RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 9 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Bővítési stratégia 2010–2011

Archívumok

A Bizottság bemutatja az Európai Unióhoz (EU) történő csatlakozásra tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok reformjai támogatása érdekében kidolgozott stratégiáját. Ezzel a folyó évben zajló bővítési folyamatok politikai és pénzügyi prioritásait ismerteti.

JOGI AKTUS

Communication from the Commission to the European Parliament and the Council of 23 November 2010 - Enlargement Strategy and Main Challenges 2010-2011 [COM(2010) 660 final – Not published in the Official Journal] (A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (2010. november 9.) - „Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2010-2011” [COM(2010) 660 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).

ÖSSZEFOGLALÓ

A világgazdasági válság és az Európai Uniónak (EU) a fenntartható fejlődésre vonatkozó új célkitűzései eredményeképp a bővítési folyamat új irányt vett. Ez a közlemény kiemeli a nyugat-balkáni országok által elért jelentős előrehaladást, bár a reformok további gyorsításának szükségességét is.

A csatlakozásra tagjelölt országok helyzete

Törökország folytatta a megkezdett politikai és alkotmányos reformfolyamatokat annak érdekében, hogy javítson az ország igazságszolgáltatási rendszerén, valamint kiterjessze az alapvető emberi jogok és a személyes szabadságjogok megvalósulását.
További erőfeszítések szükségesek többek között a közbeszerzések, a versenypolitika és a szociális politika terén. Törökországnak továbbra is törekednie kell a Görögországgal és Örményországgal fennálló kapcsolatai rendezésére.

Horvátország fejlődött a csatlakozási feltételek tiszteletben tartása és jogrendszerének az uniós vívmányokhoz való közelítése terén. További reformok szükségesek az európai finanszírozások megfelelő felhasználása és a felhasználások ellenőrzése terén. Ugyanígy reformok szükségesek az igazságszolgáltatás, az alapvető jogok, a versenypolitika, valamint az országnak a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) való együttműködése terén.

Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság köteles reformokat végrehajtani a demokratikus rendszer, a közigazgatási és az igazságszolgáltatási rendszere terén. Javulást kell elérnie különösen a korrupció elleni harc, a szólásszabadság és az üzleti környezet területén. Normalizálnia kell továbbá az ország kapcsolatait Görögországgal.

2010 júliusában csatlakozási tárgyalások indultak Izlanddal, amelynek eredményeképpen Izland a reformjai támogatása céljából részesedhet az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) finanszírozásából. Az országnak a következő területeken kell fejlődnie: a politikai rendszer átláthatóságának szavatolása, az igazságszolgáltatási hatalom függetlensége, a pénzügyi rendszer és az államháztartás stabilitása.

A potenciális tagjelölt országok helyzete

A Bizottság javasolta a Tanácsnak, hogy adja meg Montenegró számára a tagjelölt ország státuszát és nyissa meg vele a csatlakozási tárgyalásokat azt követően, hogy az ország megfelelő mértékben előrehaladt a csatlakozási feltételeknek való megfelelés felé vezető úton. A Bizottság bátorítja továbbá Albániát is, hogy folytassa a csatlakozási tárgyalások megnyitása érdekében megkezdett erőfeszítéseit.

Bosznia-Hercegovina csak kevéssé fejlődött a csatlakozási feltételek teljesítésében, különösen ami az emberi jogok európai egyezményét (EJEE), a demokratikus alapelveket és a megkülönböztetésmentes egyenlő bánásmódhoz fűződő jogot illeti.

Szerbia folytatta politikai reformprogramját, amelyben pozitív eredményeket ért el a szervezett bűnözés elleni harc és a korrupció terén. Jelentősen fejlődött az ország az ideiglenes kereskedelmi megállapodás, valamint a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtásában. Elengedhetetlen, hogy Szerbia folytassa a megbékélési és regionális együttműködési erőfeszítéseit és aktívan együttműködjön a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel.

A Koszovó által folytatott politikai reformok jelentősen előrehaladtak, ez különösen jellemző volt a decentralizációs folyamatokra. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség a korrupció, a szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni harcban. Ugyanígy szükséges a különböző közösségek közötti párbeszéd és a megbékélés, a kisebbségvédelem és a regionális párbeszéd és együttműködés javítása.

A 2010–2011-es stratégia prioritásai

A bővítési folyamatnak új prioritások mentén kell haladnia annak érdekében, hogy:

  • le lehessen küzdeni a gazdasági válságot, többek között szerkezeti reformok megvalósításával és szigorú költségvetési politikák bevezetésével. Bizonyos esetekben az EU költségvetési támogatást és makroszintű pénzügyi támogatást nyújt a bővítési folyamatban részt vevő országoknak;
  • megerősödjön a társadalmi befogadás azáltal, hogy a sérülékeny társadalmi csoportok, különösen a romák életkörülményein javítanak, valamint azzal, hogy nagyszabású célokat tűznek ki a foglalkoztatottsággal, a szegénység visszaszorításával és az oktatással kapcsolatosan;
  • megreformálják az államot és a közigazgatást azáltal, hogy az intézményi és az igazságszolgáltatási rendszerek működésének reformjára, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harcra koncentrálnak;
  • biztosítsák a szólásszabadságot és a média függetlenségét;
  • előrehaladjanak a megbékélés és a regionális együttműködés terén, különösen a nyugat-balkáni országokban.
Utolsó frissítés: 14.02.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére