RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 13 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Rio de Janeiró-i egyezmény a biológiai sokféleségről

A Közösség jóváhagyja a biológiai sokféleségről szóló egyezményt, amely célja a biológiai sokféleség elvesztésének, illetve jelentős csökkenésének hátterében álló okok előrejelzése és azok forrásánál történő megszüntetése, tudatában a biológiai sokféleség valós értékének, valamint a biológiai sokféleség és alkotóelemei ökológiai, genetikai, társadalmi, gazdasági, tudományos, oktatási, kulturális, szabadidős és esztétikai értékeinek. Az egyezmény egyben elősegíti az országok és a kormányközi szervezetek közötti együttműködést.

JOGI AKTUS

A Tanács 93/626/EGK határozata (1993. október 25.) a biológiai sokféleségről szóló egyezmény megkötéséről.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Egyesült Nemzetek 1992. június 3. és 14. között Rio de Janeiróban tartott, a környezetről és fejlődésről szóló konferenciáján a Közösség és tagállamai aláírták a biológiai sokféleségről szóló egyezményt (CBD) (EN) (ES) (FR). Ez a határozat az Európai Közösség nevében jóváhagyja az egyezményt.

A biológiai sokféleség évtizedeken keresztül világszerte és Európában is jelentős mértékben csökkent az emberi tevékenységek (környezetszennyezés, erdőirtás stb.) következtében. Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának (UNEP) becslése szerint egyes európai országok területén bizonyos rendszertani csoportokon belül – például pillangók, madarak, emlősök – a fajok 24% százaléka teljesen eltűnt.

Ez a helyzet aggodalomra ad okot. A megfelelő szintű biológiai sokféleség korlátozza számos környezeti kockázati tényező – például az éghajlatváltozás és az élősködők inváziója – hatását. A sokféleség nélkülözhetetlen a mezőgazdasági és halászati tevékenységek hosszú távú fenntarthatósága szempontjából, és számos ipari és gyógyszerkészítési folyamat alapját képezi. A biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható felhasználása nélkülözhetetlen a fenntartható fejlődés, illetve a szegénységre, az egészségre és a környezetvédelemre vonatkozó millenniumi fejlesztési célok eléréséhez. 2002-ben a fenntartható fejlődésről szóló johannesburgi konferencián a világ országainak államfői megegyeztek abban, hogy a biológiai sokféleség csökkenését 2010-ig jelentős mértékben korlátozni kell. A biológiai sokféleségről szóló egyezményt e cél elérésének fő eszközeként ismerték el. 2001-ben a göteborgi Európai Tanács kötelezettségvállalást tett a biológiai sokféleség csökkentésének 2010-ig történő megállítására az Európai Unióban.

A tagállamok felelősek saját biológiai sokféleségük megőrzéséért és biológiai erőforrásaik fenntartható felhasználásáért.

A biológiai sokféleséget általános tájékozatlanság és az ismeretek hiánya övezi. Ezért ki kell dolgozni azokat a tudományos, technikai és intézményi módszereket, amelyek biztosítják a szükséges alapvető ismereteket, hogy ezekre alapozva lehessen megtervezni és végrehajtani a biológiai sokféleség megőrzéséhez kapcsolódó intézkedéseket.

A biológiai sokféleségről szóló egyezmény célja megőrizni ezt a sokféleséget és biztosítani annak fenntartható felhasználását, valamint a genetikai erőforrások felhasználásából származó haszon megosztását, különösen a genetikai erőforrásokhoz való megfelelő hozzáférésen és a kapcsolódó technológiák megfelelő átadásán keresztül, megfelelő finanszírozás mellett és figyelembe véve az ezen erőforrásokhoz és technológiákhoz kapcsolódó valamennyi jogot.

Az országoknak az ENSZ chartájával és a nemzetközi jog elveivel összhangban jogukban áll erőforrásaik saját környezetpolitikájuk szerinti kiaknázása, és egyben kötelességük biztosítani, hogy a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá eső tevékenységek ne okozzanak környezeti károkat sem más országokban, sem a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken.

Más országok jogával összhangban és az egyezmény eltérő rendelkezése hiányában, az egyezmény rendelkezései az összes részes félre vonatkoznak:

  • amennyiben a biológiai sokféleségnek a nemzeti joghatóságon belül eső területeken található alkotórészeiről van szó;
  • amennyiben saját joghatóságuk vagy ellenőrzésük alatt folyó eljárásokról vagy tevékenységekről van szó, saját nemzeti joghatóságuk területén belül vagy nemzeti joghatóságon kívül eső területen, függetlenül attól, hogy hogy ezek hatásai hol jelentkeznek.

A szerződő felek – közvetlenül vagy illetékes nemzetközi szervezeteken keresztül – a lehetséges mértékben együttműködnek egymással a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható felhasználása érdekében, mind a nemzeti joghatóságon túli ügyekben, mind az egyéb közös érintettséggel járó ügyekben.

Valamennyi szerződő fél – saját körülményeinek és lehetőségeinek megfelelően – köteles:

  • kidolgozni a biológiai sokféleség megőrzését és fenntartható felhasználását biztosító nemzeti stratégiákat, terveket vagy programokat, avagy meglévő stratégiáit, terveit és programjait ennek megfelelően módosítani;
  • a biológiai sokféleség megőrzését és fenntartható felhasználását a lehetséges mértékben integrálni a megfelelő ágazati és ágazatok közötti tervekbe, programokba és szakpolitikákba.

A szerződő felek kötelesek a lehetséges mértékben:

  • azonosítani a biológiai sokféleség alkotórészeit, amelyek fontos szerepet játszanak annak megőrzésében és fenntartható felhasználásában, figyelemmel a kategóriák I. mellékletben foglalt indikatív jegyzékére;
  • mintavételezéssel és más módokon ellenőrizni a biológiai sokféleség azonosított alkotórészeit, különös figyelmet fordítva azokra, amelyek a megőrzés érdekében sürgős intézkedésekre szorulnak, illetve amelyek a legnagyobb potenciált rejtik a fenntartható hasznosítás tekintetében;
  • azonosítani azokat a folyamatokat és a tevékenységek azon kategóriáit, amelyek a biológiai sokféleség megőrzését és fenntartható felhasználását károsan érintik vagy nagy valószínűséggel érinthetik, és ezek hatásait mintavételezéssel vagy más módon ellenőrizni;
  • a fentieknek megfelelő azonosítás és ellenőrzés nyomán kapott adatokat egy adatbázisba rendezni és megőrizni.

Valamennyi szerződő fél köteles a lehetséges mértékben gazdaságilag és társadalmilag megalapozott intézkedéseket tenni a biológiai sokféleség alkotórészeinek megőrzése és fenntartható felhasználása érdekében.

Az egyezmény előírja:

  • tudományos, szakoktatási és szakképzési programok kidolgozását és végrehajtását a biológiai sokféleség és annak alkotórészei azonosításával, megőrzésével és fenntartható felhasználásával kapcsolatban, továbbá támogatás biztosítását ilyen oktatás és képzés céljára a fejlődő országok egyedi igényeinek megfelelően;
  • az olyan kutatások ösztönzését, amelyek hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez és fenntartható felhasználásához, különösen a fejlődő országokban;
  • a biológiai sokféleség kutatásában elért eredmények felhasználásának támogatását a biológiai erőforrások megőrzését és fenntartható felhasználását célzó módszerek kidolgozása során, illetve az ilyen irányú együttműködés elősegítését.

A biológiai sokféleség fontosságának hangsúlyozása tekintetében támogatni kell a közoktatást és a tudatosság növelését, mind a médián, mind az ilyen témáknak az oktatási programokba való beépítésén keresztül.

A szerződő feleknek elő kell segíteniük az összes olyan, nyilvánosan hozzáférhető forrásból származó információ cseréjét, amely kapcsolódik a biológiai sokféleség megőrzéséhez és fenntartható felhasználásához, figyelembe véve a fejlődő országok egyedi igényeit (a technikai, tudományos és társadalmi-gazdasági kutatások eredményeit érintő, valamint képzésekre, felmérésekre stb. vonatkozó információk cseréjét).

Az egyezmény hangsúlyozza az őshonos és helyi közösségek szerepét a biológiai sokféleség megőrzésében. Ezek a csoportok jelentős mértékben és hagyományosan függenek a biológiai erőforrásoktól, amelyek tradícióik alapját jelentik.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus Hatálybalépés Az átültetés határideje a tagállamokban Hivatalos Lap
A 93/626/EGK határozat 1993.10.25. - HL L 309., 1993.12.13.
Helyesbítés
HL L 82., 1994.3.25.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Communication from the Commission to the European Parliament and the Council - The implementation by the EC of the "Bonn Guidelines" on access to genetic resources and benefit-sharing under the Convention on Biological Diversity [COM(2003) 821 – not Published in the Official Journal] (A genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és az abból származó haszonnak a biológiai sokféleségről szóló egyezmény értelmében történő megosztásáról szóló bonni iránymutatások Európai Közösség általi végrehajtása [COM(2003) 821 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).
A bonni iránymutatások a biológiai sokféleségről szóló egyezmény alkalmazásának nem kötelező érvényű eszközét jelentik. Segítik a feleket a genetikai erőforrásokhoz való hozzáféréshez és az igazságos haszonmegosztáshoz kapcsolódó igazgatási, jogi és szakpolitikai intézkedések megtervezésében és kidolgozásában. Egyben meghatározzák a genetikai erőforrások felhasználóinak, illetve szolgáltatóinak szerepeit és felelősségköreit.
A közlemény összefoglalja a Közösség által a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés és a haszonmegosztás terén tett intézkedéseket, valamint a közösségbeli érdekelt felek kapcsolódó kezdeményezéseit. Az iránymutatások végrehajtása tekintetében az anyagátadási megállapodások és az érintett felek magatartási kódexei kulcsfontosságú eszközök. A Bizottság véleménye szerint a következő intézkedések ösztönöznék a biológiai sokféleségről szóló egyezmény szerinti kötelezettségek teljesítését:

  • egy, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáféréssel és a haszonmegosztással foglalkozó európai hálózat létrehozása;
  • a Közösség biológiai sokféleséghez kapcsolódó információs központján belül a genetikai erőforrásokhoz való hozzáféréssel és a haszonmegosztással foglalkozó külön szekció létrehozása;
  • a közösségi információs központon belül nyilvántartás készítése az érdekelt felek csoportjairól.

A közlemény hangsúlyozza a kapcsolattartók vitarendezés terén betöltendő szerepét a biológiai erőforrásokhoz való hozzáférésre és a haszonmegosztásra vonatkozó megállapodások megszegése esetén, valamint a bonni iránymutatásoknak megfelelő szervezetek számára a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV) (EMAS) mint önkéntes tanúsítási rendszer nyújtotta lehetőségeket.

A Bizottság hangsúlyozza a gazdasági és fejlesztési együttműködésre vonatkozó biológiai sokféleségre irányuló cselekvési terv, valamint az élettudományokra és a biotechnológiára szóló bizottsági közlemény fontosságát a bonni iránymutatások harmadik országokban történő megvalósítása szempontjából. A közlemény végezetül felhívja a figyelmet a Közösség által a hozzáférésre és haszonmegosztásra vonatkozó átlátható nemzetközi rendszer kidolgozásában játszott szerepre.

A Tanács 2002/628/EK határozata (2002. június 25.) a biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyvnek az Európai Közösség nevében történő elfogadásáról [Hivatalos Lap L 201., 2002.07.31.]
A cartagenai jegyzőkönyv célja annak biztosítása, hogy a modern biotechnológiából származó élő, módosított szervezetek szállítása, kezelése és felhasználása ne gyakoroljon káros hatást a biológiai sokféleségre és az emberi egészségre, különös tekintettel a határokon átnyúló mozgásokra.

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (1998. február 5.) – „A biológiai sokféleségre vonatkozó közösségi stratégiaCOM(98) 42 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A biológiai sokféleség csökkenésének és megszűnésének problémája összehangolt nemzetközi fellépést tesz szükségessé. Ez a fellépés a biológiai sokféleségről szóló egyezményen alapul.
E közlemény létrehozza azon általános kereteket, amelyeken belül kidolgozhatók az egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítését célzó közösségi szakpolitikák és eszközök. A stratégia négy fő területet foglal magában, amelyeken belül konkrét célkitűzéseket írnak elő és valósítanak meg, elsősorban különféle cselekvési terveken keresztül.
Ezek a területek az alábbiak:

  • a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható felhasználása;
  • a genetikai erőforrások felhasználásából származó haszon megosztása;
  • kutatás, azonosítás, ellenőrzés és információcsere;
  • oktatás, képzés és a tudatosság növelése.
Utolsó frissítés: 25.07.2007

Lásd még

  • A Bizottság biológiai sokféleséghez kapcsolódó tevékenységei (EN)
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére