RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (Euratom)

Az Euratom-Szerződés, amelynek kezdeti célja az volt, hogy összehangolja a tagállamokban a nukleáris energia békés célú felhasználására indított kutatási programokat, napjainkban a nukleáris energiával kapcsolatos ismeretek, infrastruktúra és finanszírozás összevonását segíti elő. Központi ellenőrzés keretében gondoskodik a nukleárisenergia-ellátás biztonságáról.

A SZERZŐDÉS SZÜLETÉSE

Az 1952 júliusában megalakult Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) létrehozása a nemzetek fölötti Európa megteremtésének első jelentős lépése volt. Ekkor történt meg először, hogy a szervezet hat tagállama – noha csak korlátozott területeken – nemzeti jogai egy részéről lemondott a Közösség javára.

E kezdeti integrációs törekvés az Európai Védelmi Közösség (EVK) 1954-es kudarcával hamar megismerte saját korlátait.

Noha félő volt, hogy az ESZAK által tett erőfeszítés hiábavalónak bizonyul, az 1955-ös messinai konferencia kísérletet tett az európai folyamat újraindítására. A konferencia után számos további, minisztereket vagy szakértőket tömörítő találkozóra került sor. 1956 elején felállítottak egy előkészítő bizottságot, amelynek feladata az volt, hogy jelentést készítsen egy közös európai piac létrehozásáról. A Bizottság Brüsszelben ült össze az akkori belga külügyminiszter, P. H. Spaak elnöki vezetésével. 1956 áprilisában a bizottság két tervezetet nyújtott be, amelyek a tagállamok által választott két lehetőséget ismertették:

  • egy általános közös piac létrehozását, és
  • egy atomenergia-közösség létrehozását.

A híres „Római Szerződéseket” 1957 márciusában Rómában írták alá.

Az első szerződés létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), a második pedig az Európai Atomenergia-közösséget, ismertebb nevén az Euratomot.

Mivel a ratifikálás a tagállamokban zökkenőmentesen lezajlott, a két szerződés 1958. január 1-jén hatályba lépett.

Ez az összefoglaló kizárólag az Euratom-Szerződést mutatja be.

CÉLKITŰZÉSEK

Az ötvenes évek során a „hagyományos” energia területén bekövetkező általános hiányt ellensúlyozandó, a hat alapító tagállam (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország) a nukleáris energiában kereste az energiafüggetlenség kulcsát. Mivel a nukleáris energiába való beruházás költségei meghaladták az egyes tagállamok lehetőségeit, az alapító országok az Euratom keretein belül fogtak össze.

A Szerződés általános célja, hogy előmozdítsa az európai atomenergia-ipar létrehozását és növekedését, mégpedig úgy, hogy valamennyi tagállam részesülhessen az atomenergia fejlődése által kínált előnyökből, és biztosítani lehessen az energiaellátás biztonságát. Ezzel egyidejűleg a Szerződés garantálja a lakosság fokozott védelmét, és megtiltja a polgári célú felhasználásra szánt nukleáris anyagok katonai célokra történő felhasználását. Fontos megjegyezni, hogy az Euratom hatásköre kizárólag a nukleáris energia polgári és békés célú alkalmazására terjed ki.

A preambulumban az aláíró felek továbbá kijelentik, hogy:

„ - felismerik, hogy az atomenergia olyan elengedhetetlen erőforrás, amely által biztosítható a gazdaság fejlesztése és megújítása, és lehetővé válik a béke ügyének előmozdítása …
- elhatározták, hogy megteremtik egy olyan erőteljes atomenergia-ipar fejlesztésének a feltételeit, amely révén bővül az energiatermelés, korszerűbbé válnak a műszaki eljárások, és amely számos más területen hozzájárul népeik jólétéhez,
- törekednek arra, hogy a lakosság életét és egészségét fenyegető veszélyek kiküszöbölése érdekében megteremtsék a szükséges biztonsági feltételeket,
- az az óhajuk, hogy munkájukat megosszák más országokkal, és együttműködjenek azokkal a nemzetközi szervezetekkel, amelyek az atomenergia békés célú alkalmazásának fejlesztésével foglalkoznak …”.

HATÁLY

Az Euratom-Szerződés célja a tagállamok atomenergia-iparainak egyesítése. Ebben az összefüggésben csak bizonyos érintettekre alkalmazandó (a tagállamokra, természetes személyekre, illetve köz- vagy magánjogi vállalkozásokra vagy intézményekre), akik vagy amelyek teljes egészében vagy részben a szerződéshez kapcsolódó, következő területek valamelyikén tevékenykednek: különleges hasadóanyagok, nyersanyagok és olyan ércek, amelyekből nyersanyagok nyerhetők ki.

FELÉPÍTÉS

Az Euratom-Szerződés hat részbe szervezett 234 cikkből áll, amelyeket egy preambulum vezet be. Az Európai Unióról szóló szerződést (EU-Szerződést) és az Európai Közösséget létrehozó szerződést (EK-Szerződést) módosító szerződés 2007. decemberi aláírását követően a cikkek száma 177-re csökkent.

  • Az első cím a Szerződés által a Közösségre ruházott feladatokat határozza meg.
  • A második cím az atomenergia területén megvalósuló fejlődést elősegítő rendelkezéseket tartalmazza (kutatás-fejlesztés, ismeretek terjesztése, egészségvédelem, beruházások, közös vállalkozások, ellátás, biztosítéki ellenőrzés, tulajdonjogrendszer, közös nukleáris piac és külkapcsolatok).
  • A harmadik cím a közösségi intézményekkel és az általános pénzügyi rendelkezésekkel foglalkozik. Ezeket a rendelkezéseket az EU- és az EK-Szerződést módosító, 2007 decemberében aláírt szerződéssel összhangban fogadták el.
  • A negyedik cím a különös pénzügyi rendelkezéseket foglalja magában.
  • Az ötödik és a hatodik cím az általános rendelkezéseket, illetve a kezdeti időszakkal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza (az intézmények létrehozása, az első alkalmazásra vonatkozó rendelkezések és átmeneti rendelkezések).

Ezenkívül a Szerződéshez öt melléklet is tartozik, amelyek a Szerződés 4. cikkében említett atomenergiával kapcsolatos kutatási területeket, a Szerződés 41. cikkében említett ipari tevékenységeket, a Szerződés 48. cikke alapján a közös vállalkozásoknak juttatható kedvezményeket, az atomenergia területén a közös piacról szóló IX. fejezet rendelkezéseinek hatálya alá tartozó javak és termékek listáját, valamint a Szerződés 215. cikke szerinti első kutatási és képzési programot ismertetik.

A Szerződéshez végül két jegyzőkönyvet is csatoltak. Ezek az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésnek a Holland Királyság Európán kívüli részeire történő alkalmazásáról szóló Jegyzőkönyv, illetve az Európai Atomenergia-közösség Bíróságának Alapokmányáról szóló Jegyzőkönyv.

FELADATOK

A Szerződés értelmében az Euratomnak a következő konkrét feladatokat kell teljesítenie:

  • előmozdítja a kutatást, és biztosítja a műszaki ismeretek terjesztését
    A Bizottság felhívja a tagállamokat, személyeket vagy vállalkozásokat, hogy tájékoztassák a nukleáris kutatással kapcsolatos programjaikról. A Bizottság rendszeres időközönként közzéteszi a nukleáris kutatás azon területeinek listáját, amelyek feldolgozása megítélése szerint még nem kielégítő, és létrehozza a Közös Nukleáris Kutatóközpontot. A Közös Kutatóközpont (JRC) időközben a közösségi nukleáris kutatás, valamint olyan kutatási területek, mint a környezet vagy az élelmiszer-biztonság meghatározó szereplőjévé vált.
    A Bizottsághoz benyújtott kérelem alapján a tagállamok, személyek vagy vállalkozások nem kizárólagos hasznosítási engedélyt (licencia) szerezhetnek a Közösséget megillető szabadalmak, ideiglenes szabadalmi oltalomhoz fűződő jogok, használati minták vagy szabadalmi bejelentések hasznosítására.
  • a lakosság és a munkavállalók egészségének védelme érdekébenegységes biztonsági előírásokat állapít meg
    A Szerződés alapján meghatározott alapvető előírások betartásának biztosítására valamennyi tagállam megfelelő törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket állapít meg, beleértve az oktatás, a nevelés és a szakképzés terén szükséges intézkedéseket. Az elfogadott jogszabály ezenfelül magában foglalja az orvosi alkalmazási célokat, a kutatást, az élelmiszerekben előforduló radioaktív szennyeződés legnagyobb megengedett szintjét, valamint a sugárveszély esetében hozandó védelmi intézkedéseket is.
    Valamennyi tagállam mindennemű radioaktívhulladék-ártalmatlanítási tervre vonatkozóan a Bizottság rendelkezésére bocsátja az általános adatokat. Emellett, amennyiben fennáll annak a lehetősége, hogy a kísérletek hatása más tagállamok területére is kiterjed, a Bizottság hozzájárulására van szükség.
  • elősegíti a beruházásokat, és biztosítja az Unióban az atomenergia alkalmazásának fejlesztéséhez szükséges alapvető létesítmények megteremtését
    A Bizottság rendszeres időközönként indikatív programokat tesz közzé, különösen az atomenergia-termelési célkitűzésekre és az ezek eléréséhez szükséges beruházásokra vonatkozóan. A Szerződés II. mellékletében felsorolt ipari tevékenységeket folytató személyek és vállalkozások tájékoztatják a Bizottságot beruházási projektjeikről.
  • gondoskodik az Unió összes felhasználójának megfelelő érccel és hasadóanyaggal való rendszeres és méltányos ellátásáról
    Az ércekkel, nyersanyagokkal és különleges hasadóanyagokkal való ellátást a beszerzési forrásokhoz való egyenlő hozzáférés elve alapján közös ellátási politika biztosítja. Ebben az összefüggésben a Szerződés:
    1. megtilt minden olyan magatartást, amely arra irányul, hogy meghatározott felhasználóknak kiváltságos helyzetet biztosítson;
    2. létrehoz egy Ügynökséget, amelynek elővételi joga van a tagállamok területén kitermelt ércekre, nyersanyagokra és különleges hasadóanyagokra vonatkozóan, valamint kizárólagos joggal rendelkezik a Közösségből vagy azon kívülről származó ércek, nyersanyagok, illetve különleges hasadóanyagok szállítására vonatkozó szerződések megkötésére.

A jogi személyiséggel rendelkező és pénzügyi autonómiát élvező Euratom Ellátási Ügynökség a Bizottság felügyelete alatt áll, amely irányelveket bocsát ki számára, és döntései felett vétójoggal rendelkezik.
A tagállamok évente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a kutatás és kitermelés fejlesztéséről, a várható érckészletekről és a területükön folyamatban lévő vagy tervezett bányászati beruházásokról.

  • megfelelő felügyelet révén biztosítja, hogy a nukleáris anyagokat kizárólag az előírt célokra használják fel (különösen megakadályozza a katonai célú felhasználást)
    Az Euratom-Szerződés egy teljes körű és rendkívül szigorú rendszert hoz létre azzal a céllal, hogy biztosítsa: a polgári célú alkalmazásra szánt nukleáris anyagokat nem használják fel a tagállamok által meghatározottaktól eltérő célokra. Az EU e területen kizárólagos jogot élvez, amelyet az Euratom biztosítéki ellenőrzésének az Unióban való alkalmazását biztosító, 300 tagú ellenőri testület révén gyakorol.

A Bizottság köteles megbizonyosodni arról, hogy a tagállamok területén:

  • az érceket, nyersanyagokat és különleges hasadóanyagokat kizárólag a felhasználóik által meghatározott célokra használják-e fel;
  • eleget tesznek-e a szállításra vonatkozó rendelkezéseknek, valamint minden külön kötelezettségnek, amelynek célja, hogy az anyagok és felszerelések közös piacának megteremtésével biztosítsa a legjobb műszaki létesítményekhez való hozzáférést.

A Bizottság a tagállamok területére ellenőröket küldhet. Az ellenőrök bármely helyiségbe bármikor beléphetnek, minden információhoz hozzáférhetnek, és kérdéseket tehetnek fel minden olyan személynek, aki foglalkozásánál fogva a biztosítéki ellenőrzés alá tartozó anyagokkal, berendezésekkel vagy létesítményekkel foglalkozik.

Az Euratom biztosítéki ellenőrzés a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség – NAÜ (EN) által nyújtott garanciákkal együtt alkalmazandó a tagállamok, a Közösség és a NAÜ között kötött háromoldalú megállapodások keretében.

Ha személyek vagy vállalkozások a rájuk vonatkozó kötelezettségeket megszegik, a Bizottság szankciókat alkalmazhat az érintettekkel szemben. Ezek a szankciók az egyszerű figyelmeztetéstől egészen a nyersanyagok vagy különleges hasadóanyagok teljes vagy részleges megvonásáig terjedhetnek. A kettő közötti további fokozatot jelent az egyes kedvezmények (így például pénzügyi vagy műszaki támogatás) megvonása, illetve a vállalkozás feletti irányítás átadása egy adott személynek vagy testületnek.

  • gyakorolja a különleges hasadóanyagok tekintetében ráruházott tulajdonjogot
  • a többi országgal és a nemzetközi szervezetekkel együttműködve előmozdítja az atomenergia békés célú alkalmazásának fejlesztését
    A NAÜ egy bécsi székhelyű független szervezet, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) együttműködő partnere. Az Ügynökség célja egyrészről az atomenergia békés célú alkalmazásának fejlesztése, más részről pedig annak biztosítása, hogy az általa nyújtott támogatást ne használják katonai célokra.

A Bizottság a harmadik országokkal folytatott nukleáris együttműködésről szóló szerződésekről tárgyalásokat folytat és azokat megköti. E megállapodásokat ugyanakkor a Tanácsnak minden esetben jóvá kell hagynia. A tagállamok közlik a Bizottsággal a harmadik állammal, nemzetközi szervezettel vagy harmadik állam állampolgárával kötendő megállapodások vagy szerződések tervezeteit. Jelenleg számos országgal létezik Euratom-megállapodás; ilyen többek között az Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada.

  • közös vállalkozásokat hoz létre
    Ezeket a vállalkozásokat egy-egy konkrét, az európai atomenergia-ipar fejlődése szempontjából nagy jelentőséggel bíró projekt megvalósítása érdekében hozzák létre. E kezdeményezésre példaként említhető a nukleáris fúzió területén megvalósuló Közös Európai Tórusz (JET) elnevezésű program (a vállalkozás 2000-ben megszűnt, de tevékenységei az „európai fúziós fejlesztési megállapodás” – EFDA (EN) – keretein belül folytatódnak), illetve az ITER program, amely az európai kereteken is túlléphet.

INTÉZMÉNYEK ÉS TAGÁLLAMOK

Az Euratom-Szerződés intézményi rendszere nagy vonalakban megegyezik az EGK-Szerződésével, és alapja ugyanaz (a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament alkotta) „intézményi háromszög”. A Közösségre ruházott feladatok teljesítésében így nem csupán az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács, hanem egyúttal a Bíróság és a Számvevőszék is részt vesz. Minden egyes intézmény a Szerződés értelmében őt megillető hatáskörökön belül jár el. A Tanácsot és a Bizottságot munkájában a tanácsadói szerepben működő Gazdasági és Szociális Bizottság segíti.

A közösségi intézmények felelnek a Szerződés végrehajtásáért, valamint két egyedi Euratom-szervért: az Euratom Ellátási Ügynökségért és a Biztosítéki Ellenőrzési Hivatalért (amely fizikai és számviteli ellenőrzéseket végez valamennyi közösségi nukleáris létesítményben).

Annak ellenére, hogy az Euratom-Szerződés egyes területeken nem ruházza fel a Közösséget szigorú és kizárólagos jogokkal, tagjai számára valódi hozzáadott értéket képvisel. A Szerződés alapján a Bizottság több ajánlást és határozatot is elfogadott, amelyek bár jogilag nem kötelező erejűek, európai szabványokat határoznak meg. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy más közösségi politikák, például a környezeti és kutatási politika is jelentős hatást gyakoroltak a nukleáris ágazatra.

Az Euratom és az EU által képviselt hozzáadott érték különösen nyilvánvaló a bővítéssel összefüggésben. Az Euratomnak köszönhetően az EU a nukleáris energia kérdésében a tagjelölt országokra nézve is kötelező, harmonizált közösségi megközelítést követ. Az EU keleti bővítései nyomán egyre nagyobb hangsúlyt kap a nukleáris ágazat, és különösen a nukleáris biztonsággal kapcsolatos kérdések. A nukleáris energia számos kelet-európai országban (tagjelölt vagy új uniós tagállamban) fontos energiaforrás. Ezzel szemben a nukleáris központok biztonságának, illetve a lakosság és a munkavállalók védelmének szintje nem minden esetben kielégítő. Ebben az összefüggésben a Bizottság a helyzet javítása érdekében a PHARE program keretében támogatást nyújt ezeknek az országoknak. A Szovjetunió összeomlását követően számos új független államnak (FÁK) hasonló problémákkal kellett szembenéznie, és a Bizottság ezeket az országokat is támogatásban részesíti.

Az évek során a nukleáris energiával kapcsolatos egyéb kérdések is előtérbe kerültek, úgymint a nukleáris létesítmények üzembiztonsága, a radioaktív hulladék tárolása és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása (nukleáris garanciák). Noha ezeken a területeken alapvetően a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel, nemzetközi szinten – egy sor szerződésnek, egyezménynek és kezdeményezésnek köszönhetően – bizonyos mértékű egységesség tapasztalható. E dokumentumok összessége a nukleáris ágazat egyes központi tevékenységeit szabályozó nemzetközi rendszert alkot (a nukleáris biztonságról szóló egyezmény).

AZ EURATOM-SZERZŐDÉS JÖVŐJE

Az EK-Szerződéstől eltérően az Euratom-Szerződés nem módosult jelentős mértékben, és továbbra is hatályos. Az Európai Atomenergia-közösség nem olvadt egybe az Európai Unióval, így annak ellenére, hogy intézményei az Unióval közösek, megőrizte önálló jogi személyiségét. Az EU- és az EK-Szerződést módosító, 2007 decemberében aláírt szerződés az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó Szerződést módosító 12. jegyzőkönyve révén megváltoztatta az Euratom-Szerződés egyes rendelkezéseit. Ezek a módosítások a módosító szerződés által meghatározott új szabályok elfogadására korlátozódnak, elsősorban intézményi téren és a pénzügyek területén.

2007 márciusában a Bizottság felülvizsgálta és értékelte az Euratom-Szerződéssel kapcsolatos jövőbeli kilátásokat. Az értékelés többnyire pozitív eredménnyel zárult, különösen a kutatás, az egészségvédelem, a nukleáris anyagok békés célú felhasználásának ellenőrzése és a nemzetközi kapcsolatok vonatkozásában. Az energiaellátás biztonsága iránti igény, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak miatt a nukleáris energiát egyre nagyobb érdeklődés övezi. A jövőben az Euratom-Szerződés alkalmazása során továbbra is a nukleáris anyagok biztonságára és biztonságosságára kell helyezni a hangsúlyt. Az Euratom Közösségnek továbbra is irányt kell mutatnia a nukleáris ágazat fejlődése számára, és gondoskodnia kell a sugárvédelemmel, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos szigorúbb előírások betartásáról.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus Hatálybalépés Az átültetés határideje a tagállamokban Hivatalos Lap
Euratom-Szerződés

1957.3.25.

1958.1.1.

Ezek a tájékoztató dokumentumok az Európai Bizottságot jogilag nem kötelezik, nem kimerítők és nem jelentik a Szerződés szövegének hivatalos értelmezését.

Utolsó frissítés: 19.10.2007

Lásd még

Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére