RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az információhoz való hozzáférés, a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog

A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosság részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) jóváhagyásával az Európai Unió célja a nyilvánosság környezettudatosságának kialakítása és környezeti kérdésekbe történő bevonása, valamint a környezetvédelmi jogszabályok jobb alkalmazása.

JOGI AKTUS

A Tanács 2005/370/EK határozata (2005. február 17.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménynek az Európai Közösség nevében való megkötéséről [Hivatalos Lap L 124., 2005.5.17.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ezzel a határozattal a Közösség nevében jóváhagyják az Aarhusi Egyezményt (amelyet a Közösség és tagállamai 1998-ban írtak alá).

A 2001. október 30-a óta hatályban lévő egyezmény abból az elképzelésből született meg, hogy a polgárok környezettudatosságának erősítése és a környezeti kérdésekben való fokozott részvétele jobb környezetvédelmet eredményez. Célja, hogy hozzájáruljon a jelen és jövő generációkban élő minden egyén azon jogának védelméhez, hogy egészségének és jólétének megfelelő környezetben éljen. E cél elérése érdekében az egyezmény három területen javasol fellépést:

  • a hatóságok birtokában lévő környezeti információhoz való hozzáférés biztosítása a nyilvánosság számára;
  • a nyilvánosság részvételének ösztönzése a környezettel kapcsolatos döntéshozatalban;
  • a környezeti ügyekben az igazságszolgáltatás igénybevételét lehetővé tevő feltételek bővítése.

A közösségi intézmények – a nemzeti vagy a helyi hatóságokkal egyenlő feltételek szerint – a „hatóság” fogalmának az egyezményben foglalt meghatározásának hatálya alá tartoznak.

Az egyezmény aláíró felei kötelezettséget vállalnak a benne előírt rendelkezések alkalmazására, tehát kötelesek:

  • meghozni a szükséges jogi, szabályozásbeli és egyéb intézkedéseket;
  • biztosítani, hogy a tisztségviselők és a hatóságok segítséget és útbaigazítást nyújthassanak a polgároknak az információhoz való hozzáféréshez, a döntéshozatalban való részvételhez és az igazságszolgáltatás igénybevételéhez;
  • támogatni a környezeti oktatást-nevelést és a környezettudatosság növelését a nyilvánosság körében;
  • gondoskodni a környezetvédelem célját elősegítő szövetségek, csoportok és szervezetek elismeréséről és támogatásáról.

A nyilvánosság hozzáférése a környezeti információhoz

Az egyezmény az információhoz való hozzáférés terén konkrét jogokat és kötelezettségeket határoz meg, elsősorban az információk továbbításának határidejére és azon indokokra vonatkozóan, amelyek alapján a hatóság bizonyos típusú információk tekintetében visszautasíthatja a hozzáférést.

Az elutasítás három esetben lehetséges:

  • ha a hatóság nem rendelkezik a kért környezeti információval;
  • ha a kérés egyértelműen ésszerűtlen, vagy túlságosan általános módon fogalmazták meg;
  • ha a kérés olyan anyagra vonatkozik, amely előkészítés alatt áll.

Az információra vonatkozó kérés elutasítását ezenkívül indokolhatja még a hatósági eljárások titkossága, a honvédelem, a közbiztonság, az igazságszolgáltatás zökkenőmentes menetének lehetővé tétele vagy a kereskedelmi és ipari információ bizalmas jellegének tiszteletben tartása, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, az adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettség vagy olyan harmadik fél érdekei, amely az információt önként biztosította, noha az elutasítás eme indokai szűken értelmezendők, figyelembe véve az információ feltárásához fűződő esetleges közérdeket.

Az elutasító határozatot meg kell indokolni és tájékoztatást kell adni a kérelmezőt megillető jogorvoslati eljárási lehetőségekről.

A hatóságok kötelesek naprakésszé tenni a birtokukban lévő információkat, és ennek érdekében nyilvánosan hozzáférhető listákat, nyilvántartásokat vagy aktákat hoznak létre. Ösztönözni kell a környezet állapotáról szóló jelentéseket, a jogszabályokat, a nemzeti terveket vagy politikákat és a nemzetközi egyezményeket tartalmazó elektronikus adatbázisok használatát.

A nyilvánosság részvétele a környezettel kapcsolatos döntéshozatalban

Az egyezmény második része a nyilvánosság döntéshozatalban történő részvételét tárgyalja. Ezt a részvételt az egyezmény I. mellékletében felsorolt konkrét tevékenységek (elsősorban ipari jellegű tevékenységek) engedélyezési eljárása során kell biztosítani. Az adott tevékenység engedélyezésére vonatkozó végleges döntéskor kellő mértékben figyelembe kell venni a nyilvánosság közreműködésének eredményeit.

A döntéshozatali folyamat korai fázisától kezdve tájékoztatni kell az alábbiakról:

  • a döntés tárgyát képező kérdésről;
  • a meghozandó döntések természetéről;
  • a felelős hatóságról;
  • a várható eljárásról, ezen belül a konzultációs eljárás gyakorlati részleteiről;
  • a környezeti hatásvizsgálati eljárásról (ha van ilyen).

Az eljárási határidőknek lehetővé kell tenniük a nyilvánosság érdemi közreműködését.

A környezeti tervek és programok kidolgozására vonatkozóan egyszerűsített eljárást hoztak létre.

Az egyezmény ezenfelül felszólítja a feleket, hogy a környezettel kapcsolatos politikák, valamint a feltehetően jelentős környezeti hatással bíró előírások és jogszabályok kidolgozása során is ösztönözzék a nyilvánosság részvételét.

Hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz környezeti ügyekben

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést illetően, amennyiben valamely személy úgy tekinti, hogy sérült az információhoz való hozzáférési joga (információigényét figyelmen kívül hagyták, elutasították vagy arra nem kielégítő választ adtak), megfelelő feltételek mellett a nemzeti jog keretein belül bíróság előtt felülvizsgálatot kérhet.

Az érintettek bírósághoz fordulhatnak akkor is, ha az egyezményben előírt részvételi eljárást nem tartják tiszteletben. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés továbbá a magánszemélyek és hatóságok olyan lépéseihez és mulasztásaihoz kapcsolódó jogviták rendezéséhez is biztosított, amelyek ellentétesek a környezetre vonatkozó nemzeti jog rendelkezéseivel.

Az Aarhusi Egyezmény átültetése a közösségi jogba

A Közösség elkötelezte magát amellett, hogy megteszi az egyezmény eredményes végrehajtásának biztosításához szükséges intézkedéseket. Az egyezmény információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos első pillérének közösségi szintű végrehajtása már a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2003/4/EK irányelvvel megvalósult. A nyilvánosság környezeti eljárásokban történő részvételére vonatkozó második pillért a 2003/35/EK irányelv ültette át. A nyilvánosság igazságszolgáltatáshoz való jogának biztosítását célzó harmadik pillér átültetése egy 2003 októberében közzétett, irányelvre vonatkozó javaslat révén történik majd. Végül, egy 2006-ban elfogadott rendelet biztosítja az egyezmény rendelkezéseinek és elveinek a közösségi intézményekre és szervekre történő alkalmazását.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
2005/370/EK tanácsi határozat

2005.5.17.

HL L 124., 2005.5.17.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Javaslat: a Tanács határozata az Aarhusi Egyezmény 14. cikkének értelmezése tekintetében az Európai Közösség nevében képviselendő álláspont meghatározásáról [COM(2008) 174 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A Tanács 2006/957/EK határozata (2006. december 18.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény módosításának az Európai Közösség részéről történő megkötéséről [Hivatalos Lap L 386., 2006.12.29.].
A szóban forgó módosítás a nyilvánosság döntéshozatalban való részvételét kiterjeszti a GMO-k környezetbe történő szándékos kibocsátásával kapcsolatos döntésekre. Közösségi szinten ezt a követelményt a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló 2001/18/EK irányelv és a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK rendelet egyes rendelkezései már teljesítik.

Utolsó frissítés: 15.05.2008
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére