Az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősség: a Bunkerolaj-egyezmény

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Nemzetközi egyezmény a bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről (a Bunkerolaj-egyezmény)

2002/762/EK határozat a tagállamoknak a bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló nemzetközi egyezmény aláírására, megerősítésére, illetve az ahhoz való csatlakozásra történő felhatalmazásáról

MI AZ EGYEZMÉNY ÉS A HATÁROZAT CÉLJA?

A Bunkerolaj-egyezményt a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) égisze alatt fogadták el azzal a céllal, hogy biztosítsák a megfelelő, azonnali és hatékony kártérítést a hajótartályban üzemanyagként szállított olaj szivárgása vagy kiömlése által okozott kárt szenvedett személyek részére.

A határozat felhatalmazza az uniós országokat a bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló, 2001. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: Bunkerolaj-egyezmény) aláírására, megerősítésére, illetve az ahhoz való csatlakozásra.

FŐBB PONTOK

Az uniós szabályoknak való megfelelés

• A Bunkerolaj-egyezmény 9. és 10. cikke érinti a Tanács 44/2001/EK rendeletében (a jelenlegi 1215/2012/EU rendeletben) megállapított szabályokat a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról.
• Az egyezmény nem teszi lehetővé, hogy az EU-hoz hasonló nemzetközi szervezetek aláírják, megerősítsék az egyezményt vagy csatlakozzanak ahhoz.
• Az uniós országoknak ezért az EU felhatalmazásával és az EU érdekében kell aláírniuk, megerősíteniük az egyezményt, illetve csatlakozniuk ahhoz. A Bunkerolaj-egyezmény aláírásakor, megerősítésekor, illetve az ahhoz való csatlakozáskor az uniós országoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy kölcsönös kapcsolatokban elkötelezik magukat az 1215/2012/EK rendelet alkalmazása mellett.

Hatály

Az egyezmény hatálya a következőkre terjed ki:

• környezetszennyezési károk az egyezményt aláíró országok bármelyikének területén, parti tengerein, valamint a kizárólagos gazdasági övezetében vagy ennek megfelelő övezetben;
• az ilyen károk elkerülése vagy minimalizálása érdekében tett intézkedések.

Az egyezmény nem vonatkozik hadihajókra, haditengerészeti segédhajókra vagy az ország tulajdonában álló más hajókra. Az egyezményt aláíró országok bármelyike határozhat azonban úgy, hogy az egyezmény hatályát kiterjeszti ezekre a típusú hajókra is.

A hajótulajdonos felelőssége

Az esemény időpontjában bekövetkezett összes, a bunkerolaj által okozott környezetszennyezési kár a hajótulajdonos felelőssége. A hajótulajdonos azonban mentesülhet a felelősség alól, amennyiben bizonyítani tudja a következők valamelyikét:

• a kárt háborús cselekmény, zavargás, polgárháború, felkelés vagy kivételes, elkerülhetetlen és elháríthatatlan jellegű természeti jelenség okozta; vagy
• a kár egy harmadik fél károkozási szándékkal elkövetett cselekedetéből vagy mulasztásából származik; vagy
• a kárt teljes egészében valamely kormány vagy felelős hatóság gondatlansága okozta.

Kötelező biztosítás vagy pénzügyi biztosíték

• Az 1000 BRT-nél (bruttó regisztertonnánál) nagyobb és egyúttal az egyezményt aláíró országok egyikében regisztrált hajók tulajdonosainak olyan biztosítással vagy más pénzügyi biztosítékkal – mint például bankgaranciával vagy hasonló pénzintézet által kibocsátott garanciával – kell rendelkezniük, amely fedezi a környezetszennyezési kár miatt esetlegesen fennálló felelősségüket.
• Az érintett országok illetékes hatóságai a biztosítás vagy egyéb pénzügyi biztosíték érvényességét tanúsító igazolást bocsátanak ki minden hajó részére, amely igazolást a hajó fedélzetén kell tartani. Az igazolás másolatát a hajót regisztráló hatóságokhoz is be kell nyújtani.

Joghatóság és a határozatok elismerése

• A hajótulajdonossal, a biztosítóval vagy a biztosítékot nyújtó egyéb személlyel szemben kártérítési bírósági eljárás abban az országban vagy országokban indítható, ahol a környezetszennyezési károkozás történt.
• Az egyezmény meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján az egyik aláíró ország bírósága által hozott határozat elismertethető vagy végrehajtható egy másik országban.

Határidők

• A kártérítéshez való jog az egyezmény értelmében a kár bekövetkezte után – amennyiben nem történik intézkedés – három évvel elévül.
• Nem nyújtható be kereset a kárt okozó eseménytől számított hat éven túl.

HATÁLYBALÉPÉS

Az egyezmény 2008. november 21-én lépett hatályba. 2015 óta valamennyi uniós ország ratifikálta az egyezményt vagy csatlakozott ahhoz a 2002/762/EK határozatnak megfelelően.

HÁTTÉR

További információk:

• A bunkerolaj-szennyezéssel okozott károk (Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség)
• Nemzetközi egyezmény a bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről – BUNKER (Nemzetközi Tengerészeti Szervezet)

FŐ DOKUMENTUMOK

Nemzetközi egyezmény a bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről (a Bunkerolaj-egyezmény) (HL L 256., 2002.9.25., 9–16. o.)

A Tanács 2002/762/EK határozata (2002. szeptember 19.) a tagállamoknak a bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 2001. évi nemzetközi egyezmény (Bunkerolaj-egyezmény) aláírására, megerősítésére, illetve az ahhoz való csatlakozásra a Közösség érdekében történő felhatalmazásáról (HL L 256., 2002.9.25., 7–8. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1–32. o.)

A 1215/2012/EU rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

utolsó frissítés 10.07.2020