Bővítési stratégia 2010–2011
A Bizottság bemutatja az Európai Unióhoz (EU) történő csatlakozásra tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok reformjai támogatása érdekében kidolgozott stratégiáját. Ezzel a folyó évben zajló bővítési folyamatok politikai és pénzügyi prioritásait ismerteti.
JOGI AKTUS
Communication from the Commission to the European Parliament and the Council of 23 November 2010 - Enlargement Strategy and Main Challenges 2010-2011 [COM(2010) 660 final – Not published in the Official Journal] (A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (2010. november 9.) - „Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2010-2011” [COM(2010) 660 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).
ÖSSZEFOGLALÓ
A világgazdasági válság és az Európai Uniónak (EU) a fenntartható fejlődésre vonatkozó új célkitűzései eredményeképp a bővítési folyamat új irányt vett. Ez a közlemény kiemeli a nyugat-balkáni országok által elért jelentős előrehaladást, bár a reformok további gyorsításának szükségességét is.
A csatlakozásra tagjelölt országok helyzete
Törökország folytatta a megkezdett politikai és alkotmányos reformfolyamatokat annak érdekében, hogy javítson az ország igazságszolgáltatási rendszerén, valamint kiterjessze az alapvető emberi jogok és a személyes szabadságjogok megvalósulását.
További erőfeszítések szükségesek többek között a közbeszerzések, a versenypolitika és a szociális politika terén. Törökországnak továbbra is törekednie kell a Görögországgal és Örményországgal fennálló kapcsolatai rendezésére.
Horvátország fejlődött a csatlakozási feltételek tiszteletben tartása és jogrendszerének az uniós vívmányokhoz való közelítése terén. További reformok szükségesek az európai finanszírozások megfelelő felhasználása és a felhasználások ellenőrzése terén. Ugyanígy reformok szükségesek az igazságszolgáltatás, az alapvető jogok, a versenypolitika, valamint az országnak a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) való együttműködése terén.
Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság köteles reformokat végrehajtani a demokratikus rendszer, a közigazgatási és az igazságszolgáltatási rendszere terén. Javulást kell elérnie különösen a korrupció elleni harc, a szólásszabadság és az üzleti környezet területén. Normalizálnia kell továbbá az ország kapcsolatait Görögországgal.
2010 júliusában csatlakozási tárgyalások indultak Izlanddal, amelynek eredményeképpen Izland a reformjai támogatása céljából részesedhet az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) finanszírozásából. Az országnak a következő területeken kell fejlődnie: a politikai rendszer átláthatóságának szavatolása, az igazságszolgáltatási hatalom függetlensége, a pénzügyi rendszer és az államháztartás stabilitása.
A potenciális tagjelölt országok helyzete
A Bizottság javasolta a Tanácsnak, hogy adja meg Montenegró számára a tagjelölt ország státuszát és nyissa meg vele a csatlakozási tárgyalásokat azt követően, hogy az ország megfelelő mértékben előrehaladt a csatlakozási feltételeknek való megfelelés felé vezető úton. A Bizottság bátorítja továbbá Albániát is, hogy folytassa a csatlakozási tárgyalások megnyitása érdekében megkezdett erőfeszítéseit.
Bosznia-Hercegovina csak kevéssé fejlődött a csatlakozási feltételek teljesítésében, különösen ami az emberi jogok európai egyezményét (EJEE), a demokratikus alapelveket és a megkülönböztetésmentes egyenlő bánásmódhoz fűződő jogot illeti.
Szerbia folytatta politikai reformprogramját, amelyben pozitív eredményeket ért el a szervezett bűnözés elleni harc és a korrupció terén. Jelentősen fejlődött az ország az ideiglenes kereskedelmi megállapodás, valamint a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtásában. Elengedhetetlen, hogy Szerbia folytassa a megbékélési és regionális együttműködési erőfeszítéseit és aktívan együttműködjön a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel.
A Koszovó által folytatott politikai reformok jelentősen előrehaladtak, ez különösen jellemző volt a decentralizációs folyamatokra. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség a korrupció, a szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni harcban. Ugyanígy szükséges a különböző közösségek közötti párbeszéd és a megbékélés, a kisebbségvédelem és a regionális párbeszéd és együttműködés javítása.
A 2010–2011-es stratégia prioritásai
A bővítési folyamatnak új prioritások mentén kell haladnia annak érdekében, hogy:
- le lehessen küzdeni a gazdasági válságot, többek között szerkezeti reformok megvalósításával és szigorú költségvetési politikák bevezetésével. Bizonyos esetekben az EU költségvetési támogatást és makroszintű pénzügyi támogatást nyújt a bővítési folyamatban részt vevő országoknak;
- megerősödjön a társadalmi befogadás azáltal, hogy a sérülékeny társadalmi csoportok, különösen a romák életkörülményein javítanak, valamint azzal, hogy nagyszabású célokat tűznek ki a foglalkoztatottsággal, a szegénység visszaszorításával és az oktatással kapcsolatosan;
- megreformálják az államot és a közigazgatást azáltal, hogy az intézményi és az igazságszolgáltatási rendszerek működésének reformjára, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harcra koncentrálnak;
- biztosítsák a szólásszabadságot és a média függetlenségét;
- előrehaladjanak a megbékélés és a regionális együttműködés terén, különösen a nyugat-balkáni országokban.