RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Nyugat-Balkán: az európai perspektíva biztosítása

A Bizottság megerősíti az Európai Unió Nyugat-Balkán felé való elkötelezettségét. Utat mutat az EU-val való kapcsolatok szorosabbra fűzése felé, és kiemelten fontos területként kezeli a jogrend megerősítését, a jó kormányzás elvét, a jogi és közigazgatási reformokat és a polgári társadalom fejlődését.

JOGI AKTUS

A Bizottság 2008. március 5-i közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Nyugat-Balkán: az európai perspektíva megerősítése címmel [COM(2008) 127 – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság megerősíti az Európai Unió Nyugat-Balkán felé való elkötelezettségét. Utat mutat az EU-val való kapcsolatok szorosabbra fűzése felé, és új kezdeményezések elindításával az európai perspektíva láthatóbbá és kézzelfoghatóbbá tétele felé.

Az Unióhoz való közeledés és a regionális együttműködés megerősítése elsőbbséget élvez. Ebből kiindulva az Unióhoz való közeledés a koppenhágai kritériumok tanulmányozásán és a stabilizációs és társulási folyamaton (SAP) alapul, beleértve a regionális együttműködést, a jó szomszédkapcsolatokat és a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) (EN) (FR) való teljes mértékű együttműködést, a partnerkapcsolatokban lefektetett prioritások elérését, valamint a stabilizációs és társulási megállapodások (SAA-k) megvalósítását és gyakorlatba való átültetését. Horvátország, amellyel már elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, pozitív jelként szolgál a régió többi országa számára.

Minden egyes országban fejlődés figyelhető meg, bár eltérő mértékű. A regionális együttműködés megvalósítása a Regionális Együttműködési Tanács (RCC) országainak felelősségét képezi. A Tanács teljesíti a Stabilitási Paktumot. Ennek ellenére bizonyos kihívásokkal, mint például a jószomszédi kapcsolatok megvalósításával, a reformok (különösen az alkotmányos, intézményi, jogi és rendőrségi reformok) bevezetésével, a szervezett bűnözés és korrupció elleni harccal, a kisebbségi jogok biztosításával, a menekültek visszaköltöztetésével, valamint az infrastruktúra és a környezetvédelem kérdéseivel még szembe kell nézni.

Minden tagállam önállóan dönt Koszovóval való viszonyáról, miután az függetlenné kiáltotta ki magát 2008 februárjában. Az Unió támogatni fogja Koszovó fejlődését: felállít egy nemzetközi polgári missziót, amelyet egy EU-különmegbízott vezet, egy EBVP (európai biztonság- és védelempolitikai) jogrendi missziót (EULEX Kosovo (EN)) és egy, a gazdasági és politikai fejlődést támogató missziót.

Az emberek közötti személyes kapcsolatteremtés támogatása egyaránt vonatkozik a régió népeire és megbékítésükre, valamint az EU megismertetésére a lakossággal, azáltal, hogy uniós ismeretek megszerzésére bátorítják őket. A régió országai és az EU közötti együttműködés számos területen erősödik fel (tudomány, kutatás, kultúra, oktatás, fiatalság és média), és tovább erősíti az a lehetőség, hogy a régió országai részt vehetnek bizonyos közösségi programokban és szervek munkájában. Emellett egyre több Erasmus Mundus (DE) (EN) (FR) ösztöndíjat osztanak ki a régió dákjai között is. A határokon átívelő együttműködés szintén támogatást élvez, különösen az előcsatlakozási támogatások (IPA) keretei között.

Emellett a vízummentes rendszernek, amely részét képezi a tagállami státusra való felkészülésnek és a schengeni térséghez való kapcsolódásnak, a mobilitás elősegítése a célja. A visszafogadási megállapodásokkal együtt a vízumok megszerzését könnyítő egyezmények jelentik a liberalizáció felé tett első lépéseket. Ezeket a későbbiekben kétoldali párbeszédek és ütemtervek váltják fel, a 2007-es bővítési stratégiának megfelelően.

Az EU támogatja a polgári társadalom fejlődését és párbeszédét, annak érdekében, hogy az utóbbi szerepe megerősödjön, és így lehetővé váljék teljes körű részvétele a reformfolyamatokban. Az IPA keretei közé tartozó új pénzügyi mechanizmus kifejezetten a helyi kezdeményezéseket támogatja, és megerősíti a polgári társadalom szerepét, azokat a programokat, amelyek kapcsolatokat hoznak létre a résztvevők között, valamint a tudás és tapasztalat átadására alkalmas partnerkapcsolatokat és hálózatokat. A Bizottság számos egyházzal és vallási csoporttal is párbeszédet kezdeményez majd.

A jó kormányzás elve alapvető fontosságú a nyugat-balkáni országok és az EU közelítéséhez. A jogszerűség, a szabadság és biztonság területén tett előrelépések kulcsfontosságúak, és különösen az alábbi területeket érintik: a szervezett bűnözés elleni harc, korrupció és terrorizmus, jogi és rendőrségi reformok, határviták rendezése, regionális és határokon átnyúló együttműködés (Frontex), a menekültügy kérdéseinek megoldása, bevándorlás és vízumszabályok, valamint az Europollal és az Országhatárokon Átlépő Bűnözés Leküzdésére létrehozott Regionális Központtal (SECI) való együttműködés.

Ilyen értelemben a közigazgatási lehetőségek erősítésére és az emberi erőforrás fejlesztésére is pozitív hatással lesz a Regionális Közigazgatási Képzési Központ felállítása. Az intézmény kiváló alapul szolgál majd az EU hasonló képzési központjaival való együttműködés és kapcsolati hálózatok kialakítására. Az ikerintézményi kapcsolatok létrejötte, valamint a TAIEX (DE) (EN) (FR) és SIGMA (EN) programokkal való kapcsolatfelvétel szintén segítséget nyújt az európai törvényekkel és szabályokkal való megismerkedésben számos területen.

Az Európai Parlament és a régió országai közötti parlamenti együttműködés keretrendszerét a parlamenti vegyes bizottságok, találkozók és a szemináriumok és előadások megszervezése alkotják. Az Európai Parlament a Regionális Együttműködési Tanács támogatását is megfontolja az együttműködés erősítése céljából.

Ami a kereskedelmi integrációt illeti, a 2007 novembere óta hatályban lévő Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) célja, hogy a térségbe vonzza a befektetőket, elősegítse a régión belüli kereskedelmet és serkentse a régiók globális kereskedelmi tevékenységét. Ily módon a CEFTA az SAA-k és az önálló kereskedelmi intézkedések által kezdeményezett kereskedelmi integrációt segíti elő. A Világkereskedelmi Szervezetbéli (WTO) tagság szintén támogatja majd ezt a folyamatot, azáltal, hogy a kereskedelmi és gazdasági reformok alapjául szolgál.

Az úgynevezett diagonális származási kumuláció szabályának bevezetése (beleértve a Pan-Euro-Med diagonális kumulációs rendszernek a régióra vonatkozó kiterjesztését) emellett szintén arra irányul, hogy fellendítse a kereskedelmet és a befektetéseket. A Bizottság tanulmányozza a a Nyugat-Balkán, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és az EU közötti diagonális kumuláció minél gyorsabb alkalmazásának lehetőségeit.

A régiónak szembe kell néznie a gazdasági és társadalmi fejlődés területén felmerülő számos kihívással. Ezek a kihívások a versenyképességre, a munkanélküliség lecsökkentésére, a munkaerő-piaci folyamatokban való részvételre, az infrastruktúrára és az emberi és társadalmi kohézió fejlesztésére vonatkoznak, és a fenntartható fejlődéshez és a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek eléréséhez is szorosan kapcsolódnak. Az együttműködés az alábbi három területre összpontosul: mikrovállalkozások és kis- és középvállalkozások (kkv-k), infrastruktúra és energiahatékonyság.

A pénzügyi támogatás 2007 óta az IPA-n alapszik. Az Európai Befektetési Bank (EIB) szintén meg fogja emelni kölcsöneit számos területen (közlekedés, energia, kkv-k, környezetvédelem, önkormányzati infrastruktúra, oktatás és egészség). Az EU és egyéb támogatók közötti koordináció rendkívül fontos a támogatás kiegészítése, koherenciája, hatásossága és hatékonysága érdekében. Elsősorban egy, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel (IFI-k) kötött egyetértési megállapodáson és az IPA tervezésére vonatkozó tárgyalási mechanizmuson alapszik. Szintén tervben van egy Koszovóra vonatkozó támogatói konferencia megszervezése, amelynek célja a koszovói közösségek társadalmi-gazdasági fejlődésében nyújtott segítség racionalizálása.

Háttér

Ez a közlemény hozzájárult a nyugat-balkáni országok miniszterelnökeinek találkozójához, amelyet az Elnökség szervezett meg március 28-án, a szlovéniai Brdóban. A Bizottság felhívja a Tanácsot és a Parlamentet, hogy vegyék figyelembe az itt született következtetéseket, amelyek az úgynevezett theszaloníki cselekvési program (EN) és a salzburgi közlemény vonalán jönnek létre, a 2007-es bővítési stratégiával összhangban.

Ez az összefoglaló kizárólag tájékoztató jellegű. Nem célja, hogy értelmezze a referenciadokumentumot vagy annak helyébe lépjen.

Utolsó frissítés: 29.05.2008
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére