletű feladatokat lát el. A talajképződés és a talaj megújulása rendkívül lassú folyamat, ezért a talaj nem megújuló erőforrásnak tekintendő.

Az EU területén a talajt veszélyeztető legfontosabb talajromlási folyamatok az erózió, a szerves anyagok csökkenése, a szennyezés, a szikesedés, a tömörödés, a biológiai sokféleség csökkenése, a lezáródás, valamint az árvíz és a földcsuszamlás.

A talajromlás komoly probléma Európában. A talajromlás egyik oka vagy súlyosbító tényezője az emberi tevékenység, mint például a helytelen mezőgazdasági és erdőgazdálkodási módszerek alkalmazása, az ipari tevékenység, a turizmus, a városi és ipari terjeszkedés és az építkezés.

E tevékenységek következménye többek között a talaj termékenységének, széntartalmának és biológiai sokféleségének a csökkenése, a kisebb vízmegtartó kapacitás, a gáz- és tápanyagkörforgás megszakadása és a szennyező anyagok lassúbb lebomlása. A talajromlásnak ezáltal közvetlen hatása van a víz és a levegő minőségére, a biológiai sokféleségre és az éghajlatváltozásra. Ezenkívül károsíthatja a polgárok egészségét és veszélyeztetheti az élelmiszer- és takarmánybiztonságot.

A Bizottság iránymutatásaival összhangban és a rendelkezésre álló adatok alapján elvégzett hatástanulmány szerint a talajromlás évente akár 38 milliárd EUR-ba is kerülhet.

Háttér

Közösségi szinten még nem létezik konkrét talajvédelmi szakpolitika. A talajvédelem szempontja különböző rendelkezésekben érvényesül a környezetvédelem területén, illetve más politikaterületeken, például a mezőgazdasági vagy a vidékfejlesztési politikában. Ezek a rendelkezések azonban céljaik és hatályuk sokfélesége miatt nem képesek biztosítani a talaj hatékony védelmét.

Közös európai szintű fellépésre van szükség, mivel a talaj állapota más, közösségi szinten szabályozott környezetvédelmi vagy élelmiszer-biztonsági szempontokra is hatással van, valamint tekintettel a belső piacnak a szennyezett területek helyreállításából fakadó torzulásaira, az esetleges határokon átnyúló hatásokra és a probléma nemzetközi jellegére.

Ez a stratégia a 2002-ben elfogadott hatodik környezetvédelmi cselekvési programban előirányzott hét tematikus stratégia egyike. Ennek alapjául egy részletes tanulmány és a nyilvánossággal és az érintett felekkel folytatott széles körű konzultáció szolgál.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • Talajfunkciók: a talaj fő funkciói az emberek és az emberi tevékenységek fizikai és kulturális környezetének biztosítása, biomassza- (pl. élelmiszer) és nyersanyag-termelés, a tápanyagok, az anyagok és a víz raktározása, szűrése és átalakítása; a biológiai sokféleség fejlődését elősegítő támogatás biztosítása (élőhelyek, fajok stb.), szénforrás biztosítása, valamint a geológiai és archeológiai örökség védelme.
  • Rehabilitáció: a talajban található szennyeződések eltávolítását, kezelését, elszigetelését vagy csökkentését célzó tevékenység, amelynek célja, hogy a szennyezett terület – figyelembe véve a talaj jelenlegi és tervezett használatát – többé ne jelentsen veszélyt az emberi egészségre vagy a környezetre.

HIVATKOZÁSOK ÉS ELJÁRÁS

Javaslat Hivatalos Lap Eljárás

COM(2006) 232 bizottsági közlemény

COD/2006/0086 együttdöntési eljárás

Utolsó frissítés: 06.09.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére