RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A biológiai sokféleséggel kapcsolatos cselekvési terv

Archívumok

A Bizottság cselekvési tervet hoz létre, amely tartalmazza a biológiai sokféleség hanyatlásának megállítására vonatkozó célkitűzést és azokat az intézkedéseket, amelyekkel ez a cél 2010-ig megvalósítható. A cselekvési terv alapja a biológiai sokféleség európai és világszintű hanyatlásáról készült értékelés, valamint a probléma leküzdése érdekében már meghozott uniós intézkedések.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2006. május 22.) – A Biológiai sokféleség csökkenésének megállítása 2010-ig és azon túl – Az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása az emberi jólét érdekében [COM(2006) 216 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság cselekvési tervet dolgozott ki, amellyel célja a biológiai sokféleség * védelme és hanyatlásának megállítása az Európai Unión belül és nemzetközi szinten egyaránt.

Valóban fontos, hogy felszámoljuk az ökoszisztémákat * érő károkat, és ezáltal védjük a természetet annak önmagáért való értéke (rekreációs és kulturális érték) és az általa nyújtott szolgáltatások (ökoszisztéma-szolgáltatások *) érdekében. Ezek a szolgáltatások nélkülözhetetlenek a versenyképességhez, a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz, valamint az életszínvonal javításához világszerte.

A cselekvési terv tíz kiemelt célkitűzést határozott meg, amelyek négy fő politikaterület (biológiai sokféleség az EU-ban, a világ biológiai sokfélesége, a biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás, a tudásalap) szerint csoportosíthatók. Emellett négy fő támogató intézkedésről (finanszírozás, döntéshozatal, partnerségek kiépítése, valamint a polgárok tájékozottságának, tudatosságának és részvételének megteremtése), illetve monitorozási, értékelési és felülvizsgálati intézkedésekről rendelkezik. A cselekvési tervnek egyaránt címzettjei az Unió és a tagállamok. A megfelelő intézkedéseket 2010-ig meg kell hozni, és azok ezt követően is folytatódnak.

Biológiai sokféleség az Európai Unióban

A cselekvési terv előírja az Európai Unió legfontosabb élőhelyeinek és fajainak védelmét. E célkitűzés eléréséhez fokozni kell a Natura 2000 hálózat végrehajtását (a védett területek kijelölése, a hálózat összefüggésének és összekapcsolhatóságának erősítése), meg kell óvni a leginkább veszélyeztetett fajokat, valamint a legkülső régiókban is szükség van védelmi intézkedésekre.

A biológiai sokféleség védelme túlmutat a Natura 2000 hálózatokon és a veszélyeztetett fajokon. A cselekvési terv ezért előirányozza a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzését és helyreállítását az EU tágabb vidéki tájain, amely sajátos eszközökkel történik. Ide tartozik többek között a közös agrárpolitika (KAP) rendelkezéseinek lehető leghatékonyabb alkalmazása, a nagy természeti értéket képviselő mezőgazdasági földterületek és az erdők védelme érdekében.

A cselekvési terv hasonlóképpen előirányozza a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzését és helyreállítását az EU tágabb tengeri környezetében. Ennek módja a halállományok helyreállítása, illetve a nem célfajokra és a tengeri élőhelyekre kifejtett hatás korlátozása elsősorban a közös halászati politika keretében.

A cselekvési terv további kiemelt célja a biológiai sokféleséggel összeegyeztethető regionális és területfejlesztés megteremtése az Unión belül. Ez mindenekelőtt a jobb nemzeti, regionális és helyi szintű tervezéssel valósítható meg, amely fokozottabban figyelembe veszi a biológiai sokféleséget (környezeti vizsgálatok, közösségi alapokból finanszírozott projektek, a tervezők és a fejlesztők közötti partnerségek kialakítása).

A cselekvési terv célul tűzi még ki az inváziós idegen fajok és idegen genotípusok által az EU biológiai sokféleségére gyakorolt hatás számottevő csökkentését. E kérdésben átfogó stratégiát kell kidolgozni, különleges intézkedésekkel, többek között korai előrejelző rendszerrel kiegészítve.

Az EU és a világ biológiai sokfélesége

A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzetközi kormányzás hatékonyságának jelentős erősítése érdekében a cselekvési terv azt javasolja, hogy erőteljesebben összpontosítsunk a Biológiai Sokféleség Egyezmény és a kapcsolódó megállapodások hatékonyabb végrehajtására.

Ezen túl a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások támogatásának jelentős növelését irányozza elő az EU külső segítségnyújtásában, pénzügyi szinten, valamint az ágazati és területi programokban.

Mindemellett sürgősen jelentős mértékben csökkenteni kell a nemzetközi kereskedelemnek a világ biológiai sokféleségére és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásait, különösen a trópusi esőerdők pusztulásának megfékezése érdekében.

Fokozni kell az összhangot három terület: a kormányzás, a kereskedelem és a fejlesztési együttműködés között. Ezenfelül az uniós fellépés hitelessége szempontjából nélkülözhetetlen a tagállamok tengerentúli országait és területeit érintő intézkedések meghozatala.

A biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás

A cselekvési terület hangsúlyozza, hogy a biológiai sokféleség a szén-dioxid-elkülönítés mechanizmusának köszönhetően hozzájárulhat a légkörben található üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentéséhez. Felhívja a figyelmet az éghajlatváltozás biológiai sokféleségre gyakorolt hatására is; a cselekvési terv ezért szorgalmazza az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését, hogy ezáltal korlátozni lehessen a biológiai sokféleséget érintő jövőbeni környezetterhelést. Ezenkívül javasolja a biológiai sokféleség éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának támogatását, ami a Natura 2000 hálózat összefüggésének biztosításával és a biológiai sokféleséget érő, az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedésekből eredő potenciális károk minimalizálásával érhető el.

A tudásalap

Cselekvési tervében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Európai Unióban és világszinten egyaránt jelentősen meg kell erősíteni a biológiai sokféleség védelmével és fenntartható használatával kapcsolatos tudásalapot. Ez többek között megköveteli az Európai Kutatási Térség, a kutatási infrastruktúrák, az adatok közlésének és átadhatóságának megerősítését, valamint független tudományos szakvélemények összegyűjtését és a tudományos ajánlások figyelembevételét a politikaalkotásban. A Bizottság ezzel összefüggésben a tudományos szakvélemények összegyűjtésére szolgáló mechanizmus felállítását irányozza elő.

A cselekvési terv hatékony támogatási kerete

A cselekvési tervben megfogalmazott célkitűzések elérésének biztosítása érdekében a Bizottság négy fő végrehajtandó támogató intézkedést határozott meg:

  • a megfelelő finanszírozás biztosítása a rendelkezésre álló közösségi eszközök révén, a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi terv keretében;
  • a közösségi döntéshozatal megerősítése, különösen az európai, nemzeti és regionális szintű döntéshozatal összehangolása és egymást kiegészítő jellege, valamint a biológiai sokféleség és a környezeti költségek figyelembevétele tekintetében;
  • partnerségek kiépítése a kormány, a pénzügyi ágazat, az oktatási ágazat és a magánszektor között (ideértve a földtulajdonosokat és a természetvédelmi szakembereket is);
  • a nyilvánosság tájékozottságának, tudatosságának és részvételének megteremtése.

A biológiai sokféleséggel kapcsolatos hosszú távú elképzelések

A cselekvési tervben 2010-re kitűzött célokon túl a Bizottság vita indítását javasolja a biológiai sokféleséggel mint szakpolitikai kerettel kapcsolatos hosszabb távú elképzelésekről. E megközelítés értelmében a közösségi politikák kidolgozásakor és alkalmazásakor el kell ismerni a természet és az emberiség között fennálló kölcsönös függőséget, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés, illetve a természet világának védelme közötti új egyensúly szükségességét.

A biológiai sokféleség védelmének szükségessége

A biológiai sokféleség védelmét két ok indokolja:

  • annak önmagáért való értéke: a természet élvezeti értéket képvisel és ihletforrást nyújt, valamint erre alapul a szabadidős, idegenforgalmi és kulturális ipar nagy része is;
  • a természet által biztosított ökoszisztéma-szolgáltatások: a természet gondoskodik az életünkhöz és jólétünkhöz szükséges javakról (élelmiszer, gyógyszerek, víz, levegő stb.). Az emberi találékonyság és a technológia csak korlátozott mértékben helyettesítheti ezeket a természeti szolgáltatásokat.

A Bizottság rámutat arra, hogy az élőhelyek pusztulása és a fajok kihalása aggasztó méreteket ölt. Meghatározása szerint a biológiai sokféleségre nehezedő környezetterhelések a következők:

  • a földhasználat változása, amely az élőhelyek feldarabolódásáshoz, szegényedéséhez és pusztulásához vezet. A földhasználat megváltoztatásának legfőbb oka a népességnövekedés és az egy főre jutó fogyasztás növekedése (e két hajtóerő a jövőben tovább erősödik majd, és tovább fokozza a környezetterhelést);
  • az éghajlatváltozás, amely károsít bizonyos élőhelyeket és szervezeteket, megzavarja a szaporodási ciklust, és a költöző szervezeteket vonulásra kényszeríti stb.);
  • további jelentős környezetterhelést jelent a biológiai erőforrások túlzott kiaknázása, az inváziós idegen fajok elterjedése, a természeti környezet és az élőhelyek szennyezése, a kereskedelmi nyomást erősítő globalizáció, valamint a helytelen kormányzás (amely képtelen felismerni a természeti tőke és az ökoszisztéma-szolgáltatások gazdasági értékét).

A biológiai sokféleség megőrzése a fenntartható fejlődési stratégia és a hatodik környezetvédelmi cselekvési program egyik fő célja.

Ezenfelül az Unió már elfogadott a biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedéseket:

  • a közösségi környezetvédelmi politika keretében: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos közösségi stratégiák és cselekvési tervek alkotják a biológiai sokféleséggel kapcsolatos fellépés általános keretét. A madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv létrehozza a „Natura 2000” hálózatot, amelynek célja az élőhelyek és a fajok védelme. További különleges rendelkezések szólnak a vadon élő állatok és növények védelméről;
  • más uniós belső szakpolitikák keretében: a biológiai sokféleség szempontja érvényesül a közös agrárpolitikában (a közös agrárpolitika 2003. évi reformja, 2005. évi vidékfejlesztési rendelet), a regionális politikában (hatásvizsgálatok (SK) (SL) (FI) és stratégiai vizsgálatok), valamint a halászati politikában (a közös halászati politika reformja);
  • az EU külpolitikája keretében: a Közösség és a tagállamok számos, a biológiai sokféleségről szóló nemzetközi egyezmény aláírói, ezek végrehajtását azonban fel kell gyorsítani. A Bizottság továbbá megemlíti, hogy növelni kell a biológiai sokféleséget érintő fejlesztési projektekhez nyújtott pénzügyi támogatást, valamint hogy a harmadik országokat célzó segítségnyújtás keretében figyelembe kell venni a biológiai sokféleséggel kapcsolatos megfontolásokat.

A cselekvési tervben szereplő célkitűzéseket és támogató intézkedéseket a szakértőkkel és a nyilvánossággal folytatott széles körű konzultáció alapján dolgozták ki.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • Biológiai sokféleség: a fajok, ökoszisztémák és azok génállományának összessége. A biológiai sokféleséget az alkotóelemeinek sokfélesége és változatossága határozza meg.
  • Ökoszisztéma: egy vagy több élőhely és az ott élő fajok alkotta önfenntartó rendszer. Az ökoszisztémát a különböző összetevői közötti kölcsönös kapcsolatok szabályozzák.
  • Ökoszisztéma-szolgáltatások: az ökoszisztémák által biztosított szolgáltatások összessége, többek között az élelmiszerek, a tüzelőanyag, a rostanyagok és a gyógyszerek előállítása, a víz, a levegő és az éghajlat szabályozása, a talaj termékenységének fenntartása, a tápanyagok körforgása.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye (2011. június 3.) – Életbiztosításunk, természeti tőkénk: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia [COM(2011) 244 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Utolsó frissítés: 02.09.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére