RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény – az elővigyázatosság elve alapján – keretet biztosít az emberi egészségre és a környezetre káros ilyen anyagok biztonságos ártalmatlanításához, valamint azok gyártásának és felhasználásának csökkentéséhez. Az egyezmény tizenkét kiemelt, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagra vonatkozik, de a hosszú távú cél annak további anyagokra történő kiterjesztése.

JOGI AKTUS

A Tanács 2006/507/EK határozata (2004. október 14.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezménynek az Európai Közösség részéről való megkötéséről [Hivatalos Lap L 209., 2006.7.31.].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Stockholmi Egyezmény célja, hogy csökkentse a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok általi szennyezést. Meghatározza az érintett anyagokat, valamint az ezek gyártására, importjára és exportjára vonatkozó szabályokat.

Fogalommeghatározás

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok bizonyos mérgező tulajdonságokkal rendelkező vegyi anyagok, amelyek más szennyező anyagoktól eltérően ellenállóak a lebomlással szemben. A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok különösen károsak az emberi egészségre és a környezetre. Biológiailag felhalmozódnak, valamint levegőn, vízen keresztül, illetve vándorló állatfajok segítségével terjednek, majd szárazföldi és vízi ökoszisztémákban halmozódnak fel. A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok határokon átnyúló problémát jelentenek, ezért nélkülözhetetlen a nemzetközi szintű fellépés.

Hatály

A Stockholmi Nyilatkozat tizenkét kiemelt, szándékosan vagy nem szándékosan előállított, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagra vonatkozik. Az ilyen anyagok nem szándékos előállítása különböző forrásokból, például lakossági tüzelés vagy hulladékégetés útján is történhet.

A tizenkét, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyag az aldrin, a klórdán, a diklór-difenil-triklór-etán (DDT), a dieldrin, az endrin, a heptaklór, a mirex, a toxafén, a poliklórozott bifenilek (PCB-k), a hexaklór-benzol, a dioxinok és a furánok.

Az Egyezmény célja kezdetben kilenc, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyag gyártásának és felhasználásának betiltása, valamint egy tizedik anyag gyártásának és felhasználásának korlátozása. Ami a két utolsó anyagot illeti, ezek gyártása és környezetbe való kibocsátása önkéntes alapon korlátozható. Az Egyezmény rendelkezései nem vonatkoznak a vegyi anyagok laboratóriumi szintű kutatásban felhasználandó mennyiségeire.

Intézményes entitások

Az Egyezmény nemzetközi szintű végrehajtására három szervezet jön létre:

  • a Részes Felek konferenciája: a fő szervezet, amelynek tagjai az Egyezmény Részes Felei és adott esetben megfigyelők. Feladata a végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályok meghatározása és a legfontosabb döntések meghozatala, például az Egyezmény hatályának új anyagra történő kiterjesztése és az eltérések jóváhagyása;
  • A Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság: ez a szakértőkből álló Bizottság felel az Egyezmény hatályának új anyagokra történő kiterjesztésére vonatkozó javaslatok vizsgálatáért;
  • a Titkárság: ez a szervezet elsősorban igazgatási feladatokat lát el.

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok importja/exportja

Az Egyezmény előírja a környezetben tartósan megmaradó, tiltott szerves szennyező anyagok importjának és exportjának megszüntetését. Mindazonáltal a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagként besorolt vegyi anyagok bizonyos körülmények között importálhatók, azaz:

  • a meglévő, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok környezetkímélő ártalmatlanítása céljából (hulladékártalmatlanítás stb.);
  • olyan anyagok esetében, amelyek gyártását és felhasználását eltérés keretében engedélyezték.

Az ilyen anyagok exportja a következő esetekben engedélyezett:

  • a meglévő, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok környezetkímélő ártalmatlanítása céljából (hulladékártalmatlanítás stb.);
  • olyan Részes Fél számára, amely az Egyezmény által biztosított eltérés értelmében felhasználhatja az adott anyagot;
  • olyan államnak, amely nem Részes Fele az Egyezménynek.

Utóbbi esetben az importáló állam köteles éves tanúsítványt adni az exportáló Részes Félnek. A tanúsítványnak részletesen le kell írnia többek között a vegyi anyag szándékos felhasználását, és tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, amellyel kötelezettséget vállal az emberi egészség és a környezet védelmére, valamint hulladékgazdálkodási intézkedések meghozatalára, ideértve a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagnak minősülő anyagok irreverzibilis megsemmisítését biztosító intézkedéseket.

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok nem szándékos előállítása

A cél a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok nem szándékos előállításának és az ebből származó kibocsátásnak a csökkentése, illetve lehetőség szerint megszüntetése. Ennek érdekében az Egyezmény Részes Felei kötelesek nemzeti, regionális vagy szubregionális cselekvési tervet kidolgozni. Ez a cselekvési terv az Egyezmény végrehajtásáról szóló fő cselekvési terv részét képezi. A cselekvési tervnek elő kell irányoznia a kibocsátások értékelését, a kibocsátások kezelésére vonatkozó törvények és politikák hatékonyságának értékelését, valamint az Egyezmény céljainak elérését célzó stratégiák kidolgozását.

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok nem szándékos előállításának megelőzése érdekében fontos az alternatív vagy módosított anyagok, termékek és eljárások fejlesztésének és alkalmazásának ösztönzése. Az Egyezmény általános útmutatásokat tartalmaz a kibocsátások megelőzése vagy csökkentése terén elérhető legjobb technikákra és bevált környezetvédelmi gyakorlatokra vonatkozóan. Ezenkívül intézkedéseket ír elő az árukészletekből és hulladékokból származó, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat tartalmazó kibocsátások csökkentésére vagy megszüntetésére.

Eltérések

Az Egyezmény bizonyos esetekben eltérést engedélyez az ilyen anyagok gyártásának vagy felhasználásának a megszüntetésére/korlátozására, és következésképpen az azok importjára és exportjára vonatkozó szabályoktól. A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok mindegyikére vonatkozóan ismertetik a lehetséges eltéréseket, és azokat adott esetben az Egyezmény mellékleteiben részletesen meghatározzák.

Az eltéréseket egy nyilvánosan elérhető jegyzékben tartják nyilván, és azok érvényességi ideje öt év. Az eltéréseket a Részes Felek konferenciája újíthatja meg az érintett Részes Fél által a konferenciának benyújtott, az eltérés további szükségességét igazoló jelentés alapján. Mindazonáltal, amikor egy adott típusú speciális eltérésre már egy Részes Fél sincs bejegyezve, erre vonatkozóan újabb bejegyzést a továbbiakban nem lehet tenni.

Végrehajtás a Részes Felek által

A Részes Felek cselekvési tervet dolgoznak ki az Egyezmény értelmében őket terhelő kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan, és azt benyújtják a konferenciának. Az információcsere előmozdítása érdekében minden Részes Fél kijelöl egy nemzeti kapcsolattartó személyt. Tekintettel arra, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok határokon átnyúló problémát jelentenek, a Részes Feleket több szinten is együttműködésre ösztönzik, a végrehajtási terveik kidolgozásának, alkalmazásának és aktualizálásának megkönnyítése érdekében, többek között regionális vagy szubregionális szinten.

Hasonlóképpen fontos a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok alakulásának környezeti és közegészségügyi szempontú nyomon követése, valamint a kutatás és fejlesztés ösztönzése.

Új anyagok felvétele

A Részes Felek kérésére a tudományos bizottság megvizsgálja az Egyezmény hatályának a környezetben tartósan megmaradó valamely szerves szennyező anyagra történő kiterjesztésére vonatkozó javaslatot. A kérelemhez a javaslat indokolásaként mellékelni kell az előírt információkat. Ezek többek között a környezetben való tartós megmaradást, a biológiai feldúsulást, a terjedésre vonatkozó képességet, valamint az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatásokat alátámasztó adatok. Ahol úgy ítélik meg, hogy a kijelölési kritériumok teljesülnek, a Bizottságnak folytatnia kell a javaslat felülvizsgálatát minden további beérkezett vonatkozó adat figyelembevételével, és el kell készítenie egy kockázatiprofil tervezetet, valamint szükség esetén a kockázatkezelés értékelését. Ezen értékelések alapján a Bizottság javaslatot tesz, hogy a Részes Felek konferenciája megfontolja-e a vegyi anyag felsorolását az A., a B. és/vagy a C. mellékletben. A végső döntést a Részes Felek konferenciája hozza meg.

Pénzügyi források és műszaki segítségnyújtás

Minden Részes Fél pénzügyi forrásokkal támogatja az Egyezmény végrehajtását, többek között a cselekvési tervek keretében megvalósított nemzeti/regionális szintű intézkedések/tevékenységek révén. A fejlődő országok és az átmeneti gazdaságok az Egyezmény alkalmazása során pénzügyi és műszaki nehézségekbe ütközhetnek. A fejlett országoknak az Egyezmény által létrehozott mechanizmus keretében támogatást kell nyújtaniuk ahhoz, hogy kiegészítő pénzügyi források biztosításával megkíséreljék e probléma megoldását. A fejlődő országok és átmeneti gazdaságok számára való segítségnyújtás a fejlődő országok által kínált műszaki támogatás formáját is öltheti.

Tájékoztatással kapcsolatos rendelkezések

Fontos, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokkal kapcsolatos kockázatokról és rendelkezésekről tájékoztassuk a nyilvánosságot, a politikai döntéshozókat és a vegyipart, és növeljük körükben a tudatosságot. A javasolt intézkedések egyike az érintettek célzott képzése. Ugyancsak fontos a Részes Felek közötti hatékony kommunikáció biztosítása, elsősorban az Egyezmény által létrehozott Titkárság révén.

A viták rendezése

Amennyiben a Részes Felek között az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban vita merül fel, ezeket döntőbíráskodás útján rendezik, vagy a vitás ügyet a Nemzetközi Bíróság elé terjesztik. Az eljárás kiválasztása a felperes joga. Ha azonban a felperes regionális gazdasági integrációs szervezet, kizárólag döntőbíráskodás választható.

Az Egyezmény rendelkezéseivel való összeférhetetlenség

Az Egyezmény külön mechanizmust ír elő összeférhetetlenség esetére, és adott esetben az ezzel összefüggésben alkalmazandó eljárásokra.

Felmondás

Az Egyezmény hatálybalépésétől számított három év elteltével írásban bármelyik fél visszaléphet az Egyezménytől. A felmondás hatálybalépésének határideje attól számítva legalább egy év, hogy a letéteményes kézhez vette a felmondási kérelmet.

Háttér

Az Egyezményt 150 ország kormánya, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Európai Unió nevében a Tanács írta alá a 2001. május 22–23-án megrendezett Stockholmi Konferencián.

Az Egyezmény 2004. május 17-én lépett hatályba.

A Stockholmi Egyezmény több nemzetközi szintű kezdeményezés nyomán született meg. Az Európai Közösség 1998-ban – az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) védnöksége alatt – aláírta a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezésről szóló genfi egyezményhez csatolt, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Aarhusi Jegyzőkönyvet. A Jegyzőkönyv jelenleg 16, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagot foglal magában, amelyek közül tizenkettő ezen Egyezmény hatálya alá is tartozik.

Az Egyezmény ezenkívül részét képezi az utóbbi években megkötött számos nemzetközi környezetvédelmi szerződés és egyezmény – például a környezetről és a fejlődésről szóló riói nyilatkozat – alkotta átfogó keretnek.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
2006/507/EK tanácsi határozat

2004.10.14.

HL L 209., 2006.7.31.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 850/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról [Hivatalos Lap L 158., 2004.4.30.].
Ez a 2004. évi rendelet a különböző listákon már szereplő anyagokra vonatkozó jelentős uniós jogszabályokat hivatott kiegészíteni, és azt a törekvést tükrözi, hogy különösen a vegyi anyagok és a hulladékgazdálkodás területén túllépjen a nemzetközi kötelezettségeken.
A rendelet elsősorban a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény, illetve a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló ENSZ-EGB jegyzőkönyv értelmében tilalom vagy korlátozás tárgyát képező anyagok gyártásával, forgalomba hozatalával, használatával, kibocsátásával és megsemmisítésével foglalkozik. Célja e két nemzetközi megállapodás hatékony végrehajtását segítő, európai szintű követelmények meghatározása.

A Tanács 2004/259/EK határozata (2004. február 19.) a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez kapcsolódóan a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Közösség nevében történő megkötéséről [Hivatalos Lap L 81., 2004.3.19.].
Ez a határozat jóváhagyja a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló 1998. évi jegyzőkönyvet.
Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által kidolgozott jegyzőkönyvet az Európai Unió és tagállamai 1998 júniusában írták alá. A Stockholmi Egyezmény hatálya alá tartozó tizenkét, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagra és négy további anyagra (pentabróm‑difenil‑éter, klórdekon, hexabróm‑bifenil és hexaklór‑ciklohexán) kell alkalmazni. A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok a tartós megmaradás, a biológiai feldúsulás és a nagy távolságokra jutó, országhatárokon átterjedő légköri elszállítódás következtében súlyosan károsítják az egészséget és a környezetet.
A jegyzőkönyv végső célja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok környezetbe juttatott, kibocsátott vagy szándékolatlanul a környezetbe jutó mennyiségének nullára való csökkentése. A jegyzőkönyv kategorikusan megtiltja bizonyos termékek (aldrin, klórdán, klórdekon, dieldrin, endrin, hexabróm-bifenil, mirex és toxafén) gyártását és felhasználását. Más termékek esetében (DDT, heptaklór, hexaklór-benzol és poliklórozott bifenilek [PCB-k]) azok későbbi megszüntetéséről rendelkezik.

Utolsó frissítés: 07.07.2011

Lásd még

  • Stockholmi Egyezmény (EN).
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére