RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A vadon élő madarak védelme

Csökken számos, az európai területen természetesen előforduló vadon élő madárfaj állománya. E tendencia visszafordítása érdekében az Európai Unió (EU) olyan általános védelmi rendszert hoz létre, amely megtiltja a madárfajok védelmét fenyegető gyakorlatokat. A meghozott védelmi rendelkezések közé tartozik a különleges védelmi területek kijelölése is a veszélyeztetett madarak és azon vonuló madarak védelme érdekében, amelyekre élőhelyvédelmi intézkedéseket hoztak.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről [Hivatalos Lap L 20., 2010.1.26.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió (EU) tagállamainak olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek biztosítják az európai területen természetesen előforduló vadon élő madarak védelmét és szabályozzák azok hasznosítását annak érdekében, hogy a fajok állományát a megfelelő szinten fenntartsák, vagy azt a megfelelő szintre felhozzák.

Az élőhelyek védelme

Az élőhelyek eltűnése vagy leromlása fenyegetést jelent a vadon élő madarak védelmére, amely ezért rendkívül fontos.

A madárbiotópok és -élőhelyek megőrzése, fenntartása vagy helyreállítása érdekében a tagállamoknak a következő intézkedéseket kell meghozniuk:

  • védett területek kialakítása;
  • az élőhelyek ökológiai szempontú fenntartása és kezelése;
  • a tönkretett biotópok helyreállítása, új biotópok kialakítása.

Különleges védelmi területek

A tagállamoknak különleges védelmi területeket kell kialakítaniuk a fenyegetett madárfajok és a vonuló madarak számára (lásd I. melléklet). Ezek a területek a madarak természetes elterjedési területein találhatók, ide tartozhatnak a telelő-, illetve fészkelőterületek, valamint a vonulási útvonalak pihenőhelyei is.

A tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a vizes élőhelyekre, amelyek egész Európában egyre csökkenő számban lelhetők fel. Kedvező feltételeket kell teremteni a különleges védelmi területeken jelenlévő fajok fennmaradásához és szaporodásához is. A tagállamok ezért az élőhelyek szennyezésének és elpusztításának, valamint a madarak zavarásának elkerülését célzó intézkedéseket hoznak. Meg kell vizsgálniuk azoknak a projekteknek a hatásait is, amelyek jelentős kihatással lehetnek a kijelölt területekre, és meg kell hozniuk az ezeknek a hatásoknak az elkerülését biztosító intézkedéseket.

A különleges védelmi területek a 92/43/EGK irányelvben, más néven élőhelyvédelmi irányelvben szereplő különleges természetmegőrzési területekkel együtt alkotják a védett ökológiai helyek Natura 2000 európai hálózatát.

A vadon élő madarak védelme

Ez az irányelv az európai területeken élő valamennyi madárfajra vonatkozó általános védelmi rendszert alakít ki. Különösképpen az alábbiakat tiltja meg:

  • a vadon élő madarak szándékos elpusztítása vagy befogása;
  • fészkeik elpusztítása vagy károsítása;
  • a tojások begyűjtése és birtoklása (még üres állapotban is);
  • olyan tevékenységek, amelyek szándékosan megzavarják a madarakat és veszélyeztetik a fajok védelmét;
  • olyan fajokhoz tartozó élő vagy elpusztult madarak kereskedelme és birtokban tartása, amelyek vadászata és befogása tilos (e tilalom vonatkozik a madár valamennyi részére és a madárból készült valamennyi termékre is).

A tagállamok bizonyos körülmények között eltérhetnek a vadon élő madarak védelmére szolgáló rendelkezésektől. Az eltérés következményei azonban nem lehetnek ellentétesek az irányelvben meghatározott védelmi célkitűzésekkel.

A tagállamoknak ösztönözniük kell az európai területeken előforduló madárfajok kezelésére, védelmére és ésszerű hasznosítására irányuló kutatásokat (lásd V. melléklet).

A vadászat

Azok a fajok vadászhatók, amelyek állománya, elterjedése és szaporodási aránya ezt lehetővé teszi. A vadászat során azonban be kell tartani az alábbi elveket:

  • a levadászott madarak száma nem fenyegetheti a vadászható fajállomány megfelelő szinten tartását;
  • a fajok nem vadászhatók a költési és fiókanevelési időszakban;
  • a vonuló madarak nem vadászhatók a szaporodási területükre történő visszatérésük során;
  • tilos a megölést vagy a tömeges és válogatás nélküli befogást lehetővé eszközök, eljárások vagy módszerek használata (lásd IV. melléklet).

A vadászható fajok listája a II. mellékletben található (az A részben meghatározott fajok az EU teljes területén, míg a B részben meghatározott fajok csak bizonyos országokban vadászhatók).

Háttér

Ez az irányelv az 1979. április 2-i 79/409/EGK irányelv (ismertebb nevén a madárvédelmi irányelv) helyébe lép, amely az EU természettel kapcsolatos legrégebbi jogszabálya volt. A módosítások azonban csak formálisak. A madárvédelmi irányelv hozta létre először az Európai Unió területén természetesen előforduló vadon élő madárfajok védelmét szolgáló általános védelmi rendszert. Az irányelv elismeri, hogy a vadon élő madarak, melyek nagy számban vonuló madarak, az EU és tagállamai megosztott örökségét jelentik, és hogy hatékony védelmük érdekében világszintű együttműködésre van szükség.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

2010.2.15.

HL L 20., 2010.1.26.

Utolsó frissítés: 17.06.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére