RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A textilipar jövője 2005 után

Az importkvóta-rendszer 2005. január 1-jei eltörlésére való felkészülés céljából az Európai Bizottság egy magas szintű csoportot állított fel, amelynek feladata, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg az európai textilipar versenyképességének javítására. Ebben a közleményében a Bizottság a magas szintű csoport által javasolt konkrét intézkedéseket vizsgált meg, valamint levonta a szükséges következtetéseket.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye a Tanács, az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága felé (2004. október 13.) – Textília és ruházat 2005 után – A textilekkel és ruházattal foglalkozó magas szintű csoport ajánlásai [COM(2004) 668 – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) textil- és ruházati termékekről szóló megállapodása, valamint annak a textíliák és ruházat importálására vonatkozó valamennyi korlátozása 2005. január 1-jén hatályát vesztette. Erre való felkészülésképpen a Bizottság 2004 elején létrehozott egy, a textíliákkal és a ruházati termékekkel foglalkozó magas szintű csoportot. A csoport a Bizottság és az Európai Parlament, egyes tagállamok, gyáriparosok, kiskereskedők és importőrök, európai kereskedelmi társulások, szakszervezetek, valamint a helyi textil- és ruházati ipari szövetségek képviselőiből állt, és feladata az volt, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg az ágazat versenyképességének javítása, valamint a jövőbeli kihívásokhoz való alkalmazkodásának elősegítése érdekében.

A textilipari ágazat gazdasági helyzete nehéz volt az elmúlt időszakban. A termelés és a foglalkoztatás egyaránt jelentősen visszaesett 2000 és 2003 között. Az Európai Uniónak (EU) kevésbé voltak sikerei főbb exportpiacain, és az amerikai dollár euróhoz viszonyított átváltási árfolyamának alakulása miatt csökkent a termékek árainak versenyképessége. Végezetül az euromediterrán térség fejlődése és a kvóta eltörlésének kilátása a termelés áthelyezését eredményezte.

A magas szintű csoport első ajánlásait (EN ) 2004. június 30-án tette közzé. Ebben a közleményben a Bizottság megvizsgálta ezen ajánlásokat, amelyek öt területet fognak át.

Kutatás és innováció

A kutatás és fejlesztés területén a Bizottság számos, a magas szintű csoport által javasolt kezdeményezést hagyott jóvá, mint például a textíliákkal és ruházattal foglalkozó európai technológiai platform létrehozását. Arra is felszólította az ágazatot, hogy vegyen részt a területhez kapcsolódó közösségi programokban, például a 7. kutatási és fejlesztési keretprogramban vagy a versenyképességi és innovációs keretprogramban. A textilágazat az ellátási láncának irányítását is javíthatná az információs társadalom technológiáinak fejlesztésére irányuló kezdeményezések révén.

Oktatás, szakképzés és foglalkoztatás

A Bizottság ráirányította a figyelmet a társadalmi párbeszéd fontosságára, amelynek révén reformok érhetők el ezen a területen. Egyetértett a magas szintű csoport elemzésével arra vonatkozóan, hogy szükség van egy egész Európát átfogó egész életen át tartó tanulási stratégiára az ágazat részére, valamint a képzési kínálat és kereslet közötti összhang javítására. Felhívta a figyelmet továbbá az ezen a területen finanszírozási lehetőségeket nyújtó programokra, mint amilyen a Leonardo da Vinci program, valamint az Európai Szociális Alap bizonyos rendelkezései.

Egyéb, a versenyképességgel kapcsolatos kérdések

A Bizottság értékelt több, a versenyképességgel kapcsolatos kérdést is, többek között:

  • REACH (DE) (EN) (FR): a textilipar igen nagy mértékben használ vegyszereket. Ebből az okból a Bizottság úgy határozott, hogy megvizsgálja a vegyszerekre vonatkozó szakpolitikának az ágazatra gyakorolt hatását;
  • szellemi tulajdonhoz fűződő jogok: a Bizottság célja a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítése harmadik országokban, illetve azok jogosultjai figyelmének felhívása a hamisítás kérdésére, valamint a hamisítás és kalózkodás elleni fellépés. Ezenkívül a Bizottság intézkedett egy, a szellemi tulajdonjogok kérdéseivel foglalkozó honlap létrehozásáról, valamint szemináriumok és hálózatépítő értekezletek megszervezéséről;
  • a finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférés: a kis- és középvállalkozások (kkv-k) sok problémával találkoznak a hitelek megszerzése során. Számos közösségi pénzügyi eszköz került létrehozásra ebből a célból – például a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv –, amely támogatást nyújt a kkv-k finanszírozásához.

Regionális vonatkozások

A Bizottság nem javasol ágazati megközelítést a regionális politika területén. Azonban szükséges az ágazatban várható változásokra felkészülni és megfelelő programokat indítani az olyan ágazatokra gyakorolt társadalmi és gazdasági hatások csökkentésére, ahol ez az ágazat dominál. A tagállamok kötelesek a strukturális alapok éves hozzájárulása „Konvergencia” célkitűzésének 1%-át és a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” célkitűzésének 3%-át tartalékolni az előre nem látható, a gazdasági és szociális átalakulás nyomán vagy a kereskedelmi nyitás következményeként kialakuló helyi és ágazati válságok fedezésére.

Kereskedelempolitikai kérdések

A kereskedelempolitika vonatkozásában a Bizottság négy olyan kérdést vizsgált meg, amelyek alapvető jelentőséggel bírnak az európai textilipari vállalkozások versenyképessége szempontjából:

  • az euromediterrán övezet létrehozása: az Euromediterrán Szabadkereskedelmi Térség megvalósulása létfontosságú a textilipari ágazat számára, mivel az lehetővé teszi az utóbbi számára, hogy a teljes termelési láncot az európai piac közelében tartsa fenn, és így előnyökre tegyen szert a költségek, a minőség és a fizikai közelség tekintetében. A Bizottság ezért szabadkereskedelmi megállapodások létrehozására törekszik az érintett országokkal;
  • piacokra való bejutás: a Bizottság arra törekszik, hogy megnyissa a piacot, és ugyanakkor egyenlő versenyfeltételeket biztosítson, például a dohai fejlesztési menetrend tárgyalásain belül. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjait továbbra is ösztönzi vámtarifáiknak a lehető legalacsonyabb szintre való csökkentésére és a nem vámjellegű akadályok eltörlésére;
  • kínai behozatal: a Bizottság javasolta a kínai import vámnyilatkozatokon keresztül történő ellenőrzését. Már kezdeményezte tartós párbeszéd kialakítását az illetékes kínai hatóságokkal;
  • kereskedelemvédelmi eszközök: a Bizottság iránymutatásokat fogalmazott meg például a védzáradékok alkalmazására vonatkozóan, és a meglévő kereskedelemvédelmi eszközök használatának megkönnyítését tűzte ki célul.

Következtetéseiben a Bizottság megállapította, hogy ezen intézkedések mellett nemzeti és regionális szintű kezdeményezések is szükségesek. Ezen túlmenően abból a célból, hogy figyelemmel kísérje a kvótarendszer eltörlésének hatásait, a Bizottság javasolta, hogy a magas szintű csoport folytassa munkáját.

További fejlemények

A magas szintű csoport folytatta munkáját azt követően is, hogy a kvótákat eltörölték. Kifejezte a 2005. június 10-i Sanghaji Megállapodás iránti támogatását. Ez a megállapodás egy hároméves kiigazítási időszakról rendelkezett, amely alatt a Kínából származó textilimport növekedésének mértéke korlátozott volt bizonyos kategóriákban. Egy válságot követően, melynek során a kínai textiláruk ellen tilalom volt érvényben az európai kikötőkben azt követően, hogy meghaladták az importkvótáikat, az EU és Kína megállapodásra jutott 2005. szeptember 5-én az addig be nem engedett kínai textilimportáruk vámkezeléséről.

2006. szeptember 18-án a magas szintű csoport elfogadta „Az európai textil- és ruházati ipar a kvótamentes környezetben (EN )” című nyomon követő jelentését. Ez a jelentés megállapította, hogy az Ázsiából származó igen alacsony árú importáruk mennyisége nem érte el azt a mennyiséget, amelytől eredetileg tartottak, és az EU képes lesz fenntartani technológiai vezető szerepét legalább 2020-ig. Ugyanakkor az ágazat radikális szerkezetátalakításra szorul. A magas szintű csoport azt ajánlotta, hogy a társaságok fokozottabban működjenek együtt, nagyobb méretű vállalatcsoportokat hozzanak létre, és erőfeszítéseiket az innovációra és a fejlesztésre összpontosítsák.

Habár a textíliákkal és a ruházati termékekkel foglalkozó magas szintű csoport tevékenysége 2006 szeptemberében hivatalosan befejeződött, tagjai felhívták a figyelmet annak fontosságára, hogy továbbra is figyelemmel kísérjék az ágazat fejlődését, és 2007 során értékeljék az ajánlások végrehajtása terén tett előrelépéseket.

Utolsó frissítés: 26.09.2007

Lásd még

  • Ha részletesebb információkat szeretne a textilágazatra vonatkozó európai iparpolitikáról, látogasson el a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság Textil- és ruhaipar című honlapjára!
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére