RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az elektronikus kereskedelem jogi vonatkozásai („az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”)

Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv célja az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos jogbiztonság megszilárdítása a közreműködők bizalmának megerősítése érdekében. E célból szilárd jogi keretet hoz létre azáltal, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra a belső piaci elveket (az áruk szabad mozgása és a letelepedés szabadsága) alkalmazza és korlátozott számú harmonizált intézkedést vezet be.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) [Hivatalos Lap L 178., 2000.7.17.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az irányelv az elektronikus kereskedelemről szóló [COM(97) 157 final] bizottsági közleményben foglalt iránymutatásokon alapul, amelyek célja az elektronikus kereskedelem egységes európai szintű jogi keretének létrehozása. Az akkori megközelítés célja a túlszabályozás elkerülése volt, ezért az a belső piaci szabadságokra épített, miközben figyelembe vette a kereskedelmi realitásokat és biztosította az általános érdekű célkitűzések hatékony védelmét. Ez az irányelv szintén azt a törekvést veszi alapul, hogy megszüntessék a tagállamok esetjogában megfigyelhető eltéréseket és ezáltal a fogyasztók és a vállalkozások bizalmát erősítő, megfelelő szintű védelmet nyújtsanak.

Hatály

Az irányelv hatálya alá tartozik valamennyi információs társadalommal összefüggő szolgáltatás *: vállalkozások közötti szolgáltatások, vállalkozások és fogyasztók közötti szolgáltatások, a kedvezményezettnek díjmentesen nyújtott szolgáltatások, amelyeket többek között reklám- vagy szponzori bevételekből finanszíroznak, valamint az online elektronikus tranzakciókat lehetővé tevő szolgáltatások (elsősorban áruk és szolgáltatások televíziós értékesítése és online értékesítési központok).

Az irányelv többek között az alábbi ágazatokra és tevékenységekre alkalmazandó: online napilapok, internetes adatbázisok, online pénzügyi szolgáltatások, online szakmai szolgáltatások (ügyvédek, orvosok, könyvelők, ingatlanközvetítők), online szórakoztatási szolgáltatások (például igény szerinti videószolgáltatás), online közvetlen marketing és reklámozás, valamint internet-hozzáférési szolgáltatások.

Az irányelv kizárólag az Európai Unióban letelepedett szolgáltatókra * alkalmazható. Mindazonáltal, a globális elektronikus kereskedelem akadályozását elkerülendő, az irányelv törekszik arra, hogy összeegyeztethető legyen a világ más részein hatályos jogi tendenciákkal.

A szolgáltató székhelye szerinti tagállam jogának alkalmazása

A 3. cikk előírja, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtókra (például az internetes oldalak üzemeltetőire) annak a tagállamnak a joga alkalmazandó, ahol a szolgáltatók letelepedtek (a székhely szerinti ország szabálya vagy „belső piaci záradék”). Az irányelv értelmében a szolgáltató letelepedésének helye az a hely, ahol az üzemeltető – állandó telephely révén – határozatlan ideig tényleges gazdasági tevékenységet végez. A székhely szerinti ország ezen elve az irányelv sarokköve, mivel a szolgáltatók számára megteremti azt a jogbiztonságot és egyértelműséget, amely lehetővé teszi számukra, hogy szolgáltatásaikat az Unió egész területén nyújtsák.

Az előzetes engedélyezést kizáró elv

Az irányelv megtiltja a tagállamok számára, hogy olyan egyedi engedélyezési rendszereket vezessenek be az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra, amelyeket más módon nyújtott, hasonló szolgáltatásokra nem alkalmaznak. Így például ellentétes lenne az irányelvvel, ha egy webhely megnyitását engedélyezéshez kötnék. Mindazonáltal a szabályozott szakmákkal (pl. online banki és pénzügyi szolgáltatásokkal) kapcsolatos webhelyek esetében előírható az engedélyezés.

Átláthatóság

A tagállamoknak nemzeti jogszabályaikban kötelezniük kell az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtóit, hogy a szolgáltatások igénybe vevői * és az illetékes hatóságok számára könnyen, közvetlenül és folyamatosan hozzáférhetővé tegyék a tevékenységeikkel kapcsolatos alapvető információkat: a szolgáltató nevét, címét, elektronikus levelezési címét, cégjegyzékszámát, szakmai címét és szakmai testületekben fennálló tagságát, valamint adószámát.

Kereskedelmi tájékoztatás és nem kívánt kereskedelmi tájékoztatás *

A kereskedelmi tájékoztatásnak * világosan azonosíthatónak és egyértelműnek kell lennie (6. cikk), hogy megerősítse a fogyasztók bizalmát és garantálja a méltányos kereskedelmi gyakorlatokat. Ezenfelül az elektronikus levelezés útján küldött kereskedelmi tájékoztatásoknak – amint a felhasználó megkapta őket – ekként világosan azonosíthatónak kell lenniük. A tagállamoknak továbbá intézkedéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy az elektronikus levelezés útján nem kívánt kereskedelmi tájékoztatást küldő szolgáltatók rendszeresen tekintsék meg és tartsák tiszteletben az utólagos letiltás lehetőségét biztosító („opt-out”) listákat *, amelyeken azok a személyek regisztrálhatják magukat, akik nem kívánnak ilyen kereskedelmi tájékoztatást kapni. Az irányelv ugyanakkor nem tiltja a tagállamoknak az úgynevezett „opt-in” rendszer * használatát.

Online szerződések

Az irányelv kötelezi a tagállamokat, hogy szüntessenek meg minden, az elektronikus úton kötött szerződések alkalmazásával kapcsolatos tilalmat és korlátozást. Ugyanakkor jogbiztonságot teremt azáltal, hogy az elektronikus úton kötött szerződésekre vonatkozóan tájékoztatási követelményeket ír elő. Ezek a rendelkezések az elektronikus aláírásról szóló 1999. évi irányelvet egészítik ki.

A közvetítők felelőssége

Az egyik legérzékenyebb kérdés a közvetítők, elsősorban a tárhelyszolgáltatók felelőssége. Valójában annak meghatározásáról van szó, milyen mértékben terhelje a technikai felelősség e közvetítőket a hálózatukon vagy szerverükön közzétett jogellenes és káros tartalmakért.

A meglévő jogbizonytalanság felszámolása érdekében az irányelv minden felelősség alól mentesíti a közvetítőket, akiknek közreműködése passzív jellegű, hiszen mindössze a harmadik féltől érkező információk „egyszerű továbbítását” biztosítják. Ezenfelül a szolgáltatókat más közvetítő tevékenységek, például az adattárolás tekintetében is mentesíti a felelősség alól. Más szóval az infrastruktúrát és hozzáférést biztosító szolgáltatók nem tehetők felelőssé a továbbított információkért, feltéve, hogy nem a szolgáltató kezdeményezi az adatátvitelt, és nem ő választja ki az adatátvitel címzettjét vagy a továbbított információt.

Az irányelv ugyanakkor kimondja, hogy a tagállamok a webhely-üzemeltetők számára megállapíthatnak olyan kötelezettségeket, amelyek szerint azonnal tájékoztatniuk kell az illetékes közigazgatási hatóságokat a közreműködők által folytatott, jogellenesnek vélt tevékenységekről. Hasonlóképpen, a tagállamok kötelezheti a tárhelyszolgáltatókat, hogy közöljék az illetékes hatóságokkal azokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik a tárolt oldalak tulajdonosainak azonosítását.

Az irányelv végrehajtása

A tagállamok és a Bizottság ösztönzik, hogy a szakmai szövetségek vagy szervezetek közösségi szintű magatartási kódexeket dolgozzanak ki, amelyek célja, hogy elősegítsék az irányelv megfelelő alkalmazását. A Bizottság ugyanakkor biztosítja, hogy a magatartási kódexek tiszteletben tartsák a közösségi jog alapelveit és közösségi szinten átláthatóak legyenek. A fogyasztói szövetségeket be kell vonni a magatartási kódexek kidolgozásába és végrehajtásába (16. cikk).

A tagállamok biztosítják, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtója és a szolgáltatás igénybe vevője közötti vita esetében jogi szabályozásuk ne akadályozza a peren kívüli vitarendezési mechanizmusok igénybevételét, ideértve a megfelelő elektronikus eszközök útján történő igénybevételt is. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a jogviták peren kívüli rendezéséért felelős szervek az eljárási függetlenség, átláthatóság, kontradiktórius jelleg és hatékonyság, a jogszerű határozathozatal, a felek és a képviselet szabadsága elveit alkalmazzák (17. cikk).

A tagállamok biztosítják, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatási tevékenységek hatékony bírósági keresetek tárgyát képezhessék. E bírósági kereseteknek lehetővé kell tenniük olyan intézkedések elfogadását, amelyek célja az állítólagos jogsértés megszüntetése és az érintett érdekek minden további sérelmének megelőzése (18. cikk).

A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik rendelkezzenek az irányelv hatékony végrehajtásához szükséges felügyeleti és vizsgálati eszközökkel. Hasonlóképpen gondoskodnak arról, hogy a hatóságok együttműködjenek más tagállamok nemzeti hatóságaival, és e célból kapcsolattartót jelölnek ki, akinek elérhetőségi adatait közlik a többi tagállammal és a Bizottsággal (19. cikk).

Eltérések

Az irányelv háromféle eltérést tesz lehetővé:

  • nem tartoznak az irányelv hatálya alá egyes tevékenységek, például a közjegyzői tevékenység vagy a bíróság előtti védelem (1. melléklet);
  • a 3. cikk (a „székhely szerinti ország” záradéka) nem alkalmazható több konkrét területen (például a szerzői jogra vagy a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos szerződéses kötelezettségekre);
  • a tagállamok egy másik tagállamból érkező szolgáltatás szabad mozgását korlátozó intézkedést hozhatnak (esti alapú eltérések), ha ezt például a kiskorúak, az egészség vagy a fogyasztók védelme indokolja.
A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • információs társadalommal összefüggő szolgáltatások: bármely, általában térítés ellenében, távolról, elektronikus úton és a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére nyújtott szolgáltatás;
  • szolgáltató: minden, információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személy;
  • letelepedett szolgáltató: olyan szolgáltató, aki, illetve amely állandó telephelyen, határozatlan ideig ténylegesen gazdasági tevékenységet végez. A szolgáltatás nyújtásához szükséges technikai eszközök és technológiák jelenléte és használata önmagában nem képezi a szolgáltató telephelyét;
  • a szolgáltatás igénybe vevője: bármely természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely szakmai vagy egyéb célból vesz igénybe az információs társadalommal összefüggő valamely szolgáltatást, különösen abból a célból, hogy információhoz jusson vagy az információt hozzáférhetővé tegye;
  • kereskedelmi tájékoztatás: bármilyen formában megjelenő közlés – az irányelvben ismertetett esetek kivételével –, amelynek célja, hogy közvetve vagy közvetlenül népszerűsítse egy vállalkozás, szervezet vagy kereskedelmi, ipari vagy kézműipari tevékenységet folytató vagy szabályozott szakmát gyakorló személy áruit, szolgáltatását vagy arculatát.
  • utólagos letiltás (opt-out): kereskedelmi tájékoztatások engedély nélküli küldése olyan e-mail címeket tartalmazó listákra, amelyek tulajdonosai nem adták kifejezett beleegyezésüket kereskedelmi tájékoztatások fogadásába, de akiknek lehetőségük van leiratkozni a listáról. Ebben a rendszerben a felhasználó beleegyezése hallgatólagos.
  • előzetes beleegyezés (opt-in): engedélyezett kereskedelmi tájékoztatások küldése olyan e-mail címekből álló listákra, amelyek tulajdonosai előzetesen beleegyeztek reklámcélú üzenetek fogadásába. Ebben a rendszerben a felhasználó beleegyezése nyílt.
  • „spamming” (vagy kéretlen tömeges levélküldés): a spam szó az amerikai szlengből származik, és jelentése „levélszemét” (kéretlen levél, küldemény). A kéretlen tömeges levélküldés azt jelenti, hogy ugyanazt az üzenetet széles körben, nagyszámú internetes felhasználó számára elküldik. Egyúttal olyan nem célzott, közvetlen marketingmódszer is, amelynek keretében e-mail címek felhasználásával a felhasználók elektronikus postafiókját szennyező, reklámcélú üzeneteket küldenek.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus Hatálybalépés Az átültetés határideje a tagállamokban Hivatalos Lap
2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [elfogadás: COD/1998/0325 együttdöntési eljárás]

2000.7.17.

HL L 178., 2000.7.17.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság jelentése (2003. november 21) – első jelentés a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlament és tanácsi irányelv („az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) alkalmazásáról).

Ez a jelentés elsőként értékeli az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv átültetését, alkalmazását és hatását. Arról számol be, hogy az irányelv kedvező hatást gyakorolt az európai elektronikus kereskedelemre, amely folyamatosan növekszik.

Az irányelv tagállami jogba való átültetése összességében kielégítő. Hollandia kivételével a tagállamok úgy döntöttek, hogy az irányelvet az elektronikus kereskedelemről szóló átfogó törvény elfogadásával ültetik át, hogy minél egyértelműbb nemzeti jogi keretet hozzanak létre. Az átültetési szakaszban a legnagyobb figyelmet a belső piaci záradéknak és a közvetítő szolgáltatók felelősségével kapcsolatos rendelkezéseknek szentelték. Egyes tagállamok ezenkívül úgy határoztak, hogy nemzeti jogszabályaikba az irányelvben nem szereplő, kiegészítő szempontokat is beillesztenek, többek között az alábbiakat: a hiperhivatkozásokat és a keresőmotorokat szolgáltatók felelőssége, bejelentési és visszahívási eljárások jogellenes tartalom esetén, a szolgáltatók engedélyezésével kapcsolatos követelmények, adatok szűrése, titkosítása és visszatartása. A jelentés hangsúlyozza továbbá, hogy az irányelvnek köszönhetően a jelek szerint csökkent a bírósági ügyek száma és következésképpen a jogbizonytalanság, különösen az internetszolgáltatók felelőssége tekintetében. Ez arra enged következtetni, hogy az irányelv sikeresen megteremtette az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások megfelelő jogi keretét.

Ami az irányelvvel kapcsolatos további munkát illeti, a Bizottság törekedni fog:

  • az irányelv helyes alkalmazására;
  • a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés és információcsere ösztönzésére;
  • a tájékoztatás javítására, valamint a vállalkozások és a polgárok tudatosságának növelésére;
  • a politikai fejlemények figyelemmel kísérésére és azon területek meghatározására, ahol további intézkedésekre van szükség;
  • a nemzetközi együttműködés és a szabályozásról folytatott párbeszéd megerősítésére.

Commission Communication to the Council, the European Parliament and the European Central Bank of 14 May 2003 on the application to financial services of Article 3(4) to (6) of the Electronic Commerce Directive [COM(2003) 259 – not published in the Official Journal] (A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Központi Banknak (2003. május 14.) az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 3. cikke (4)–(6) bekezdésének a pénzügyi szolgáltatásokra történő alkalmazásáról [COM(2003) 259 – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).

E közlemény célja annak biztosítása, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 3. cikkének (4)–(6) bekezdésében ismertetett mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy egy másik tagállam információs társadalommal összefüggő szolgáltatására eseti alapon általános érdekek által indokolt korlátozást vessenek ki, helyesen és szigorúan alkalmazzák. A közlemény segítséget nyújt az ilyen mechanizmusokat igénybe venni kívánó tagállamoknak, ugyanakkor nem értelmező dokumentum. A benne foglalt elemzés az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatán alapszik. A közleménynek nem célja, hogy rendszerező jelleggel áttekintse az irányelv által érintett valamennyi szempontot; kizárólag azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyeket illetően a Bizottság megállapította, hogy magyarázatra és segítségnyújtásra van szükség.

Utolsó frissítés: 05.01.2005
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére