RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 23 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  BG - CS - ET - GA - LV - LT - HU - MT - PL - RO - SK - SL

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Bővítési stratégia 2011–2012

Az Európai Bizottság bemutatja a 2011–2012. évre szóló bővítési stratégiáját. Helyzetjelentést ad a nyugat-balkáni, törökországi és izlandi bővítési folyamatban elért előrehaladásról, és ismerteti jövőbeli prioritásait.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2011. október 12.) az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2011–2012 [COM(2011) 666 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A bővítési folyamat új szakaszba lépett, többek között azért, mert lezárultak a Horvátországgal folytatott tárgyalások, és az ország várhatóan 2013 közepén az EU tagjává válik. E sikernek köszönhetően az Európai Bizottság a többi országgal folytatott későbbi tárgyalások során fel kívánja használni ezeket a tapasztalatokat.

A közlemény összefoglalja a jelenlegi uniós bővítési program eddigi eredményeit, és ismerteti a 2011–2012. évre szóló stratégia prioritásait, valamint azokat az eszközöket, amelyeket e célkitűzések eléréséhez igénybe kíván venni.

A 2011–2012-es bővítési stratégia prioritásai

A Bizottság a bővítési stratégia keretében a következőket javasolja:

  • a jogállamiság megerősítése és a közigazgatás reformja;
  • a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása a médiában;
  • a regionális együttműködés fokozása és megbékélés a nyugat-balkáni országokban;
  • a tagjelölt vagy potenciális tagjelölt országok gazdasági fellendülésének támogatása és gazdaságuk beillesztése az Európa 2020 stratégia keretébe;
  • a közlekedési és energiahálózatok fejlesztése.

A nyugat-balkáni országok által megvalósított előrelépés

2011 júniusában befejeződtek a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások, mivel az ország teljesítette a tagsági kritériumokat. A csatlakozási szerződést 2011 decemberében írták alá. Amennyiben lezárulnak az ehhez szükséges megerősítési eljárások, Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozhat az EU-hoz.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság továbbra is teljesíti a politikai kritériumokat. Az országban jelenleg zajlik a parlament, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformja. Mindazonáltal meg kell erősítenie a médiában való véleménynyilvánítás szabadságát, és fokoznia kell a korrupció elleni küzdelmet. A Bizottság javaslatában továbbra is támogatja a csatlakozási tárgyalások megnyitását.

Montenegró 2010 decemberében megkapta a tagjelölt státuszt. Az országban azóta javult a jogszabályi és intézményi keret, noha továbbra is folytatnia kell a korrupció és a szervezett bűnözés elleni politikát. A Bizottság ajánlást tett a csatlakozási tárgyalások megnyitására.

Albániában a 2011. májusi helyi választások előtt és után egyaránt folytatódott a politikai patthelyzet. Mindazonáltal az év vége felé ismét megkezdődött az albán politikai erők közötti párbeszéd. Az ország korlátozott haladást tett a tagság politikai kritériumainak teljesítése felé, de a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén történt némi előrelépés.

Bosznia-Hercegovina a 2010. októberi választások óta nem tudott nemzeti kormányt alakítani, és ez a késedelem hátráltatta az EU felé történő további előrehaladást lehetővé tevő reformokat. Az ország kormányzata továbbra is végrehajtó mandátummal rendelkező nemzetközi részvétel bevonásával működik.

Ami Szerbiát illeti, a Bizottság javasolta a tagjelölti státust, feltéve, hogy Szerbia ismét párbeszédet kezd Pristinával, és mielőbb megkezdi a már megkötött megállapodások jóhiszemű végrehajtását. A Bizottság továbbá azt javasolja, hogy azonnal nyissák meg a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával, amint az ország további előrelépést ér el a Pristinával létesített kapcsolatok rendezése terén. A Bizottság véleményében megállapítja, hogy Szerbia jelentős előrelépést tett az 1993. évi koppenhágai Európai Tanács által rögzített politikai kritériumok teljesítése felé. Emellett az ország működő piacgazdaságot hozott létre, és bizonyos mértékben megvalósította a makrogazdasági stabilitást. Végül, a Bizottság becslése szerint, amennyiben a haladás folytatódik, Szerbia teljesíteni tudja majd a csatlakozásból fakadó kötelezettségeit.

Koszovóban (az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244/1999. határozatában foglaltak szerint) a 2010–2011. évi időszakot az előrehozott parlamenti választások, valamint a 2011. áprilisi elnökválasztás jellemezte. Ilyen körülmények között az ország alig lépett előre reformprogramjában, jóllehet a kereskedelem és az uniós integrációval foglalkozó nemzeti tanács létrehozása terén történt némi haladás. A szervezett bűnözés és a korrupció ugyanakkor továbbra is aggasztó méreteket ölt. A Bizottság mindezek ellenére intézkedések végrehajtását javasolta a 2009. évi közleményben foglaltak szerint, többek között a vízumokat, a kereskedelmet és az uniós programokban való részvételt illetően.

A Törökország által elért haladás

Ez a stratégia hangsúlyozza, hogy Törökország máris nagy mértékben integrálódott az EU-ba a vámunió keretében megvalósuló kereskedelemnek és befektetéseknek köszönhetően. Az országnak ugyanakkor folytatnia kell a politikai csatlakozási kritériumok teljesítését célzó erőfeszítéseit. Elengedhetetlen az alapvető jogok, úgymint a véleménynyilvánítás szabadsága, a nők jogai és a vallásszabadság tiszteletben tartása.

Törökország a 2011. évi észak-afrikai és közel-keleti eseményeket követően kulcsszerepet tölt be a nemzetközi színtéren. Ciprussal való kapcsolatait azonban továbbra is feszültségek jellemzik. A Bizottság új, kedvező menetrendet kíván végrehajtani, amely lehetővé teszi az országgal folytatott szorosabb együttműködést és párbeszédet.

Az Izland által elért haladás

Izlandon a 2008–2009 közötti időszakot a gazdasági összeomlás határozta meg. Az ország fokozatosan talpra állt, és a bizonyos mértékben megőrzött politikai stabilitásnak köszönhetően folytathatta az uniós csatlakozási folyamatot. Izland integrációja meglehetősen előrehaladott. A közlemény megemlíti, hogy kielégítően haladnak az EU és Izland közötti tárgyalások.

A bővítési folyamathoz nyújtott támogatás összetevői

A Bizottság az alábbiak révén járul hozzá a bővítési folyamathoz:

  • pénzügyi támogatás, amelynek túlnyomó része az előcsatlakozási támogatási eszközből (IPA) származik, és összege a 2007–2013-as időszakban 11,6 milliárd EUR;
  • vízumliberalizáció és mobilitás, amely ösztönzi az érintett országok reformtevékenységét;
  • információ és kommunikáció, amely lehetővé teszi a közvélemény támogatásának megnyerését.
Utolsó frissítés: 05.01.2012
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére