EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

Az „Európa 2020” stratégiában lefektetett új európai uniós (EU-s) prioritások figyelembe vételével, annak érdekében, hogy Európa megmaradjon a világ leglátogatottabb turisztikai célpontjának, a Bizottság olyan új keret létrehozását javasolja, amely az EU szintjén összehangolt idegenforgalmi együttműködést hoz létre annak érdekében, hogy növelje az európai turizmus versenyképességét és fenntartható fejlődésre való képességét.

Az idegenforgalom a harmadik legnagyobb társadalmi-gazdasági tevékenységi terület az EU-ban, becslések szerint az idegenforgalom az EU GDP-jének több mint 10%-át és az összes munkahely kb. 12%-át biztosítja. A turizmus tehát jelentős gazdasági ágazat – mind az EU polgárai, mind a gazdaság szempontjából –, amely az EU-ban pozitív hatással van a gazdaság növekedésére és a foglalkoztatásra.

A Lisszaboni Szerződés elismerte a turizmus jelentőségét: hatályba lépésével az EU-nak hatáskörébe került az e téren történő EU-tagállami tevékenységek támogatása, koordinálása és kiegészítése. Az EU e területre vonatkozó hatáskörének meghatározása és tisztázása lehetővé teszi egy átfogó cselekvési keret felállítását. A Lisszaboni Szerződés értelmében a turisztikai ágazatban az EU-nak olyan konkrét intézkedéseket kell tennie, amelyek arra irányulnak, hogy:

• kedvező környezetet alakítsanak ki az ágazatban működő vállalkozások fejlődéséhez;
• előmozdítsák az EU-tagállamok közötti együttműködést, elsősorban a bevált gyakorlatok megosztásával.

Az európai idegenforgalmi ágazat előtt álló kihívások és lehetőségek

Az európai turizmus a 2008-as pénzügyi és gazdasági válság következtében nehéz gazdasági helyzetbe került, ami a turisztikai szolgáltatások iránti keresletre is számottevően rányomta bélyegét. A helyzetet súlyosbította, hogy a légi közlekedést 2010-ben az Eyjafjallajökull vulkán kitörése okozta vulkáni hamufelhők miatt fel kellett függeszteni, ezért nagyszámú turistabeutazást törölni kellett, és így jelentős károk keletkeztek a légi közlekedési, a szállodai és a többi idegenforgalomhoz kötődő ágazatban is.

Új cselekvési keret az európai idegenforgalomban

Az „Európa 2020” gazdasági stratégiának megfelelően az idegenforgalmi tevékenységek keretrendszerét az EU szintjén a következő négy cselekvési tengely köré lehet felépíteni:

• Az európai idegenforgalmi ágazat versenyképességének ösztönzése azáltal, hogy:
  • fejlesztik az idegenforgalmon belüli innovációt oly módon, hogy például elősegítik az idegenforgalmi ágazat és a turisztikai vállalkozások alkalmazkodását az információs és kommunikációs technológiák, valamint az innovációk piacának változásaihoz;
  • javítják a szakképzettségi szintet az ágazatban az EU különböző programjai – köztük a Leonardo vagy a versenyképességi és innovációs keretprogram, illetve utóbbinak az „Erasmus – Ifjú vállalkozók” vagy az „E-ismeretek az innováció elősegítéséhez” című részprogramjai – által biztosított lehetőségek népszerűsítése révén;
  • törekednek a kereslet szezonalitásából fakadó problémák leküzdésére például úgy, hogy – különösen a holt szezonban és a társadalom egyes célcsoportjaira kiterjedően – segítik az EU-tagállamok közötti önkéntes alapon történő idegenforgalmi cseréket, és támogatják az önkéntes alapú online információcsere kifejlesztését az iskolai szünetek EU-tagállamok közötti hatékonyabb összehangolásáért;
  • elősegítik az idegenforgalmi szolgáltatások kínálatának diverzifikációját, különösen az európai közös örökségre való jobb összpontosítás és annak előmozdítása által, valamint a természeti örökség idegenforgalmi stratégiákba való beépítése által;
  • hozzájárulnak az idegenforgalmat érintő kutatási tevékenységek jobb összehangolásához, és európai szinten szilárd alapokra helyezik az idegenforgalomra vonatkozó társadalmi-gazdasági adatokat.
• Fenntartható, felelősségteljes és minőségi idegenforgalom kialakításának elősegítése azáltal, hogy:
  • indikátorrendszert dolgoznak ki a turisztikai úti célok fenntartható irányítására, ami elősegítheti egy a fenntartható turisztikai úti célok népszerűsítését szolgáló címke bevezetését;
  • olyan figyelemfelhívó kampányokat szerveznek, amelyek hatékonyabban tájékoztatják az európai turistákat az úti célokról, így például a közlekedési módokról és a helyi lakossággal való kapcsolattartásról;
  • egy meglévő tagállami tapasztalatokon nyugvó európai turisztikai védjegy létrehozása, amelynek szerepe a fogyasztók biztonságának és bizalmának erősítése;
  • elősegítik az éghajlatváltozásból eredő kockázatok azonosítását az európai idegenforgalmi ágazatba való veszteséges befektetések elkerülése, valamint a turisztikai kínálat bővítési lehetőségeinek feltérképezése érdekében;
  • javaslatot tesznek egy, a fenntartható és felelős idegenforgalomról szóló chartára;
  • javaslatot tesznek egy, a fenntartható tengerparti és tengeri idegenforgalomra irányuló stratégiára;
  • együttműködéseket alakítanak ki, valamint megerősítik a meglévőeket az Európai Unió és a feltörekvő országok, valamint a földközi-tengeri térség országai között a fenntartható és felelős idegenforgalmi fejlesztési modellek elterjesztése és a gyakorlatban bevált megoldások megosztása érdekében.
• Európa mint fenntartható és minőségi úti célokat kínáló régió arculatának ápolása és ismertségének növelése azáltal, hogy:
  • támogatják egy európai turisztikai védjegy kialakítását az EU-tagállamokkal szoros együttműködésben, amely kiegészíti a népszerűsítő intézkedéseiket, és hatásosabban kiemelheti az európai úti célokat a többi nemzetközi úti cél közül;
  • népszerűsítik Európát mint fenntartható és minőségi turisztikai úti célokat egyesítő régiót a visiteurope.com internetes oldalon és a kiemelkedőbb nemzetközi eseményeken, valamint a jelentős idegenforgalmi vásárokon, szakkiállításokon;
  • megerősítik az EU nemzetközi szervezetekben való részvételét.
• Az uniós politikai és pénzügyi eszközök lehető leghatékonyabb kihasználása az idegenforgalom fejlesztése érdekében azáltal, hogy:
  • jobban integrálják a turizmust a többi uniós szakpolitikába, illetve összehangolják azokkal, mint például a közlekedéssel, a versenypolitikával, a belső piaci politikával, az adópolitikával, a fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi politikával, a foglalkoztatási és oktatáspolitikával, valamint a regionális fejlesztési és vidékfejlesztési politikával, amelyek mind közvetlen vagy közvetett hatással vannak az idegenforgalomra;
  • népszerűsítik és mozgósítják az idegenforgalom ügyét segítő közösségi támogatási eszközöket és programokat, mint például az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot és az Európai Halászati Alapot.