EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió is alkalmazza saját intézményeire és szerveire a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezményt.

Az információhoz való hozzáférés környezeti ügyekben

Az 1049/2001/EK rendelettel összhangban az Unió intézményei és szervei elbírálják a birtokukban lévő környezeti információhoz való hozzáférés iránti valamennyi kérelmet.

A környezeti információkhoz kérelemre történő hozzáférésen kívül az uniós intézmények és szervek biztosítják ezen információk gyűjtését és terjesztését.

Az említett intézmények és szervek elrendezik a feladataikhoz kapcsolódó környezeti információkat, és azokat a nyilvánosság számára – különösen a számítógépes távközlés vagy egyéb elektronikus technológia segítségével terjesztett adatbázisokban – szisztematikusan hozzáférhetővé teszik.

Ezeknek az adatbázisok vagy nyilvántartások a következőket foglalják magukban:

• a környezetre vonatkozó vagy azt érintő nemzetközi szerződések, egyezmények vagy megállapodások és európai uniós jogszabályok szövege, valamint a környezetet érintő politikák, tervek és programok szövege;
• a Szerződés megsértése miatti eljárásokkal kapcsolatban tett lépések az indokolással ellátott véleménytől kezdődően;
• a környezet állapotáról szóló jelentések;
• a környezetre hatást gyakorló vagy valószínűleg hatást gyakorló tevékenységek megfigyeléséből származó adatok;
• a környezetre jelentős hatást gyakorló engedélyek;
• környezeti hatástanulmányok és a környezeti kérdésekkel kapcsolatos kockázatelemzések.

A nyilvánosság számára rendelkezésre álló környezeti információknak naprakésznek, pontosnak és összehasonlíthatónak kell lenniük. Kérelem benyújtása esetén az uniós intézményeknek és szerveknek tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot a meglévő információkhoz való hozzáférés módjáról, valamint az információk összeállításához használt elemzési, mintavételi és minta-előkezelési módszerekről.

Ha valamely uniós intézményhez vagy szervhez olyan információ iránti kérelem érkezik, amely nincs a birtokában, az intézmény vagy a szerv a lehető leghamarabb tájékoztatja a kérelmezőt arról az intézményről, szervről vagy hatóságról, amely rendelkezik az információval. A kérelmet befogadó intézmény e kérelmet közvetlenül is továbbíthatja az illetékes hatóságnak.

A polgárok egészsége vagy a környezet közvetlen veszélye esetén a közösségi intézmények és szervek együttműködnek a hatóságokkal, és segítik azokat abban, hogy haladéktalanul a nyilvánosság rendelkezésére bocsáthassák a birtokukban lévő valamennyi olyan információt, ami által megakadályozhatók vagy enyhíthetők a veszély okozta károk.

Európai szinten legalább négyévente jelentést kell kidolgozni a környezet állapotáról, és azt nyilvánosságra kell hozni. Ennek tartalmaznia kell a környezet minőségére és a környezetre nehezedő nyomásra vonatkozó információkat.

Részvétel a környezetet érintő tervek és programok előkészítésében

Az uniós intézmények és szervek biztosítják, hogy a nyilvánosság lehetőséget kapjon a részvételre a környezetet érintő tervek és programok előkészítésénél. A nyilvánosság részvételének eredményeit kellőképpen figyelembe veszik a döntéshozatal során.

Az igazságszolgáltatáshoz való jog környezeti ügyekben

A bíróság előtti eljárásra feljogosított szervezetek (valamely tagállam által elismert környezetvédő egyesületek, csoportok vagy szervezetek), amelyek szerint valamely uniós intézmény vagy szerv igazgatási aktusa vagy mulasztása megsérti a környezetvédelmi jogot, belső felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be ezen intézménynél vagy szervnél. A kérelmet írásban kell benyújtani az aktus elfogadását követő hat héten belül. Az intézmény vagy szerv legkésőbb tizenkét héttel a kérelem átvételét követően indokolással ellátott határozatot hoz. A határozat ismerteti a környezetvédelmi jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket, illetve adott esetben elutasítja a kérelmet.

Ha a kérelmet benyújtó szervezet szerint az uniós intézmény vagy szerv határozata nem biztosítja a környezetvédelmi jog tiszteletben tartását, eljárást indíthat az Európai Unió Bírósága előtt. A szervezet ugyanígy járhat el, ha az intézmény nem küldte meg számára a határozatát az előírt határidőn belül.

Az erre feljogosított szervezetek jogsértés, illetve kellő érdekeltség igazolása nélkül is eljárhatnak a bíróság előtt, ha e szervezeteket elismerték, és a kérelem tárgya az alapszabályukban rögzített tevékenységekkel kapcsolatos.

Háttér

Az Európai Közösség 1998. június 25-én írta alá, majd 2005. február 17-én ratifikálta az Aarhusi Egyezményt. Írország kivételével valamennyi tagállam az egyezmény részes fele.