RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A közös környezeti kommunikációs rendszer (SEIS) kialakítása felé

A Bizottság meghatározza a közös környezeti kommunikációs rendszer létrehozásához szükséges alapelveket. Elemzi bevezetés költségeit és előnyeit, valamint számba veszi a már bevezetett és a jövőben meghozandó intézkedéseket is.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2008. február 1.) a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A közös környezeti kommunikációs rendszer kialakítása felé [COM(2008) 46 végleges – Hivatalos Lap C 118., 2008.5.15.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Korunk környezetvédelmi kihívásai – elsősorban az éghajlatváltozás, a biológiai sokszínűség csökkenése és a természetes erőforrások kezelése – azt követelik meg, hogy gyorsan és könnyen hozzá lehessen férni a környezetvédelemmel kapcsolatos információkhoz. Az új technológiáknak köszönhetően továbbá az is lehetséges, hogy szinte valós időben hozzáférhetőek legyenek az információk, ami gyorsabb döntéshozatalt tesz lehetővé és akár életmentő is lehet.

Ebben a közleményében a Bizottság a fentiekben említett követelményekre és kihívásokra adott válaszként lefekteti egy, a környezetvédelemre vonatkozó információk és adatok integrált európai rendszerének (SEIS, Shared Environmental Information System) az alapjait. Egy ilyen rendszer fokozatosan lecserélné a jelenlegi értesítési rendszereket a hozzáférésen, a megosztáson és az átjárhatóságon alapuló rendszerekkel. Ez lehetővé tenné a környezetvédelmi politikák és tevékenységek előkészítéséhez és a gyakorlatba való átültetéséhez szükséges információk és adatok begyűjtésének, cseréjének és használatának fejlesztését és egyszerűsítését.

A SEIS alapelve

A Bizottság álláspontja szerint a SEIS keretein belül az információkat decentralizáltan kellene kezelni: egyszeri begyűjtés után minden érdekelt féllel megosztanák azokat, és hozzáférhetőek lennének valamennyi, bármely szinten is álló (hatóságok és polgárok) végfelhasználó számára is. A rendszernek emellett figyelembe kell vennie az egyes adatok bizalmasságához kapcsolódó esetleges megkötéseket is. Az adatokat közös és szabad felhasználási jogú / nyílt forráskódú informatikai eszközök használatával kell megosztani és kezelni.

A 2006-ban elindított Ozone Web internetes oldal konkrét példa a környezetvédelmi információkat megosztó nyílt rendszerek által nyújtható szolgáltatásokra. Ez az oldal arra vonatkozott, hogy a tagállamok szinte valós időben nyújtottak adatokat az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) az európai ózonkoncentrációról. A rendszer lehetővé tette a szakértők és a polgárok számára, hogy tudomást szerezzenek a levegőminőségről e szennyezőanyag vonatkozásában, és hozzáférhessenek a helyi vagy az adott régiókra vonatkozó konkrét információkhoz.

Előnyök és költségek

Az SEIS előnyei elsősorban a következők:

  • a folyamatok (az adat- és információáramlás) egyszerűsödése, hatékonyabbá és rugalmasabbá válása a tagállamok beszámolási és ellenőrzési kötelezettségeire vonatkozó információk hozzáférhetősége érdekében; továbbá az adatok és információk használatának hatékonysága (gyors elérhetőség és egyszeri adatgyűjtés többféle célra) és az adatgyűjtésért felelős hatóságok munkamennyiségének lecsökkenése;
  • a felhasználók költségeinek csökkenése, és ezeknek az adatoknak a nagyobb mértékű felhasználása közérdekű politikák felvázolásához és azok nagyobb hatékonysága érdekében, különösen azokban az esetekben, amikor ez a környezetvédelmi problémákra való válaszlépésekkel függ össze, mint például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a biológiai sokszínűség védelme, a vízforrások vagy a környezetvédelmi krízishelyzetek kezelése terén;
  • a polgárok bevonása és a gyors reakció ösztönzése, különösen vészhelyzetek esetén.

Amikor megvizsgáljuk a SEIS-alapelvek gyakorlatba való átültetésének költségeit, fontos figyelembe venni, hogy számos kapcsolódó tevékenység már folyamatban van, és a legfőbb kihívás (és egyben annak az oka, hogy a SEIS alapelveihez formálisabb politikai elkötelezettség szükséges) a tevékenységek hatékonyabb összehangolása. Az SEIS-alapelvek teljes mértékű megvalósításához minden valószínűség szerint további befektetésekre lesz szükség. Ezek a költségek elsősorban az INSPIRE irányelv gyakorlatba való átültetéséhez, a nemzeti és közösségi szintű adatgyűjtő és -feldolgozó rendszerek interoperábilissá tételéhez, és e nemzeti rendszereknek egyfajta „rendszerek rendszerébe" való integrálásához, a jelenleg még nem gyűjtött, de a politikák támogatásához mindenképpen szükséges adatok begyűjtéséhez, valamint az ellenőrző és adatkezelő rendszerek harmonizálásához kapcsolódnak. Az ilyen befektetéseket az adatokhoz kapcsolódó követelmények jobb rendszerezése, az adatok és információk megfelelőbb használata, az adminisztráció hatékonysága , az elavult kötelezettségek egyszerűsítése és eltörlése fogják ellensúlyozni.

Folyamatban lévő kezdeményezések és intézkedések

Már eddig is történtek erőfeszítések a SEIS gyakorlati megvalósítására. Számos, a levegőszennyezésről szóló tematikus stratégiában, az IPPC irányelvben, valamint és a légszennyezés és éghajlatváltozás közötti összefüggések keretében a bejelentésekre vonatkozó követelmények ésszerűsítését szolgáló intézkedés érinti a levegőminőséget. Más kezdeményezések, például a WISE információs rendszer (EN) az adatok és információk előállításának, cseréjének és felhasználásának modern megközelítését vezetik be.

A különböző eszközök kölcsönösen erősíthetik egymást, ilyen például a földrajzi adatok hozzáférhetősége és kölcsönös interoperabilitása terén az INSPIRE infrastruktúra, a nyilvánosságnak környezetvédelmi információkhoz való hozzáférése kapcsán az Aarhusi Egyezmény, a környezetvédelem globális felügyeletéhez kapcsolódóan a GMES kezdeményezés, a GEOSS csoport tevékenységei a Föld megfigyelését célzó globális hálózat kiépítése terén, a tengervédelmi megfigyelő hálózat, a kutatási tevékenységek (különösen az eTEN, az eContent és a PIC), az IDABC program (interoperábilis európai e-kormányzati szolgáltatások keretprogramja) és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV) EIONET hálózata.

Emellett a különböző nemzeti, regionális és helyi szintű kezdeményezések szintén segítik a SEIS megvalósítását konkrét területeken.

A szükséges lépések

A SEIS bevezetéséhez elsősorban a tagállamok politikai elkötelezettségére van szükség annak érdekében, hogy az egyazon integrált projekt irányába való erőfeszítéseiket összehangolt módon mozgósítsák. Ez többek között a folyamatban lévő tevékenységek európai, nemzeti és regionális szinten való megerősítése és koordinációja által válna kézzelfoghatóvá. A Bizottság a maga részéről az INSPIRE irányelvnek és a GMES kezdeményezésnek adna elsőbbséget annak érdekében, hogy ezek a tevékenységek kölcsönösen erősítsék egymást.

A környezetvédelmi információk begyűjtésére és elérhetővé tételére vonatkozó jogi előírásokat modernizálni kell, különösen a környezetre vonatkozó jelentések egységesítéséről szóló 91/692/EGK irányelv felülvizsgálatával, így hatályon kívül lehetne helyezni az elavult előírásokat és le lehetne fedni a környezetvédelmi információkkal kapcsolatos jelentésekre vonatkozó összes jelenlegi kötelezettséget. Ugyanígy ésszerűsíteni kell a bizonyos konkrét területekre vonatkozó információs elvárásokat is.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség környezetvédelmi tájékoztató tevékenységein belül a SEIS bevezetésének központi helyet kell kapnia, amely többek között a Reportnet eszköz teljes elfogadásán és annak a SEIS követelményeihez való adaptálásán keresztül történik.

Az SEIS bevezetését közösségi támogatásból kellene finanszírozni, különösen a kutatási keretprogramok, a LIFE+ program, a versenyképességi és innovációs keretprogram és a strukturális alapok segítségével.

A már meglévő nemzeti ellenőrző rendszereket harmonizálni kell egymással, tervezési rendszerüket és azok gyakorlatba való átültetését pedig koordinálni kell.

A SEIS fellépéseit harmadik országokra is ki kell terjeszteni a jövőben, különös tekintettel a tagjelölt és szomszédos országokra.

Utolsó frissítés: 05.09.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére