RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Tisztább levegőt Európának

Ez az irányelv a környezeti levegő minőségével kapcsolatos európai uniós szabályozás módosítására szolgál, és célja a szennyezés olyan szintre való visszaszorítása, amely mellett minimálisra csökkennek az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatások. Az irányelv ezenkívül biztosítani kívánja a lakosság hatékonyabb tájékoztatását is a lehetséges kockázatokról.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról.

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez az irányelv olyan intézkedéseket állapít meg, amelyek az alábbi célokat szolgálják:

  • a környezeti levegő * minőségére vonatkozó célkitűzések meghatározása és rögzítése az egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében;
  • a környezeti levegő minőségének vizsgálata a tagállamokban közös módszerek és kritériumok alapján;
  • a környezeti levegő minőségére vonatkozó információk gyűjtése a hosszú távú tendenciák figyelemmel kísérése céljából;
  • annak biztosítása, hogy a környezeti levegő minőségére vonatkozó információk elérhetők legyenek a nyilvánosság számára;
  • a környezeti levegő minőségének fenntartása ott, ahol az megfelelő, egyéb esetekben pedig annak javítása;
  • a légszennyezés csökkentésére irányuló, tagállamok közötti együttműködés előmozdítása.

A tagállamok illetékes hatóságokat és szerveket jelölnek ki, amelyek feladata a környezeti levegő minőségének vizsgálata, a mérési rendszerek jóváhagyása, a mérések pontosságának biztosítása, a vizsgálati módszerek elemzése, illetve a más tagállamokkal és a Bizottsággal történő együttműködés.

A levegő minőségének vizsgálata

Az irányelv létrehoz egy, a környezeti levegő minőségének vizsgálatára szolgáló rendszert, amely kiterjed a kén-dioxidra, a nitrogén-dioxidra és a nitrogén-oxidokra, a szálló porra (PM10 és PM2,5), az ólomra, a benzolra, a szén-monoxidra és az ózonra.

A tagállamok zónákat (városi, elővárosi, vidéki, vidéki háttér) jelölnek ki saját országuk területén, és gondoskodnak a levegőminőség vizsgálatáról és kezeléséről.

Az irányelv meghatározza az egyes szennyező anyagokra vonatkozó vizsgálati küszöbértékeket, a vizsgálati módszerrel kapcsolatos kritériumokat (köztük a mintavételi pontok elhelyezését), a mérési referencia-módszereket, az emberi egészség és a környezet védelmében betartandó határértékeket *, a népesség PM2,5-expozíciójának csökkentésére vonatkozó célokat és kötelezettségeket, a tájékoztatási * és riasztási * küszöbértékeket, a növényzet védelme érdekében meghatározott kritikus szinteket *, valamint a levegőminőség javítását célzó akciótervekben nyújtandó információk felsorolását.

Minden tagállam felállít legalább egy mérőállomást, illetve a szomszédos tagállamokkal való megállapodás alapján egy vagy több közös mérőállomást is felállíthat.

A levegő minőségének kezelése, akciótervek

Amennyiben a környezeti levegőben található szennyező anyagok koncentrációja az ezen irányelv által megállapított határértékek alatt van, a tagállamoknak az említett szennyező anyagok szintjét a határértékek alatt kell tartaniuk, és törekedniük kell a környezeti levegő minőségének a fenntartható fejlődéssel összhangban történő megőrzésére.

Ha a környezeti levegőben a szennyező anyagok szintje meghalad bármilyen határértéket vagy célértéket *, beleértve az ezekhez kapcsolódó bármilyen tűréshatárt, a tagállamok a meghatározott határérték vagy célérték teljesítése céljából levegőminőségi terveket dolgoznak ki az érintett zóna vagy agglomeráció számára.

Ha a koncentráció a teljesítési határidő lejárta után is túllépi a határértékeket, a levegőminőségi tervek megfelelő intézkedéseket határoznak meg annak érdekében, hogy a túllépés időtartama a lehető legrövidebb legyen, ezenkívül előírhatnak az érzékeny népességcsoportok védelmére irányuló további egyedi intézkedéseket is. Lehetőség van továbbá a rövid távú akciótervekben szereplőkhöz hasonló intézkedések megtételére is.

Amennyiben fennáll annak kockázata, hogy a szennyező anyagok szintje meghaladja a megjelölt riasztási küszöbértéket, a tagállamok akcióterveket dolgoznak ki, amelyek megjelölik a kockázat mértékének vagy időtartamának csökkentéséhez szükséges rövid távú intézkedéseket. Előfordulhat például, hogy az akciótervek felfüggesztik a túllépés kockázatát előidéző tevékenységeket (gépjárműforgalom, építkezés, ipari létesítmények működése stb.). Tartalmazhatnak ezenkívül egyedi intézkedéseket is az érzékeny népességcsoportok, például a gyermekek védelme érdekében.

Amennyiben a küszöbértékek átlépése országhatárokon átterjedő légköri szennyeződésnek tulajdonítható, az érintett tagállamok együttműködnek és összehangoltan lépnek fel a túllépés megszüntetése érdekében.

A nyilvánosság tájékoztatása

A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosság, valamint az érintett szervezetek rendszeres és megfelelő tájékoztatást kapjanak a környezeti levegőben lévő, az ezen irányelv hatálya alá tartozó szennyező anyagok koncentrációjáról. A riasztási és tájékoztatási küszöbértékek túllépése esetén a tagállamok közzéteszik:

  1. az észlelt túllépéssel (túllépésekkel) kapcsolatos információkat (helyszín, küszöbérték típusa, túllépés időpontja és időtartama, észlelt legmagasabb koncentráció);
  2. a következő órákra és napokra vonatkozó előrejelzést;
  3. az érintett népességtípusokra, a lehetséges egészségügyi hatásokra és a javasolt viselkedésre vonatkozó információkat;
  4. a megelőző intézkedésekre, illetve a kibocsátás csökkentését célzó intézkedésekre vonatkozó információkat.

A tagállamok éves jelentéseket is nyilvánosságra hoznak az irányelv hatálya alá tartozó valamennyi szennyező anyagról.

Szankciók

A tagállamok megállapítják azokat a szankciókat, amelyeket ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazni kell, és megtesznek minden szükséges intézkedést az ilyen szankciók végrehajtása érdekében. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

Háttér

Ez az irányelv hatályon kívül helyezi a környezeti levegő minőségének vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 96/62/EK (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV) irányelvet, a környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről szóló 1999/30/EK (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV) irányelvet, a környezeti levegőben található benzolra és szén-monoxidra vonatkozó határértékekről szóló 2000/69/EK irányelvet, a környezeti levegő ózontartalmáról szóló 2002/3/EK irányelvet, valamint a tagállamokban a levegőszennyezéssel kapcsolatos információk és adatok kölcsönös cseréjének létrehozásáról szóló 97/101/EK (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV) határozatot, és azok helyébe lép.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • Környezeti levegő: a troposzférán belüli szabadtéri levegő, kivéve a 89/654/EGK irányelvben meghatározott munkahelyeket.
  • Határérték: az emberi egészségre és/vagy a környezet egészére gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából tudományos ismeretek alapján meghatározott szint, amelyet adott időtartamon belül kell elérni, ezt követően pedig nem szabad túllépni.
  • Célérték: az emberi egészségre és/vagy a környezet egészére gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából meghatározott szint, amelyet – lehetőség szerint – egy adott időtartam alatt kell elérni.
  • Tájékoztatási küszöbérték: az a szint, amely felett a rövid idejű expozíció veszélyt jelent az emberi egészségre a lakosság valamely különösen érzékeny csoportja tekintetében, és amelynél azonnali és megfelelő tájékoztatásra van szükség.
  • Riasztási küszöbérték: az a szint, amely felett a rövid idejű expozíció veszélyt jelent az emberi egészségre a teljes lakosság tekintetében, és amelynél a tagállamoknak azonnali lépéseket kell tenniük.
  • Kritikus szint: tudományos ismeretek alapján meghatározott szint, amely felett egyes receptorokat, például fákat, egyéb növényeket vagy természetes ökológiai rendszereket – kivéve az embert – közvetlen káros hatás érhet.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

2008/50/EK parlamenti és tanácsi irányelv [elfogadás: 2005/0183/COD]

2008.6.11.

2010.6.10.

HL L 152., 2008.6.11.

Utolsó frissítés: 07.08.2008

Lásd még

  • Az Európai Unió levegőminőségre vonatkozó politikájáról bővebb információ található a Környezetvédelmi Főigazgatóság (EN) témával kapcsolatos honlapján.
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére