EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

A nukleáris anyagok és létesítmények védelméről szóló új egyezmény célja, hogy tényleges fizikai védelmet biztosítson a békés célokra szolgáló anyagok használata, tárolása és szállítása során, valamint hogy ezen anyagokhoz és létesítményekhez kapcsolódó bűncselekményeket megelőzze, illetve küzdjön ellenük. Az új egyezmény a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezményen (CPPNM) alapul. Az Európai Unió (EU) valamennyi tagállama a CPPNM részese.

Az egyes részes államok feladata olyan intézkedéseket létrehozni és végrehajtani, amelyek biztosítják a tényleges védelmet, hogy megelőzzék többek között azoknak a nukleáris anyagoknak az ellopását vagy eltűnését, amelyekért ezek az államok a felelősek, valamint a területükön található nukleáris létesítmények szabotázsát. Az Euratom-Szerződés átfogóbb, mivel megszabja, hogy a tagállamok kötelesek megelőzni. hogy a nukleáris anyagokat rendeltetésüktől eltérő célokra használják.

Az egyezmény végrehajtásakor a tagállamoknak be kell tartaniuk bizonyos számú alapelvet, többek között az állam felelősségének, az engedélyek ellenőrzésének, a védelmi kultúrának, a minőségbiztosításnak, sőt a titoktartásnak az alapelveit.

A részes államoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az általuk behozott és kivitt vagy a területükön engedéllyel áthaladó nukleáris anyagok a rájuk alkalmazandó biztonsági szintnek megfelelő védelemben részesülnek.

A részes államoknak ki kell nevezniük egy, az egyezmény alkalmazásáért felelős illetékes hatóságot, valamint ki kell alakítaniuk egy kapcsolattartási pontot, amelyet be kell jelenteniük a többi államnak közvetlenül vagy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségen keresztül. Ezenkívül a tagállamoknak lopás, szabotázs vagy lopás vagy szabotázs veszélyének esetén együtt kell működniük. Ez az együttműködés többek között információcsere formájában történik, a harmadik fél iránti titoktartási kötelezettség betartásával.

A részes államoknak bizonyos bűncselekményekre azok súlyosságának megfelelő és arányos büntetést kell kiszabniuk. Többek között büntetendő, ha felhatalmazás nélkül olyan cselekményt hajtanak végre, amely a következőket okozza vagy okozhatja: halál vagy súlyos sérülések, nukleáris anyag ellopása, egy nukleáris létesítmény szabotázsa, fenyegetés, hogy a nukleáris anyaggal mások halálát vagy súlyos sérülést vagy jelentős mértékű károkat okoznak, valamint kísérlet ezen cselekmények egyikének elkövetésére, részvétel ezen cselekmények egyikében vagy ezek szervezése.

A részes államok hatáskörébe tartoznak a területükön vagy az adott államban nyilvántartásba vett hajó vagy légi jármű fedélzetén elkövetett bűncselekmények, valamint ha a feltételezett elkövető az adott állam állampolgára Ezek a bűncselekmények ezenfelül a részes államok közötti kiadatást megalapozó bűncselekménynek minősülnek. A részes államok ezen túlmenően kötelesek a lehető legteljesebb mértékben ellátni egymást jogi segítséggel, ha ezekről a bűncselekményekről van szó. A bűncselekmények politikai indokai miatt nem utasítható el sem a kiadatás sem a kölcsönös jogsegély.

A nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezményt (CPPNM) 1979-ben fogadták el, és 1987-ben lépett hatályba. Az egyezményt 2005-ben módosították egy konferencia során, amelynek célja az egyezmény rendelkezéseinek megerősítése. A 2005-ben hatályba lépett módosítást követően 5 évvel konferenciát kell szervezni a módosított egyezmény felülvizsgálatára.