Az Európai Unió új Szolidaritási Alapja

Az Európai Unió (EU) egy pénzügyi szolidaritási eszköznek köszönhetően képes segítséget nyújtani a tagállamoknak és a csatlakozási tárgyalásokat folytató tagjelölt országoknak a súlyos katasztrófák kezelésében. Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (EUSZA) jelenlegi modelljéből kiindulva a Bizottság új rendeletet javasol, amely bővíti az eszköz hatáskörét, és javítja annak működési mechanizmusát. A módosítást többek között a terrorcselekmények, a járványok és az ipari katasztrófák veszélyének fokozódása indokolja.

JAVASLAT

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete (2005. április 6.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról [COM(2005) 108 végleges - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság azzal a céllal mutatta be a rendelet módosítására vonatkozó javaslatát, hogy megfelelő választ kínáljon a különféle súlyos katasztrófahelyzetekre, beleértve a közegészségügyet érintő vészhelyzeteket. Ezért az Európai Unió jelenlegi Szolidaritási Alapját (EUSZA) szabályozó 2012/2002/EK rendeletet az új jogszabály 2007 januárjában történő hatálybalépésével hatályon kívül kell helyezni.

Az új pénzügyi eszköz anyagi segítséget biztosít a tagállamoknak és az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás céljából tárgyalásokat folytató tagjelölt országoknak. A támogatásra jogosult külső országokban való beavatkozás alapja a Nizzai Szerződés vonatkozó rendelkezése, amely a külső országokkal folytatott gazdasági és pénzügyi együttműködést érinti.

Hatály

A közösségi pénzügyi támogatás olyan esetekben nyújtható, amikor egy katasztrófa annyira súlyos károkat okoz, hogy az ország saját eszközei nem elegendők a válság hatékony kezeléséhez.

Ez a rendeletre irányuló javaslat kiszélesíti az EUSZA tárgyi hatályát, amely eddig csupán a természeti katasztrófákra terjedt ki. Ezentúl azonban az EU képes lesz reagálni az ipari és technológiai katasztrófákra, a közegészséget veszélyeztető helyzetekre és a terrorcselekményekre is.

Egy katasztrófa méretét az alábbi kritériumok szerint határozzák meg:

• mennyiségi kritérium, amennyiben a közvetlen károk becsült összege legalább 1 milliárd EUR (2007-ben), vagy az érintett ország bruttó nemzeti jövedelmének 0,5%-a. Ez az új küszöbérték lehetővé teszi a finanszírozható esetek számának növelését. A küszöbérték alatti regionális és helyi katasztrófák kezelése az adott államok hatáskörébe tartozik, és egyéb közösségi eszközökkel támogatható;
• politikai kritérium, amelynek alapján a Bizottság javasolhatja az alap igénybevételét olyan válsághelyzetek esetén, ahol pusztán az anyagi károk figyelembevétele nem elegendő. Ez a lehetőség különösen a terrorcselekmények és a világjárványok következményeinek kezelésében jelent segítséget.

A támogatás hatékonyságát ugyanis egy egységes eszköz alkalmazása garantálja, amely kizárólag nagy kiterjedésű katasztrófák esetén vehető igénybe.

Támogatás sürgős intézkedésekre

Az EUSZA keretében a sürgős állami intézkedések finanszírozására igényelhető támogatás. Ezeket az intézkedéseket az érintett állam hatóságai vagy közhasznú tevékenységet végző szervek hajtják végre.

Az EUSZA-támogatásra az alábbi jellegű intézkedések jogosultak:

• az energia- és vízellátás, a szennyvízgazdálkodás, a telekommunikáció, a közlekedés, az egészségügy és az oktatás területén az infrastruktúrák azonnali helyreállításához szükséges sürgős intézkedések;
• azonnali orvosi segítségnyújtás és a közegészséget fenyegető veszélyek elleni védőintézkedések, úgymint a gyógyszerek, gyógyászati berendezések és védőoltások biztosítása;
• átmeneti intézkedések a lakosság elszállásolása és azonnali szükségleteinek kielégítése érdekében;
• a katasztrófa-elhárítási célú infrastruktúra biztosításához szükséges sürgős intézkedések;
• a kulturális és természeti örökség azonnali megóvását célzó intézkedések;
• a katasztrófa sújtotta területek azonnali megtisztítása érdekében szükséges sürgős intézkedések;
• a terrorcselekmények közvetlen áldozatainak és azok családjának nyújtott orvosi, pszichológiai és szociális segítség.

Ha egy támogatásra jogosult állam finanszírozást kíván igényelni, kérelmét a katasztrófa bekövetkezésétől számított tíz héten belül kell eljuttatnia a Bizottsághoz.

A Bizottság megállapítja a folyósítható támogatás összegét, amely nem haladhatja meg a támogatható műveletek összköltségének 50%-át, majd javaslatot tesz a költségvetési hatóságnak az alap igénybevételére. A pénzügyi támogatás akkor folyósítható, ha a költségvetési eszközök bekerültek a közösségi költségvetésbe, és a kedvezményezett állam megállapodást kötött a Bizottsággal a végrehajtást illetően.

Ezenfelül az azonnali pénzügyi szolidaritási mechanizmusnak köszönhetően ezentúl a becsült összeg 5%-a, de legfeljebb 5 millió EUR előlegként is folyósítható a legsürgősebb intézkedésekre.

A Bizottság minden év július 1-jéig jelentést nyújt be a Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben ismerteti a Szolidaritási Alap tevékenységeit.

Utolsó frissítés: 11.10.2005