RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az Aarhusi Egyezmény alkalmazása az uniós intézményekre

Az Európai Unió is alkalmazza saját intézményeire és szerveire a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) rendelkezéseit.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió is alkalmazza saját intézményeire és szerveire a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezményt.

Az információhoz való hozzáférés környezeti ügyekben

Az 1049/2001/EK rendelettel összhangban az Unió intézményei és szervei elbírálják a birtokukban lévő környezeti információhoz való hozzáférés iránti valamennyi kérelmet.

A környezeti információkhoz kérelemre történő hozzáférésen kívül az uniós intézmények és szervek biztosítják ezen információk gyűjtését és terjesztését.

Az említett intézmények és szervek elrendezik a feladataikhoz kapcsolódó környezeti információkat, és azokat a nyilvánosság számára – különösen a számítógépes távközlés vagy egyéb elektronikus technológia segítségével terjesztett adatbázisokban – szisztematikusan hozzáférhetővé teszik.

Ezeknek az adatbázisok vagy nyilvántartások a következőket foglalják magukban:

  • a környezetre vonatkozó vagy azt érintő nemzetközi szerződések, egyezmények vagy megállapodások és európai uniós jogszabályok szövege, valamint a környezetet érintő politikák, tervek és programok szövege;
  • a Szerződés megsértése miatti eljárásokkal kapcsolatban tett lépések az indokolással ellátott véleménytől kezdődően;
  • a környezet állapotáról szóló jelentések;
  • a környezetre hatást gyakorló vagy valószínűleg hatást gyakorló tevékenységek megfigyeléséből származó adatok;
  • a környezetre jelentős hatást gyakorló engedélyek;
  • környezeti hatástanulmányok és a környezeti kérdésekkel kapcsolatos kockázatelemzések.

A nyilvánosság számára rendelkezésre álló környezeti információknak naprakésznek, pontosnak és összehasonlíthatónak kell lenniük. Kérelem benyújtása esetén az uniós intézményeknek és szerveknek tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot a meglévő információkhoz való hozzáférés módjáról, valamint az információk összeállításához használt elemzési, mintavételi és minta-előkezelési módszerekről.

Ha valamely uniós intézményhez vagy szervhez olyan információ iránti kérelem érkezik, amely nincs a birtokában, az intézmény vagy a szerv a lehető leghamarabb tájékoztatja a kérelmezőt arról az intézményről, szervről vagy hatóságról, amely rendelkezik az információval. A kérelmet befogadó intézmény e kérelmet közvetlenül is továbbíthatja az illetékes hatóságnak.

A polgárok egészsége vagy a környezet közvetlen veszélye esetén a közösségi intézmények és szervek együttműködnek a hatóságokkal, és segítik azokat abban, hogy haladéktalanul a nyilvánosság rendelkezésére bocsáthassák a birtokukban lévő valamennyi olyan információt, ami által megakadályozhatók vagy enyhíthetők a veszély okozta károk.

Európai szinten legalább négyévente jelentést kell kidolgozni a környezet állapotáról, és azt nyilvánosságra kell hozni. Ennek tartalmaznia kell a környezet minőségére és a környezetre nehezedő nyomásra vonatkozó információkat.

Részvétel a környezetet érintő tervek és programok előkészítésében

Az uniós intézmények és szervek biztosítják, hogy a nyilvánosság lehetőséget kapjon a részvételre a környezetet érintő tervek és programok előkészítésénél. A nyilvánosság részvételének eredményeit kellőképpen figyelembe veszik a döntéshozatal során.

Az igazságszolgáltatáshoz való jog környezeti ügyekben

A bíróság előtti eljárásra feljogosított szervezetek (valamely tagállam által elismert környezetvédő egyesületek, csoportok vagy szervezetek), amelyek szerint valamely uniós intézmény vagy szerv igazgatási aktusa vagy mulasztása megsérti a környezetvédelmi jogot, belső felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be ezen intézménynél vagy szervnél. A kérelmet írásban kell benyújtani az aktus elfogadását követő hat héten belül. Az intézmény vagy szerv legkésőbb tizenkét héttel a kérelem átvételét követően indokolással ellátott határozatot hoz. A határozat ismerteti a környezetvédelmi jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket, illetve adott esetben elutasítja a kérelmet.

Ha a kérelmet benyújtó szervezet szerint az uniós intézmény vagy szerv határozata nem biztosítja a környezetvédelmi jog tiszteletben tartását, eljárást indíthat az Európai Unió Bírósága előtt. A szervezet ugyanígy járhat el, ha az intézmény nem küldte meg számára a határozatát az előírt határidőn belül.

Az erre feljogosított szervezetek jogsértés, illetve kellő érdekeltség igazolása nélkül is eljárhatnak a bíróság előtt, ha e szervezeteket elismerték, és a kérelem tárgya az alapszabályukban rögzített tevékenységekkel kapcsolatos.

Háttér

Az Európai Közösség 1998. június 25-én írta alá, majd 2005. február 17-én ratifikálta az Aarhusi Egyezményt. Írország kivételével valamennyi tagállam az egyezmény részes fele.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
Az 1367/2006/EK rendelet

2006.9.28.

HL L 264., 2006.9.25.

Utolsó frissítés: 20.10.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére