RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A veszélyeztetett nyílt tengeri ökoszisztémák védelme a fenékhalászat ellen

E rendelet célja a nyílt tengeri ökoszisztémákat veszélyeztető káros halászati tevékenységek kiiktatása olyan intézkedések bevezetésével, amelyek részét alkotják az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által tett ajánlásoknak. A rendelet vonatkozik azokra a közösségi hajókra, amelyek a regionális halászati irányítószervezet hatáskörén kívül eső nyílt tengeri övezetekben tevékenykednek, amelyeken ennek megfelelően az érintett, lobogó szerinti tagállam szabályozása érvényes.

JOGI AKTUS

A Tanács 734/2008/EK rendelete (2008. július 15.) a veszélyeztetett nyílt tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök káros hatásával szembeni védelméről

ÖSSZEFOGLALÓ

A rendelet hatálya kiterjed azokra a közösségi halászhajókra, amelyek nyílt tengeri tevékenységük elvégzéséhez fenékhalászati eszközöket * alkalmaznak. A fenti rendelet nem vonatkozik a regionális halászati irányítószervezet hatásköre alá eső övezetekre. Továbbá nem vonatkozik az olyan övezetekben mozgó hajókra, amelyekben a regionális halászati irányítószervezet felállítása már megkezdődött, és ahol mar elfogadták az ideiglenes tengeri környezetvédelmi intézkedéseket.

A fenékhalászati eszközök nyílt tengeri alkalmazásához a közösségi hajóknak különleges halászati engedélyt kell beszerezniük. A különleges halászati engedély kiállítása iránti kérelemhez részletes halászati tervet kell mellékelni, amely az alábbiakat tartalmazza:

  • tevékenységi övezet;
  • célfajok;
  • a fenékhalászati eszközök típusai és használati feltételeik;
  • adott esetben a a fenékhalászati eszközök alkalmazásának térképen való jelölése.

Az engedélyt a lobogó szerinti tagállam illetékes hatósága állítja ki, miután elvégzett egy hatásvizsgálatot. A vizsgálat olyan tudományos és technikai adatokra támaszkodik, amelyek meghatározzák, hogy hol találhatók a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák * a halászati tervben definiált tevékenységi övezeten belül. A vizsgálatnak ki kell mutatnia, hogy a halászati tevékenységek nem okoznak jelentős kárt * a kérdéses ökoszisztémákban.

A halászati terv módosításait jelenteni kell az illetékes hatóságnak, amely el fogja bírálni, hogy a módosítások fenyegethetik-e a területeket, amelyeken feltételezhetően vagy biztosan előfordulnak veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák. Amennyiben egy hajó nem tartja tiszteletben a beadott halászati tervet, a lobogó szerinti tagállam bevonja a különleges halászati engedélyt.

Amikor az illetékes hatóságnak nem áll rendelkezésére elegendő tudományosan alátámasztott adat egy adott övezettel kapcsolatban, az elővigyázatosság elve lép érvénybe. Ebben az esetben a fenékhalászati eszközök alkalmazása tilos. A fenékhalászati tevékenységek csak akkor engedélyezhetőek, ha nem áll fenn az esélye annak, hogy kárt tesznek a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákban.

Ha egy hajó váratlanul veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák jelenlétét észleli, azonnal el kell hagynia a terepet, és le kell mondania a tervezett halászati tevékenységről. A műveleteket csak akkor folytathatja, ha az előírt halászati tervben megjelölt területen belül már legalább öt tengeri mérföldnyire került a szóban forgó helyszíntől. A halászhajó a felfedezésről késedelem nélkül jelentést tesz az illetékes hatóságnak, pontos információkat szolgáltatva a felfedezés jellegéről, idejéről, körülményéről stb.

Amennyiben a tudományos ismeretek igazolják a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák biztos vagy valószínűsíthető előfordulását a halászati tevékenységre engedélyt adó területen, a tagállamok lezárják az övezetet a fenékhalászat elől. A tagállamok értesítik a Bizottságot a lezárásról, a Bizottság pedig az értesítést továbbítja valamennyi tagállamnak.

A halászhajóra szerelt műholdas követőrendszer (VMS) meghibásodása esetén a hajó parancsnoka kétóránként jelenti a hajó földrajzi helyzetét a lobogó szerinti tagállam illetékes Halászati Felügyelő Központjának. A hajó csak akkor szállhat újra tengerre, ha az illetékes hatósággal ellenőriztette, hogy a műholdas követőrendszer újra hibátlanul működik.

A halászati terv teljes végrehajtása során megfigyelők kísérik figyelemmel minden különleges halászati engedéllyel rendelkező hajó halászati tevékenységét. A megfigyelési időszak alatt a megfigyelők begyűjtenek minden, a fogásra, a halászati terv módosítására és a veszélyeztetett ökoszisztémák felfedezésére vonatkozó adatot, illetve feljegyzik a halászeszközök lebocsátási mélységét. A megfigyelők a megbízást követő 20 napon belül jelentést nyújtanak be az érintett tagállam illetékes hatóságainak. A jelentés másolatát ezt követően megküldik a Bizottságnak.

Háttér

Ez a rendelet a közös halászati politika (HU) és az uniós környezeti politika rendszerébe illeszkedik, mivel olyan szabályokat állít fel, amelyek elősegítik azoknak a halászati tevékenységeknek a megelőzését és kiiktatását, amelyek a tengeri környezetre káros hatást gyakorolnak.

A rendelet végrehajtja az ENSZ Közgyűlésének a nyílt tengeri ökoszisztémákat veszélyeztetető, pusztító hatású halászati módszerek megszüntetésére irányuló intézkedésekről szóló ajánlásait (2006. december 8-i 61/105. határozat (EN) (ES) (FR)).

A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • Fenékhalászati eszköz a halászati műveletek során a tengerfenékkel érintkező halászeszközök, beleértve a fenékvonóhálókat, kotróhálókat, fenéken rögzített kopoltyúhálókat, fenéken rögzített horogsorokat, rákcsapdákat és csapdákat.
  • Tengeri ökoszisztéma: a növények, állatok és mikroorganizmusok közösségének dinamikus együttese és élettelen környezetük, amelyek funkcionális egységként hatnak egymásra.
  • Veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma: bármely tengeri ökoszisztéma, amelynek épségét veszélyezteti a halászati műveletek során a fenékhalászati eszközökkel való fizikai érintkezés által okozott károsodás, beleértve többek között a zátonyokat, fenékhegyeket, hidrotermikus forrásokat, hidegvízi korallzátonyokat és hidegvízi szivacsokat. Azok a legsebezhetőbb ökoszisztémák, melyek egyrészt könnyen megzavarhatók, másrészt nagyon lassan – vagy sohasem – állnak helyre.
  • Jelentős károsodás: károsodás, amely meggátolja az érintett populációk reprodukciós képességét és károsítja az élőhelyek hosszú távú természetes termékenységét, vagy az ideiglenesnél tartósabban jelentős pusztulást okoz a fajgazdagságban, az élőhely vagy egyes, a közösségi tengervizekben fejlődő haltípusokban, ilyen módon veszélyeztetve az ökoszisztéma épségét

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus Hatálybalépés Az átültetés határideje a tagállamokban Hivatalos Lap

734/2008/EK tanácsi rendelet

2008.7.31.

HL L 201., 2008.7.30.

Utolsó frissítés: 08.09.2008
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére