RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az adminisztratív terhek csökkentése

Az Európai Bizottság célul tűzte ki, hogy megkönnyítse a vállalatokra nehezedő bürokratikus terheket. Ennek érdekében javaslatot tesz arra, hogy öt éven belül 25%-kal csökkentsék az adminisztratív terheket. Ilyen mértékű csökkentés a GDP 1,5%-os, azaz 150 milliárd EUR-s növekedését eredményezné.

JOGI AKTUS

A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2007. január 24.) – Az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja az Európai Unióban [COM(2007) 23 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgált lisszaboni stratégia és a jobb szabályozás programja célkitűzéseinek megvalósítása érdekében csökkenteni kell a vállalatok által viselt adminisztratív költségeket *. A vállalatok kénytelenek egyes adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével sok időt tölteni ahelyett, hogy ezt az időt alapvető üzleti tevékenységükre fordítanák.

Az adminisztratív költségek a jogszabályokban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségből erednek. Az adminisztratív költségek csökkentését célzó program építőelemei az adatszolgáltatási kötelezettségek. Valójában könnyebb ezeket a kötelezettségeket, mint a jogszabályok egészét összehasonlítani. Az adminisztratív költségek csökkentését célzó intézkedések az adatszolgáltatási követelmények egyszerűsítésére korlátozódnak, és az alapjogszabály alapvető elveit nem módosítják.

Az adminisztratív költségek forrása lehet a nemzetközi jog, a közösségi jog, a nemzeti vagy éppen a regionális jog. Ennélfogva a nemzetközi jogot, valamint a közösségi jog egy részét át kell ültetni a nemzeti jogba. Megosztott felelősségről van tehát szó, amely az Európai Unió intézményei és tagállamai között fenntartott partnerséget tesz szükségessé.

Az adminisztratív költségek felmérése uniós szinten

Ez a cselekvési program közösségi adminisztratív költségmodellt alkalmaz. Ez a standard költségmodellre (SCM) épül, és több változatot is tartalmaz. A standard költségmodellt Hollandia dolgozta ki. Ennek célja a jogszabályokban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségek azonosítása, amelyek arra kötelezik a vállalatokat, hogy bizonyos számú információt bocsássanak a hatóságok vagy harmadik felek rendelkezésére. Ezenfelül értékeli a vállalatok által a szükséges információk szolgáltatásához felhasznált belső és külső erőforrásokat.

A standard költségmodellt jelenleg tizenhét tagállam alkalmazza. Ennek ellenére a Bizottság úgy látja, hogy valódi közösségi adminisztratív költségmodellt (EU SCM) kell kidolgozni. Az uniós standard költségmodell a standard költségmodellen alapul, de attól elsősorban az adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó csoportok köre tekintetében eltér. Utóbbi jóval átfogóbb, és magában foglalja a vállalatokat, az önkéntes szektort, az állami hatóságokat és az állampolgárokat. Az uniós standard költségmodell legfőbb újítása tehát az, hogy vizsgálja a túlszabályozás mértékét *.

A cselekvési program célja az, hogy legkésőbb 2008 novemberére felmérje a közösségi jogszabályok által támasztott adminisztratív költségeket. Az adminisztratív költségek uniós szintű felmérése az alábbi három célt szolgálja:

  • a jogszabályokból eredő valamennyi adatszolgáltatási kötelezettség pontos azonosítása. Az adminisztratív költségek csökkentését célzó program építőelemei az adatszolgáltatási kötelezettségek, nem pedig a jogszabályok teljes szövege. Szükség van az ilyen kötelezettségek egyértelmű osztályozására, mind közösségi, mind pedig nemzeti szinten;
  • a felmérendő adatszolgáltatási kötelezettségek harmonizálása. Minimális harmonizációra van szükség a tagállamok adatainak összehasonlításához és közös csökkentési célok meghatározásához. A harmonizáció különböző szempontokat érint, többek között a következőket: az adatszolgáltatási kötelezettségek eredetének osztályozása, a szabványosított költséghányadok, az érintett adminisztratív tevékenységek típusa és az érintett alapsokaság, a „hatékony vállalat” meghatározása, valamint az érintett szervezetek. Gyakorlati okokból a harmonizáció a kezdeti időszakban a vállalatokra irányuló intézkedésekre nem vonatkozna;
  • a felmérendő adatszolgáltatási kötelezettségek kiválasztása. A Bizottság gyakorlati okokból azt javasolja, hogy kizárólag a közösségi rendeleteket és irányelveket, valamint a nemzeti jogba való átültetésüket célzó rendelkezéseket vizsgálják. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségek felmérését az alábbi prioritást élvező területekre kell korlátozni: társasági jog, gyógyszerészeti jogszabályok, munkakörnyezet/munkaviszony, adójog (héa), statisztika, mezőgazdaság és mezőgazdasági támogatások, élelmiszer-biztonság, közlekedés, halászat, pénzügyi szolgáltatások, környezetvédelem, kohéziós politika és közbeszerzés. A Bizottság elsősorban ezeken a területeken kíván fellépni, ahol az adminisztratív költségek a legmagasabbak.

Az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó közösségi stratégia létrehozása

A Bizottság elsőként azt javasolja, hogy az EU egészére vonatkozóan határozzanak meg 25%-os átfogó célt az adminisztratív költségek csökkentésére. Ezt a célkitűzést öt éven belül kell megvalósítani.

E célkitűzés elérésének érdekében a Bizottság egyes terhek csökkentését irányozza elő azokon a területeken, ahol azonnali cselekvésre van mód. Így a hatályos jogszabályok néhány kisebb módosításával rövid időn belül és egyszerűen jelentős eredményeket lehet elérni. A Bizottság 11 olyan ágazatot határozott meg, ahol az adminisztratív terhek 1,3 milliárd EUR-val csökkenthetők.

A tagállamoknak is költségcsökkentő határozatokat kell elfogadniuk, hiszen a költségek jelentős része közvetlenül a nemzeti és regionális előírásokból ered.

E célkitűzések megvalósítása érdekében a Bizottság az adminisztratív terhek csökkentése közös elveinek kidolgozását javasolja, amelyek a következők:

  • a jelentéstételi követelmények gyakorisága csökkenjen a szükséges minimumra;
  • vizsgálják felül, hogy ugyanazt az adatszolgáltatási kötelezettséget nem írták-e elő többször;
  • ösztönözzék a webalapú információgyűjtést;
  • a tájékoztatási követelményekre vonatkozó küszöbérték bevezetésével korlátozzák a kis- és középvállalkozásokra nehezedő terheket;
  • azokat a piaci szereplőket célozzák meg, akik az egyes ágazatokban a legmagasabb adminisztratív költségeket viselik;
  • csökkenjenek vagy szűnjenek meg az adatszolgáltatási követelmények, ha olyan jogszabályi követelményekhez kapcsolódnak, amelyek időközben hatályukat vesztették vagy módosultak;
  • adjanak magyarázatokat azokhoz az összetett jogszabályokhoz, amelyek lelassíthatják az üzleti tevékenységeket.

Szervezet

A Bizottság végül meghatározza a program szervezeti felépítését. Többek között külső tanácsadók bevonására szólít fel, akik feladata a közösségi jog adminisztratív költségeinek felmérése. A Bizottság a program végrehajtása során szorosan együtt fog működni a tagállamokkal.

A következő lépések

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a felmérést 2009-ig végezzék el, és legkésőbb 2008 októberéig határozzanak meg az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó nemzeti szintű célokat.

Felhívja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb fogadja el a prioritást élvező területekhez kapcsolódó intézkedéseket.

Végül vállalja, hogy biztosítja a program végrehajtása terén elért haladás rendszeres nyomon követését.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • Adminisztratív költség: a vállalatoknál, az önkéntes szektorban, a közigazgatási szerveknél és az állampolgároknál tevékenységükkel (vagy termelésükkel) kapcsolatos jogszabályi adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítése során felmerülő költség, történjen az akár a közigazgatási szervek, akár a magánszektor felé.
  • Túlszabályozás: túlszabályozásról beszélhetünk, ha egy hatóság egy jogszabály átültetése nyomán korábban előírt vagy előírni tervezett kötelezettségekről rendelkezik.

Ez a tájékoztató dokumentum az Európai Bizottságot jogilag nem kötelezi, nem teljes körű és nem jelenti a Szerződés szövegének hivatalos értelmezését.

Utolsó frissítés: 12.02.2007
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére