RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatása

Ez az irányelv közös keretet hoz létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatására, amellyel korlátozni kívánja az üvegházhatású gázok kibocsátását és ösztönzi a környezetbarátabb közlekedési formákat. E célból nemzeti cselekvési terveket ír elő, valamint meghatározza a bioüzemanyagok használatára vonatkozó részletes szabályokat.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) [Hivatalos Lap L 140., 2009.6.5.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ezen irányelv célja közös keret létrehozása a megújuló energiaforrásokból származó energia előállítására és támogatására.

Nemzeti célkitűzések és intézkedések

Minden tagállamra egyedi célkitűzés vonatkozik, amelyet a megújuló forrásokból előállított energiának a végső bruttó energiafogyasztásban való részaránya szerint számítanak ki, 2020-ra vonatkozóan. Ez a célkitűzés összhangban áll a Közösség „20-20-20”-as átfogó célkitűzésével.

Ezenkívül a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedési ágazatban felhasznált részaránya 2020-ban legalább az ágazaton belüli végső energiafogyasztás 10%-a kell, hogy legyen.

Megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek

Minden tagállam köteles nemzeti cselekvési tervet kidolgozni, amely megállapítja a közlekedésben, a villamosenergia-fogyasztásban és a fűtésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-ra előírt részarányát. E cselekvési terveknek figyelembe kell venniük az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb intézkedéseknek a végső energiafogyasztásra gyakorolt hatásait is (minél erősebben csökken az energiafogyasztás, annál kevesebb megújuló energiaforrásból előállított energiára van szükség a célkitűzés eléréséhez). E nemzeti terveknek továbbá meg kell határozniuk a tervezési és díjszabási rendszerek reformjával, valamint a villamosenergia-hálózatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos eljárásokat, támogatva a megújuló forrásokból előállított energiát.

Tagállamok közötti együttműködés

A tagállamok statisztikai átruházás keretében „kicserélhetnek” egymás között meghatározott mennyiségű, megújuló forrásokból előállított energiát, valamint a megújuló villamos energia vagy fűtőenergia előállítására vonatkozó közös projekteket hozhatnak létre.

Lehetőség van harmadik országokkal folytatott együttműködésre is. Ehhez az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

  • a villamos energiát a Közösségben kell felhasználni;
  • a villamos energiát a közelmúltban (2009 júniusa után) üzembe helyezett, újonnan épült létesítménynek kell termelnie;
  • a termelt és exportált villamosenergia-mennyiség egyéb támogatásban nem részesülhet.

Származási garancia

Minden tagállamnak garantálnia kell tudni a megújuló energiaforrásokból előállított villamos, illetve fűtő- és hűtőenergia származását. A származási garanciában feltüntetendő információ szabványos, amelyet valamennyi tagállamban el kell ismerni. A származási garancia segítségével a fogyasztók is tájékoztathatók a különböző villamosenergia-források összetételéről.

A hálózatokhoz való hozzáférés és üzemeltetésük

A tagállamoknak ki kell építeniük a közlekedési ágazatban a megújuló energiaforrásokból előállított energiákhoz szükséges infrastruktúrát. E célból feladatuk a következő:

  • biztosítják, hogy az üzemeltetők szavatolják a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia szállítását és elosztását;
  • rendelkeznek arról, hogy az ilyen típusú energia elsőbbséget élvezzen.

Bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók

Az irányelv a bioüzemanyagokból és folyékony bio-energiahordozókból előállított energiát is említi. Ahhoz, hogy ezeket figyelembe vegyék, legalább 35%-kal kell csökkenteniük az üvegházhatású gázok kibocsátását. 2017. január 1-jétől a használatukból eredő kibocsátásmegtakarításnak legalább 50%-nak kell lennie.

A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításához egyaránt használnak a Közösségen belülről és kívülről származó nyersanyagokat. A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók nem állíthatók elő a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő, illetve jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületekről. Pénzügyi támogatásban csak akkor részesülhetnek, ha ezen irányelv előírásainak értelmében „fenntarthatónak” minősülnek.

Háttér

Az irányelv az energiaügyi és éghajlat-változási jogszabálycsomag részét képezi, amely jogi keretbe foglalja az üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó közösségi célkitűzéseket. E jogi keret ösztönzi az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználását, az energiaellátás javítását és egy olyan dinamikus ágazat gazdasági fellendítését, amelyben Európa jó példával jár elöl.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

2009.6.25.

2010.12.5.

HL L 140., 2009.6.5.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNY

A Bizottság jelentése (2010. február 25.) a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a szilárd és a gáznemű biomasszaforrások villamosenergia-termelési, fűtési és hűtési célú hasznosítására vonatkozó fenntarthatósági követelményekről [COM(2010) 11 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A jelentéshez hatásvizsgálat [SEC(2010) 65] és a hatásvizsgálatról készült összefoglaló [SEC(2010)66 ] tartozik.
A jelentés a Bizottság által a biomasszának a bioüzemanyagként és folyékony bio-energiahordozóként való hasznosítástól eltérő energetikai célú hasznosítására (azaz a villamosenergia-termelésre, fűtésre és hűtésre használt szilárd és gáznemű biomasszaforrásokra) vonatkozó fenntarthatósági rendszer követelményeiről készített hatásvizsgálat eredményeit ismerteti.
A Bizottság az uniós fenntarthatósági rendszer villamosenergia-termelésre, fűtésre és hűtésre használt szilárd és gáznemű biomasszaforrásokra történő kiterjesztése iránti igények vizsgálata során arra az álláspontra helyezkedett, hogy a biomassza-hasznosítás fenntarthatóságáról szóló európai politikának az alábbi három elvre kell épülnie:

  • a biomassza-hasznosítás fenntarthatóságával kapcsolatos problémák hatékony kezelése;
  • a célkitűzések költséghatékony módon való megvalósítása;
  • összhang a meglévő szakpolitikákkal.

A vizsgálati szempontok alapján a jelentés megállapítja, hogy a jelenlegi szakaszban ezen a területen nincs szükség kötelező erejű és harmonizált európai rendszer létrehozására, valamint hogy a meglévő intézkedések elegendők ahhoz, hogy biztosítsák az uniós szinten a villamosenergia-, fűtési és hűtési ágazatban felhasznált szilárd és gáznemű biomassza fenntarthatóságát.
A Bizottság ugyanakkor jelentésében a fenntarthatósággal kapcsolatos ajánlásokat fogalmaz meg, és határozottan ösztönzi a tagállamokat ezek figyelembevételére, hogy a már meglévő vagy jövőbeni nemzeti fenntarthatósági rendszerekkel bizonyos szintű összhangot tudjanak kialakítani. Az ajánlások elsősorban a 2009/28/EK irányelvben a bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra vonatkozóan előírt fenntarthatósági rendszeren alapulnak, néhány kivételtől eltekintve.
A Bizottság jelentésében kifejti, hogy a hatásvizsgálat következtetéseinek megvalósítását nyomon kell követni, és arról jelentést kell tenni. A jelentés következtetéseiben ezért kimondja, hogy 2011. december 31-ig újabb jelentést készít arról, hogy a nemzeti szintű rendszereknek sikerült-e kielégítően és megfelelően kezelniük az EU-ból és az azon kívülről származó biomassza hasznosításával összefüggő fenntarthatósági kérdéseket, továbbá arról, hogy e rendszerek nyomán nem alakultak-e ki a kereskedelmet vagy a bioenergia-ágazat fejlődését gátló akadályok. A Bizottság mérlegelni fogja, hogy európai uniós szinten szükség van-e további intézkedésekre, így például közös fenntarthatósági kritériumok bevezetésére.

Utolsó frissítés: 09.07.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére