RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A stabilitás megszilárdítása és a jólét megteremtése a nyugat-balkáni országokban

A nyugat-balkáni országok a jövőbeni európai uniós csatlakozásuk érdekében kapcsolódnak be a bővítési folyamatba. Az Európába vezető út több állomása még hátra van. Az Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy — a stabilizációs és társulási folyamatot és a thesszaloniki cselekvési program felügyeletét követően — kiigazított politikai keretet alakítson ki a térség országaival. E politikai keret megvalósítása azonban további erőfeszítéseket igényel a térség stabilitásához és jólétéhez szükséges utolsó állomások teljesítéséhez.

JOGI AKTUS

A Bizottság 2006. január 27-i közleménye – A nyugat-balkáni országok az Európába vezető úton: a stabilitás megszilárdítása és a jólét megteremtése [COM(2006) 27 — A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság bemutatja az Európai Unió (EU) és a nyugat-balkáni országok által 2003-ban elfogadott thesszaloniki cselekvési program (EN) végrehajtásának értékelését.

A Bizottság ajánlásokat is tesz a megszilárdításra, valamint a stabilizációs és társulási folyamat és a thesszaloniki cselekvési program alapján megvalósítandó további előrelépésre vonatkozóan.

Ezek az előrelépések jellegükből adódóan hozzájárulnak az Unió és a szóban forgó országok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez, többek között az európai kilátásaik keretén belül.

A thesszaloniki cselekvési program végrehajtásának mérlege

A thesszaloniki cselekvési programban vállalt kötelezettségek többségét az Unió és a nyugat-balkáni országok egyaránt betartották.

A közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) területén fokozódott a politikai párbeszéd és az együttműködés, különösen a térségbeli országoknak a KKBP-re vonatkozó közös álláspontok, lépések és nyilatkozatok összehangolásával kapcsolatos kérdésekben. Létrejött az EU—nyugat-balkáni országok politikai fórum, és a kétoldalú politikai párbeszédet kiterjesztették valamennyi nyugat-balkáni országra.

Az Unió támogatást nyújt a térség országainak az intézmények megszilárdításához, valamint a gazdasági és kereskedelmi struktúrák fejlesztéséhez, többek között azáltal, hogy elősegíti az uniós programokban és ügynökségekben való szerepvállalásukat, a Kisvállalkozások Európai Chartájában való részvételüket, illetve preferenciális kereskedelmi intézkedéseket dolgoz ki. A Bizottság és a nyugat-balkáni országok rendszeres párbeszédet folytatnak a gazdasági kérdésekről.

Többek között az uniós támogatásnak köszönhetően előrelépés történt az igazságszolgáltatás, a szabadság és a biztonság terén.

Az Unió a KKBP és az európai biztonság- és védelempolitika (EBVP) keretében folytatja békefenntartó misszióit és konfliktusmegelőzési tevékenységét Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, illetve Bosznia-Hercegovina területén. Az Unió teljes mértékben támogatja továbbá az Egyesült Nemzetek Koszovói misszióját (MINUK), és szorosan együttműködik az ideiglenes önkormányzati intézményekkel.

További erőfeszítésekre van azonban szükség a menekültek visszatelepülésével, az oktatás révén történő kibéküléssel, és általánosságban véve a szociális fejlesztéssel és a kultúrával kapcsolatos kérdések vonatkozásában. A volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) való együttműködés továbbra is alapvető fontosságú.

Számos további állomás

A Bizottság hangsúlyozza a kereskedelem és a beruházások, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés támogatásának szükségességét. Ebben az összefüggésben a piacok működését és a versenyképességet biztosító, már elindított reformfolyamat a gazdasági és politikai stabilitás alapja és szükséges kiegészítője. A gazdasági és kereskedelmi integráció különösen a következőkön alapul:

  • a stabilizációs és társulási megállapodásokra irányuló tárgyalások, valamint az Unió által a térségből származó behozatalra alkalmazott autonóm kereskedelmi intézkedések;
  • diagonális származási kumulációs övezet létrehozása az Unió, valamint a stabilizációs és társulási megállapodást kötött nyugat-balkáni országok között;
  • a regionális kereskedelmi integráció fejlesztése;
  • Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Szerbia csatlakozása a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) (EN) (ES) (FR);
  • a nyugat-balkáni országok részvétele az előcsatlakozási eszközök keretén belül meghirdetett pályázatokon;
  • a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztésének támogatása;
  • a társadalmi integráció és a foglalkoztatás, valamint a társadalmi párbeszéd és a kirekesztés elleni küzdelem elősegítése.

A Horvátországtól eltérő nyugat-balkáni országok állampolgáraira vízumkötelezettség vonatkozik az Unió területére történő belépésük esetén. A Bizottság a tervei szerint 2006 folyamán a nyugat-balkáni országok számára úgynevezett könnyítési megállapodásra vonatkozó tárgyalásifelhatalmazás-tervezeteket nyújt be a Tanácsnak. Ezek a megállapodások az ugyanezen országokkal kötendő visszafogadási megállapodásokhoz kapcsolódnak.

Ezen túlmenően egyedi intézkedések – többek között egy 2004. decemberi és egy 2005. októberi irányelv – vonatkoznak a harmadik országokból érkező diákok és kutatók csereprogramjainak ösztönzésére.

A Bizottság meg szeretné ismertetni a nyugat-balkáni országok lakosságával és intézményeivel az európai menetrendet.

Ennélfogva az uniós programokban és ügynökségek munkájában való részvételnek fokozottabban hozzá kell járulnia a térség európai integrációjához, a szakmai tudás és a legjobb gyakorlat kölcsönös átadásához.

A hatóságok adminisztratív és az igazságügyi kapacitásainak felkészítése az európai integrációra elengedhetetlen az uniós jogszabályokhoz való gyors alkalmazkodásukhoz. Ezt a célt biztosítják többek között az ikerintézményi programok (tagállami szakértők és tanácsadók hosszú időre történő kiküldetése az érintett ország hatóságaihoz) a Technikai Segítségnyújtási Információcsere-hivatal (TAIEX) (DE) (EN) (FR) által nyújtott támogatás, vagy vámügyi és költségvetési segítségnyújtási (CAFAO) programok révén.

Különböző nemzetközi szereplők széles körben kötelezettséget vállaltak a regionális együttműködésre, például olyan szervezetek közreműködésével, mint a stabilitási egyezmény. Bár történt előrelépés, a regionális együttműködés tekintetében továbbra is léteznek leküzdésre váró kihívások azokon a területeken, amelyeken a nyugat-balkáni országok fokozatosan bekapcsolódnak az uniós politikákba, konkrétan:

  • az igazságszolgáltatás, a szabadság és a biztonság területén. A prioritások között szerepel a szervezett bűnözés elleni küzdelem és a határigazgatás kérdése, különösen a rendőrség és a vámigazgatási szervek határokon átívelő együttműködési kapacitásának megerősítésével, illetve a szervezett bűnözésre és a korrupcióval kapcsolatos bűnözésre összpontosító hatékony regionális ügyészségi együttműködés elmélyítésével;
  • a parlamenti együttműködés;
  • az energiaügy. Az Unió és térség partnerországai az Energiaközösséget létrehozó szerződést 2005 októberében írták alá. Ez a szerződés egyedülálló energiaszabályozási keretet biztosít, célja pedig az, hogy támogassa a térség országai és más nemzetközi partnerek közötti energiahálózatokat;
  • a szárazföldi és a légi szállítás területén folytatott együttműködést;
  • a környezetvédelmet. A térség országai részt vesznek a kidolgozás alatt álló regionális környezet-helyreállítási programban, valamint a balkáni országok vonatkozásában a környezetvédelmi előírások betartását és érvényesítését célzó hálózat munkájában;
  • hozzájárulnak a kulturális örökség megőrzéséhez és védelméhez.

A Bizottság azt javasolja, hogy a civil társadalommal folytatott párbeszéd – a tagjelölt országok civil társadalmával folytatott párbeszéden túlmutatva – valamennyi nyugat-balkáni országra kiterjedjen (A 2004. decemberi Európai Tanács és a Bizottság (2005) 290 végleges 2005. június 29). Az Unió tehát mélyreható politikai és kulturális párbeszéd felvételét javasolja a térség országaival és a civil társadalom részvételével.

Háttér

A térség jövője szempontjából olyan alapvető kérdések, mint Koszovó státusza, a Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában és Montenegróban zajló alkotmányügyi reformok továbbra is függőben vannak.

Utolsó frissítés: 23.05.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére