RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 23 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  BG - CS - ET - GA - LV - LT - HU - MT - PL - RO - SK - SL

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Integrált iparpolitika a globalizáció korában

Az Európa 2020 stratégiában felvázolt uniós gazdasági növekedési modell középpontjában az ipar áll. Ez a közlemény ezért az iparpolitika olyan új megközelítésére tesz javaslatot, amely megerősíti az Unió versenyképességét, növekedést és munkahelyeket biztosít, és lehetővé teszi az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony gazdaságra való átállást.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2010. november 28.) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Integrált iparpolitika a globalizáció korában – A versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása [COM (2010) 614 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a közlemény az iparpolitika új megközelítésére tesz javaslatot, amely a versenyképes és fenntartható európai uniós ipart állítja a középpontba. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy az iparpolitikát tágabb értelemben vizsgáljuk, mint amely egyszerre felöleli azokat a politikákat, amelyek az ipar és az egyes ágazatok költségeit, árait és innovatív versenyképességét érintik, ugyanakkor figyelembe kell venni minden más olyan politikai kezdeményezés versenyképességre gyakorolt hatásait is, amelyek jelentősen befolyásolhatják a költségeket, az árakat és az innovatív versenyképességet. Ez nem csupán az egységes piacra irányuló politikát és a kereskedelempolitikát, hanem egyúttal a közlekedés-, energia-, környezetvédelmi vagy szociálpolitikát és a fogyasztóvédelmi politikát is magában foglalja.

A Bizottság iparpolitikával kapcsolatos új megközelítése az alábbiakkal jellemezhető:

  • továbbra is testreszabott megközelítést alkalmaz valamennyi ágazatban, és ezzel egyidejűleg összehangolt, európai szintű politikai válaszokat kínál, mivel a globalizáció korában egyre inkább háttérbe szorul a nemzeti ágazatok elképzelése;
  • a teljes érték- és szállítói láncot vizsgálja az energiához és nyersanyagokhoz való hozzáféréstől az értékesítést követő szolgáltatásokig és az anyagok újrahasznosításáig. Mivel e lánc egyes részei az Unión kívül találhatók, valamennyi ágazatban működnie kell egyfajta „globalizációs reflexnek”;
  • a Bizottság rendszeresen beszámol az EU és a tagállamok versenyképességéről, iparpolitikáiról és ipari teljesítményéről.

Az uniós szakpolitikáknak összehangolt módon, azonos irányt kell követniük ahhoz, hogy a legjobb keretfeltételeket biztosítsák az európai ipar számára. Ennélfogva a hatásvizsgálati eljárás keretében a Bizottság kidolgozta a versenyképességre gyakorolt hatás ellenőrzésének fogalmát, ami azt jelenti, hogy minden szakpolitikai területen külön meg kell vizsgálni az ipari versenyképesség szempontját. Ezzel egyidejűleg a Bizottság egyedi alkalmassági vizsgákat javasol, amelyek biztosítanák, hogy a meglévő jogszabályok kumulatív hatása ne jelentsen terhet az ipar számára.

A termelékenység, a fokozott hatékonyságú energia- és anyagfelhasználás, az áruk és szolgáltatások jobb teljesítményének és az új piacok megszerzésének kiemelt mozgatórugója az innováció. Az új ipari innovációs politika ösztönzi az áruk és szolgáltatások sokkal gyorsabb fejlesztését és forgalomba hozatalát, és garantálja, hogy az uniós vállalatok elsők legyenek a világpiacon, javítva ezáltal versenyképességüket. A főbb kihívásokra megoldást kínáló technológiák egy sor új folyamat, áru és szolgáltatás, ezen belül pedig akár teljesen új ágazatok kifejlődését alapozhatják meg a jövőben. A Bizottság ezért e főbb versenyképes technológiák bevezetésének és forgalomba hozatalának fokozott ösztönzését javasolja.

Az európai szaktudásbázis modernizálása támogatni fogja Európa ipari bázisát azáltal, hogy javítja az uniós munkaerőpiacok működését, és biztosítja a munkaerőbázisunk megfelelő szaktudását. E célból a Bizottság ösztönözni fogja az érintett szereplők közötti kapcsolatépítést az uniós országok közötti információcsere és bevált gyakorlatok megosztása érdekében, valamint javaslatot tesz a munkahelyteremtésre irányuló keretfeltételekre vonatkozó orientációs elvekre.

A globalizáció előnyeinek kihasználása érdekében a Bizottság nemzetközi szabályozási együttműködési kezdeményezéseket dolgoz ki azzal a céllal, hogy világszinten összehangolt szabályokat és szabványokat alakítson ki, valamint szorosabb gazdasági integrációra törekszik az Unió szomszédos országaival oly módon, hogy az európai szomszédságpolitika révén egyes kijelölt területeken kiterjeszti az európai közös piac előnyeit. A közlemény felismeri a kkv-k nemzetközi megjelenését akadályozó nehézségeket is; 2011 végén megszületett a kkv-k nemzetközivé válásáról szóló stratégia. Ennek egyik kiemelt célja, hogy megfelelő információkat és támogatást biztosítson a kkv-k számára az Unión kívüli piacokon.

Ez a közlemény elismeri, hogy az Unió iparának fel kell gyorsítania az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás- és energiahatékony gazdaságra való átállást, ami költségcsökkenést és kisebb környezeti hatást eredményezhet. Az Európai Bizottság 2011. szeptember 20-án közzétette az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervét, amely keretet biztosít a szén-dioxid- és erőforrás-felhasználásnak a gazdasági növekedéstől történő ambiciózus szétválasztásához. Az EU-nak a 2050-re megvalósítandó, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasághoz vezető menetrendjével összhangban a Bizottság kidolgozza az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás- és energiahatékony gazdaságra való átállást támogató hosszú távú ágazati ipari stratégiákat és politikákat.

A közlemény az iparpolitika hatékonyabb irányítására szólított fel, amelyet az uniós tagállamok közötti fokozott koordináció és együttműködés jellemez. Az „Iparpolitika: A versenyképesség erősítése” című 2011. október 14-i közlemény ezt a szakpolitikai szempontot dolgozza ki.

Utolsó frissítés: 30.11.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére