EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

E rendelet célja a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) országhatárokon történő átvitelére vonatkozó közös értesítési és információs rendszer létrehozása. A végső cél annak biztosítása, hogy azok a mozgások, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a biológiai sokféleség fenntartható használatát és az emberi egészséget, tiszteletben tartsák a környezet és az emberi egészség védelmét.

GMO kivitele harmadik országokba

Ez a rendelet különbséget tesz a környezetbe történő szándékos kibocsátásra, illetve az élelmiszerként vagy takarmányként történő felhasználásra vagy feldolgozásra szánt GMO-k között.

A környezetbe történő szándékos kibocsátásra szánt GMO exportőre még a GMO országhatáron történő átvitele előtt köteles arról írásban értesíteni az importáló ország illetékes hatóságát. Az értesítésnek legalább a rendelet I. mellékletében meghatározott információt tartalmaznia kell. Ennek célja, hogy az importáló országnak módjában álljon kizárólag azokat a termékeket elfogadni, amelyeket a helyzet ismeretében előzetesen jóváhagyott.

Amennyiben az importőr az értesítés kézhezvételét követően 270 napig nem ad választ, az exportőr a kézhezvételtől számított 60 napos válaszadási határidőt tartalmazó írásos emlékeztetőt küld az importőr nemzeti hatóságának. Az értesítés és a kézhezvételi igazolás másolatát megküldi saját tagállama illetékes hatóságának és a Bizottságnak. Az országhatárokon történő átvitelre nem kerülhet sor az importőr előzetes írásos beleegyezése nélkül.

Az exportőr legalább öt évig megőrzi az értesítést és az importőr által a kézhezvételről küldött igazolást és a döntést. Ezenfelül az ezt kérő országokat értesítenie kell a GMO továbbításáról.

A Bizottság vagy a döntést hozó tagállam tájékoztatja a (cartagenai jegyzőkönyv által létrehozott) Biológiai Biztonsággal Foglalkozó Információs Központot (BCH) minden döntésről, amely az olyan GMO felhasználásáról szól – beleérve a forgalomba hozatalt is –, amely élelmiszerként vagy takarmányként történő felhasználás vagy feldolgozás céljából országhatárokon történő átvitelre kerülhet. Ennek a tájékoztatásnak legalább a II. mellékletben meghatározott információt tartalmaznia kell. Az élelmiszerként vagy takarmányként történő felhasználásra vagy feldolgozásra szánt GMO nem vihető át az országhatáron, kivéve, ha azt a Közösség engedélyezi, vagy az importőr kifejezetten hozzájárult a behozatalhoz (a 178/2002/EK rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül).

Az exportőrök gondoskodnak az általuk exportált GMO egyértelmű azonosításáról, megjelölve különösen azt, hogy az adott termék GMO-kból áll vagy azt tartalmaz, és feltüntetve a GMO-hoz rendelt kódot. Az élelmiszerként vagy takarmányként történő felhasználásra vagy feldolgozásra szánt GMO exportőrének nyilatkozatban kell tanúsítania, hogy ezt a GMO-t nem a környezetbe történő szándékos kibocsátásra szánja. A zárt rendszerben történő felhasználásra szánt GMO-k esetében azokhoz mellékelni kell a biztonságos tárolásukra, szállításukra és felhasználásukra vonatkozó követelményeket.

GMO-k nem szándékos, országhatárokon történő átvitele

A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a GMO-k nem szándékos, országhatárokon történő átvitelének megakadályozására. Amint valamely tagállam tudomására jut, hogy a GMO-k kibocsátásával járó olyan esemény történt, amely olyan nem szándékos, országhatárokon történő átvitelt eredményezhet, amely hátrányosan befolyásolhatja a környezetet vagy az emberi egészséget, az adott tagállam köteles:

• tájékoztatni a polgárokat;
• értesíteni a Bizottságot, a többi tagállamot, a BCH-t és az illetékes nemzetközi szervezeteket;
• konzultálni az érintett államokkal, lehetővé téve számukra, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket.

Közös rendelkezések

A GMO-k harmadik országokba irányuló kivitelére vonatkozó információcsere-rendszer létrehozásának szellemében a rendelet ismerteti azokat az információkat, amelyeket a tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal és a BCH-val, valamint azokat, amelyekről a Bizottság köteles tájékoztatni a BCH-t.

A Bizottság és a tagállamok tájékoztatási központokat jelölnek ki (olyan testületet, amely a nevükben felel a jegyzőkönyv titkárságával történő kapcsolattartásért). A tagállamok ezenfelül kijelölik nemzeti illetékes hatóságaikat is. Az egyes tagállamok és a Bizottság legkésőbb a jegyzőkönyv őket illető hatálybalépéséig tájékoztatja a jegyzőkönyv titkárságát az általuk kijelölt tájékoztatási központok és illetékes hatóságok nevéről és címéről.

A tagállamok legkésőbb 2004. november 5-ig megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat.

A tagállamok legalább háromévente jelentést küldenek a Bizottságnak e rendelet végrehajtásáról. A Bizottság saját jelentést állít össze, és azt a cartagenai jegyzőkönyv szerződő feleinek ülése elé terjeszti.

Háttér: cartagenai jegyzőkönyv

A Közösség tagállamai 2000-ben aláírták a cartagenai jegyzőkönyvet. 2002 júniusában a Bizottság közzétette a biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyvnek az Európai Közösség nevében történő elfogadásáról szóló 2002/628/EK határozatot. A jegyzőkönyv célja annak biztosítása, hogy a modern biotechnológiából származó élő, módosított szervezetek szállítása, kezelése és felhasználása ne gyakoroljon káros hatást a biológiai sokféleségre és az emberi egészségre, különös tekintettel a határokon átnyúló mozgásokra. A közösségi jogszabályok értelmében a „modern biotechnológiából származó élő, módosított szervezet” szóösszetétel a GMO kifejezés szinonimájaként értelmezhető. A cartagenai jegyzőkönyv 2003 szeptemberében lépett hatályba.