RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A vállalkozáspolitika külügyi vonatkozásai

Az Európai Unió és harmadik országok közötti megállapodások aláírása, kerekasztal-megbeszélések és üzleti fórumok, ipari együttműködési programok és külkereskedelmi politika: ezek azok az eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy nemzetközi szinten fejlődjenek az európai vállalkozások.

Az európai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében elengedhetetlenek bizonyos nemzetközi tényezők. A kereskedelmi politika például hozzájárul ahhoz, hogy a globalizált gazdaságban versenyképes Európát építsünk. Ezenkívül a kereskedelem fejlesztése annak célja, hogy a külső piacokhoz való jobb hozzáférés érdekében szilárdabb partnerséget hozzunk létre. Végül az iparpolitika terén való együttműködés lehetőséget ad az európai vállalkozásoknak arra, hogy partnerségeket hozzanak létre, vagy hogy az Európai Unió határait átlépve fejlődjenek.

Az EU világszerte többféle módon működik együtt főbb partnereivel. Először is, a Bizottság szoros kapcsolatokat tart fenn harmadik országok kormányaival. Másodszor, maguknak a vállalkozásoknak is lehetőségük van arra, hogy fórumokon és kerekasztal-megbeszéléseken találkozzanak. Végezetül az EU harmadik országokkal közösen megvalósított programok révén támogatja az ipari együttműködést.

Kormányközi kapcsolatok

Az EU kétoldalú együttműködésekben vesz részt harmadik országokkal. Ez az együttműködés a kölcsönös elismerésről szóló megállapodások, társulási megállapodások, partnerségi keretmegállapodások vagy stabilitási paktumok formájában nyilvánulhat meg.

Az EU egyik kiemelt témája a vállalkozásfejlesztés akadályainak felszámolása egy kevésbé korlátozó szabályozási politika révén. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSZ) 133. cikke értelmében a szabványok kölcsönös elismeréséről szóló megállapodások előírják, hogy a kormányok kötelesek kölcsönösen elismerni az illetékes hatóságok által, az adott országban előállított bizonyos termékekre vonatkozóan alkalmazott tesztelési jelentéseket, tanúsítványokat és megfelelőségi jelzéseket.

Az EU szoros kapcsolatokat tart fenn az Egyesült Államokkal, Kanadával, Kínával, Oroszországgal, Indiával és Japánnal. Kínával például a szabályozási együttműködés, valamint az iparpolitika témájában kezdeményezett párbeszédet.

Rendszeresen együttműködik továbbá a tagjelölt országokkal, a nyugat-balkáni országokkal és (az európai szomszédságpolitika keretében) az Unióval szomszédos országokkal, mint például a kelet-európai, közel-keleti és mediterrán országokkal Az euromediterrán együttműködés (DE) (EN) (FR) szervezése a szomszédságpolitikája, valamint a barcelonai folyamat keretében történik, amelyet 1995-ben indított az Unió azért, hogy Európát politikai, kulturális és gazdasági szempontból közelítse mediterrán partnereihez. A gazdasági együttműködésben fontos kapcsolódási pont az ipari együttműködés, amelyet a szabadkereskedelmi övezetek fokozatos létrehozása és a növekvő beruházás révén segítenek elő. Az iparpolitikát érintő témákra az ipari miniszterek konferenciái vagy munkacsoport-megbeszélések révén hívja fel a figyelmet az Unió. Az euromediterrán partnerség egyik fő eredménye azt volt, hogy 2004. október 4-én elfogadták az Euromediterrán Vállalkozások Chartáját.

Az Általános és Külkapcsolatok Tanácsa 2007. április 23–24-én terveket fogadott el arra vonatkozóan, hogy tárgyalásokat kezd Közép-Amerika, az Andok Közösség és azok tagállamai társulási megállapodásáról, valamint szabadkereskedelmi megállapodást szövegez meg a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN), Indiával és Dél-Koreával.

A vállalkozások közötti együttműködés

A kerekasztal-megbeszélések és a kereskedelmi párbeszédek lehetőséget adnak a vállalkozásoknak arra, hogy találkozzanak egymással, és ajánlásokat közvetítsenek a tagállamok és érintett országok kormányai felé. A kerekasztal-megbeszéléseken gyakran részt vesznek az ipari ágazat, valamint a nemzeti és az uniós igazgatási szervek képviselői. A kormányzatoknak címzett, gyakori javaslatok közé tartoznak a kereskedelmi politikára vonatkozó ajánlások, a Világkereskedelmi Szervezetben (WTO) folyó megbeszélések, beruházások, pénzügyi szolgáltatások, kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint az eltérő nemzeti jogszabályok miatt a gazdasági tevékenységeket gátló akadályok felszámolása.

A kiemelt kerekasztal-megbeszélések:

  • transzatlanti üzleti párbeszéd (EN);
  • az Ázsia–Európa Vállalkozói Fórum;
  • a EU–Japán üzleti kerekasztal-párbeszéd (EN);
  • a EU és Oroszország Gyáriparosainak Kerekasztala (EN);
  • a Mercosur–EU Vállalkozói Fórum (EN);
  • az EU–India üzleti párbeszéd.

Ipari együttműködési programok

Az EU támogatja az ipari együttműködést a vállalkozások létrehozását és bővítését, valamint az európai és külföldi vállalkozások – különösen a kkv-k – partnerségeit támogató programok megvalósítása, valamint diákok számára üzleti gyakornoki programok révén ösztönzi.

Az EU által támogatott kiemelt programok a következők:

  • az AL-Invest Program (EN) (ES) (FR) (PT);
  • az Asia-Invest közösségi program (EN) (FR);
  • az EU–Japán Ipari Együttműködési Központ (EN) által kidolgozott programok;
  • regionális műszaki segítségnyújtási programok az Euromediterrán Ipari Együttműködés keretében (ipari térségek, beruházás ösztönzés, innováció és technológia stb.);
  • a Vállalkozásfejlesztési Központ (EN) (FR) által támogatott projektek.
Utolsó frissítés: 04.10.2007
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére