RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Korszerű kkv-politika

A kis- és középvállalkozásokra (kkv-kra) vonatkozó új közösségi politika összefüggőbb, gyakorlatiasabb és horizontálisabb keretet hoz létre ezen vállalkozások részére. Célja kibontakoztatni a kkv-kban rejlő hatalmas kiaknázatlan lehetőségeket annak érdekében, hogy előmozdítsa a növekedést és a foglalkoztatást az Európai Unióban. A kkv-k versenyképesebbé válnak a vállalkozói tevékenység ösztönzése, a belső és külső piacokhoz való hozzáférés javítása, az egyszerűsített közösségi jogszabályok, a növekedési potenciáljuk fejlesztése, valamint a kkv-kban érintettekkel való hatékony partnerségek révén.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2005. november 10.) – A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása – Modern kkv-politika a növekedés és a foglalkoztatás érdekében [COM(2005) 551 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) jelentős mértékben hozzájárulnak az Európai Unió (EU) növekedéséhez és a munkahelyteremtéshez. Ezért a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kra) vonatkozó új közösségi politika összefüggőbb, gyakorlatiasabb és horizontálisabb keretet hoz létre ezen vállalkozások részére. A vállalkozói tevékenység ösztönzése és a kkv-k számára kedvező környezet megteremtése lehetővé teszi, hogy ezek a vállalkozások versenyképesebbek legyenek.

A kkv-k igen sokfélék, és így szükségleteik is eltérnek. Vannak köztük induló vállalkozások és gyorsan növekvő „gazellák” is. Néhányan közülük hatalmas piacokon működnek, míg mások csak helyi vagy regionális piacokon. Bár meghatározásuk szerint minden kkv-nak 250-nél kevesebb alkalmazottja van, találhatók köztük mikrovállalkozások és családi vállalkozások is. A kkv-k egészében rejlő növekedési potenciál kiaknázása érdekében a támogatásukat megcélzó szakpolitikáknak és cselekvéseknek is tükrözniük kell ezt a sokszínűséget.

Ezen új szakpolitika sikere minden, a kkv-k kapcsán érintett fél bevonásától függ nemzeti, regionális és európai szinten, az állami és a magánszektorban egyaránt.

Konkrét cselekvéseket öt kulcsfontosságú területen javasolnak:

  • A vállalkozói tevékenység és a vállalkozói készségek előmozdítása. A vállalkozói tevékenység népszerűsítése, a vállalkozások indításával és működtetésével kapcsolatos kockázatok csökkentése, az üzleti kudarc negatív hatásainak felszámolása, valamint a vállalkozások sikeres átadásának támogatása mind olyan elem, amely hozzájárul Európa vállalkozási potenciáljának jobb kiaknázásához. Különleges figyelmet kell szentelni a vállalkozói készségek fejlesztésének, a szakképzett munkaerő hiánya csökkentésének, valamint bizonyos vállalkozói csoportok (nők, fiatalok, idősek, valamint etnikai kisebbségek) támogatásának.
  • A kkv-k piachoz jutási feltételeinek javítása. Az állami pályázati lehetőségekhez való jobb hozzáférés, a szabványosítási folyamatban való erőteljesebb részvétel, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok kérdéseivel kapcsolatos nagyobb fokú tájékozottság, valamint a vállalkozások közötti együttműködés támogatása – különösen a határ menti régiókban – segíti a kkv-kat abban, hogy teljes mértékben kiaknázzák a belső piacban rejlő előnyöket. A kkv-k nemzetközi piacokhoz való hozzáférését szintén meg fogják könnyíteni.
  • A bürokrácia csökkentése. Alapvető fontosságú a kkv-kra vonatkozó szabályozási és adminisztratív korlátok egyszerűsítése. Az elv, miszerint a kisvállalkozásoknak előnyöket kell biztosítani (a „gondolkozz először kicsiben” elv) minden európai uniós szakpolitika részévé fog válni. A kkv-k érdekeit szisztematikusan figyelembe fogják venni a közösségi jogszabályok hatásának értékelése és az eljövendő jogszabályok előkészítése során. Ebből a célból kidolgozhatók a kkv-k számára adható mentességek is. Külön figyelmet fognak fordítani az állami támogatásra vonatkozó szabályokra, a kkv-knak a közösségi programokban való részvételére, a hozzáadottérték-adóra (héa), valamint – nemzeti szinten – a közvetlen adózásra.
  • A kkv-k növekedési potenciáljának javítása. A kkv-k finanszírozáshoz, kutatáshoz, innovációhoz és infokommunikációs technológiákhoz (IKT) való hozzáférésének javítása közvetlen módon hozzájárul a bennük rejlő növekedési lehetőség kiaknázásához. A pénzügyi támogatást, amelyet közösségi szinten eredetileg a vállalkozásokra és a vállalkozói tevékenységre vonatkozó többéves program (2001–2006) nyújtott, mostanra megnövelte a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) (2007–2013). Ugyancsak elengedhetetlen a kkv-k kutatási és innovációs kapacitásainak megerősítése, mivel a folyamatos innováció alapvető fontosságú a kkv-k fenntartható fejlődése szempontjából. Ezért elő fogják segíteni a kkv-k részvételét a 7. kutatási keretprogramban.
  • A párbeszéd és a konzultáció erősítése a kkv-kban érdekelt felekkel. A vállalkozások – különösen a kkv-k – és az európai intézmények egyaránt hátrányát szenvedik az információcsere hiányának. A szisztematikusabb együttműködés és az érintettekkel folytatott konzultáció alapvető eleme a kkv-kra vonatkozó új szakpolitikának. A szakpolitikák kidolgozása során a kkv-kkal konzultálni fog a Bizottság kkv-küldötte vagy a Kkv-testület, amely egy, az Enterprise Europe Network (EN) hálózatán keresztül elérhető új, gyors és egyszerű konzultációs mechanizmus. Ezenkívül 2005 végétől az Európai Vállalkozás Díj jutalmazza az olyan intézkedéseket, amelyek hatásosnak bizonyultak a vállalkozói tevékenység ösztönzése terén, és ezáltal hozzájárultak a legjobb gyakorlatok cseréjéhez. A közösségi vállalkozástámogatási hálózatok a maguk részéről továbbra is alapvető szerepet játszanak abban, hogy az EU-ra vonatkozó információk eljussanak a vállalkozásokhoz, különösen a kkv-khoz.

Háttér

A kkv-k Európa gazdaságának és iparának jelentős hányadát képezik. Az EU 23 millió kkv-ja teszi ki a vállalkozások 99%-át, és bizonyos iparágakban – mint például a textiliparban – a munkahelyeknek akár 80%-át is ők biztosítják. Az európai kkv-k ezáltal a növekedés, a foglalkoztatás, a vállalkozói készségek, az innováció, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió igen fontos forrásai. Éppen ezért alapvető fontosságú kiaknázni a kkv-kban rejlő lehetőségeket, valamint javítani működési környezetüket a vállalkozói tevékenység népszerűsítése révén.

Utolsó frissítés: 21.12.2007

Lásd még

Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére