RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Nukleáris tájékoztató program

Ez a program az Európai Unió nukleáris ágazatának 2006-os állapotát és az ágazat fejlődési lehetőségeit írja le, figyelembe véve a gazdasági és környezeti tényezőket is.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2007. október 4.) a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – „Nukleáris tájékoztató program” [COM(2007) 565 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A nukleáris tájékoztató programok célja, hogy információt biztosítsanak a nukleáris energiának az Európai Unión (EU) belüli jelentőségéről, a nukleáris energia előállításával kapcsolatosan a tagállamok által elfogadott célkitűzésekről, illetve az ezekhez szükséges befektetések témájában.

A nukleáris energia helyzete Európában és a világon

Az EU a világ legjelentősebb nukleárisenergia-termelője (944,2 TWh-egyenérték 2005-ben). Az Unióban a villamosenergia-fogyasztás egyharmadát és az energiafogyasztás 15%-át nukleáris erőművek biztosítják. 2006-ban a világon összesen 443 nukleáris reaktor állított elő villamos energiát, amellyel a világ villamos energiájának 15%-át szolgáltatta. 2006 végén az EU-27 országaiban 152 rektor volt (2007 januárja óta már csak 146), amelyek 15 különböző tagállam területén találhatók meg. Ezeknek az erőműveknek az átlagéletkora kb. 25 év, amely általánosan 40 éves átlagos hasznos élettartammal párosul. Az európai nukleáriserőmű-park megújítására vagy az egyes erőművek élettartamának meghosszabbítására vonatkozó határozatokat éppen ezért a következő néhány évben mindenképp meg kell hozni, figyelemmel az új nukleáris reaktorok megépítéséhez szükséges időre.

Számos EU-n kívüli ország, többek között Kína, Dél-Korea, az USA, India, Japán és Oroszország is jelezte azt a szándékát, hogy újabb, nukleáris energiát termelő erőműveket építene. Az EU-n belüli helyzet nagyon változatos: Bulgária, Franciaország, Szlovákia és Finnország új nukleáris reaktorok építése mellett döntött; számos más ország pedig ismét vitát nyitott a már meglévő erőműveik élettartama meghosszabbításának, illetve ezek lecserélésének lehetőségéről (többek között Hollandia, Lengyelország, Svédország, Litvánia [a „Balti országok” projekten belül] és az Egyesült Királyság); végezetül Belgium, Németország és Spanyolország úgy döntöttek, hogy fokozatosan felhagynak az atomenergia használatával, illetve korlátozzák azt. 1997 óta a Bizottsághoz összesen 19 befektetési projektről érkezett bejelentés.

A nukleáris energia használatának előnyei

A Bizottság úgy véli, hogy a nukleáris energia számos okból hozzájárulhat a változatosabb és biztonságosabb energiaellátáshoz, például a következők miatt: a nukleáris üzemanyag (természetes urán) rendelkezésre állása és eloszlása, ezen üzemanyag áringadozásainak az erőművek működési költségeire gyakorolt mérsékelt hatása, illetve a békés célokra használt nukleáris anyagok ellenőrzött piacának a létezése okán.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és a Nukleárisenergia-ügynökség (NEA) szerint nukleáris energia ágazat versenyképes a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló villamos energia előállításához képest. Az ágazat versenyképességét tovább erősíti az egyéb üzemanyagok árának jelentős emelkedése. A liberalizált villamosenergia-piacok ugyanakkor nem képesek stabil árakat biztosítani, ez pedig odáig vezethet, hogy a hatóságok lépéseket tesznek majd a befektetések kockázatainak csökkentése érdekében. Az atomenergia ágazatot nagyobb építési költségek jellemzik, a működtetés költségei ugyanakkor alacsonyabbak a villamos energia előállításának egyéb módszereinél. Emellett az ágazat egyéb jellemzői is hatással vannak a költségekre és a befektetők kockázataira: így például az erőművek mérete és az erőmű-sorozatos megközelítés.

A nukleáris energia alacsony CO2-kibocsátással jár, ezért érdekes lehetőséget jelenthet az éghajlatváltozás elleni harcban is. Jelenleg ez az ágazat a legnagyobb forrása Európában az alacsony CO2-kibocsátással járó energiának.

A nukleáris energiához kapcsolódó kockázatok kezelése

Az, hogy a közvéleményben milyen kép alakul ki a nukleárisenergia-ágazatról, rendkívül fontos szerepet játszik a nukleáris energia elfogadhatóságában és jövőjében. Ehhez arra van szükség, hogy nagyközönség megbízható forrásokból tájékozódhasson és részt vehessen a döntéshozatali folyamatban, amelynek átláthatónak kell lennie. Az EU már most is nagyon elkötelezett a nukleáris energiához kapcsolódó kockázatok kezelése iránt, és fellépését tovább kívánja erősíteni.

Az EU fellép emellett a nukleáris biztonság szavatolása érdekében is: biztosítja, hogy a témában született nemzetközi egyezményeket a gyakorlatban is alkalmazzák, és anyagilag is hozzájárul a nukleáris biztonság javításához, úgy a határain belül (különösen a 2004-es és 2007-es bővítéseket követően), mind a határain kívül.

Ami a radioaktív hulladékokat illeti, ezek nagyobb része kis aktivitású és rövid élettartamú, amelyekre vonatkozóan szinte mindegyik atomenergia-programmal rendelkező uniós tagállamban van ipari szinten végrehajtott stratégia. A nagy aktivitású és hosszú élettartamú hulladék végleges elhelyezését többek között társadalmi tényezők is befolyásolják, különös tekintettel a végleges tárolás helyszíneinek kiválasztására, és a választás társadalmi elfogadására. A kutatási programok emellett kiemelik a radioaktív hulladékok mennyiségének, illetve élettartamának csökkentésére, valamint a hosszú élettartamú összetevők mennyiségének vagy élettartamának lecsökkentésére alkalmas technikákat.

A létesítmények felszámolása összetett és költséges folyamat, amely mostantól kezdve 2025-ig a jelenleg működő erőművek körülbelül egyharmadát érinteni fogja. Ezért rendkívül fontos, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő pénzügyi források, amelyek akár elkülönített alapokból is származhatnak. A Bizottság kiemeli, hogy a leszerelési költségeket végső soron a működtetőknek kell majd állniuk.

A sugárvédelemmel kapcsolatban a Bizottság úgy véli, hogy a nukleáris iparban dolgozók kitettsége, valamint az ebből az iparból származó radioaktív kibocsátás nagyban csökkentek, az egészségügyi és természetes forrásból származó radioaktivitásnak való kitettséget azonban lehetne még tovább csökkenteni. Jelentős előrelépés történt továbbá a vészhelyzeti felkészültség, az információcsere, az élelmiszer-ellenőrzés, valamint a radioaktív források eltűnése vagy az azokkal való visszaélések megelőzése terén.

Európai szintű fellépések a nukleáris energia területén

Az Euratom Szerződés jelenti a jogi alapját annak a szabályozó keretnek, amely lefekteti a nukleáris ágazatra vonatkozó kötelezettségeket és kiterjedt hatásköröket, különös tekintettel a kutatás, valamint a nukleáris biztonság és megelőzés terén.

A Bizottság számos javaslatot fogadott el a nukleáris biztonsággal kapcsolatban annak érdekében, hogy egységesíteni lehessen a nemzeti hatóságok munkáját.

Kiadott továbbá egy, a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programot is.

Az európai kutatás az atomenergia kérdéskörének központi elemét képezi. Jelenleg a hetedik Euratom-keretprogram keretében folynak a kutatások, elsősorban technológiai platformok létrehozása révén, valamint az atommaghasadás és az innovatív technológiák kiemelésével.

A jövőre nézve a Bizottság azt javasolja, hogy a párbeszédek többek között a közös nukleáris biztonsági referenciaszintek elismerése, egy magas szintű, a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó csoport létrehozása, a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó nemzeti tervek megalkotása, a leszerelési alapok kezelésére vonatkozó nemzeti szemléletek összehangolása, továbbá egy harmonizált felelősségi rendszer, valamint nukleáris baleset által okozott károk esetére pénzügyi alapok rendelkezésre állását biztosító mechanizmusok kidolgozása témájában folytatódjanak.

Háttér

A nukleáris tájékoztató program kialakításának kötelezettségét az Euratom Szerződés 40. cikke állapítja meg.

Ezt a nukleáris tájékoztató programot először az európai energiapolitika 2007 elején végzett felülvizsgálata során mutatták be (az „energiacsomag”). A program 2007 októberében elfogadott végleges verziója figyelembe veszi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (aki megkapta a program előzetes változatát) véleményét is, valamint az Európai Parlament bizonyos megjegyzéseit, illetve a tagállamok által szolgáltatott kiegészítő információkat (ezek 2. mellékletben találhatók) is.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 2007/530/Euratom határozata (2007. július 17.) a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó európai magas szintű csoport létrehozásáról [Hivatalos Lap L 195., 2007.7.27.].
Ezt a magas szintű munkacsoportot a Bizottság 2007 januári nukleáris tájékoztató programjának bemutatását követően hozták létre. Feladata a nukleáris biztonság és a hulladék biztonságos kezelésének területét érintő közös álláspont fokozatos kialakítása, idővel pedig további európai szabályok kidolgozása lesz.

A Bizottság közleménye (2007. január 10.) „Nukleáris tájékoztató program – Az Euratom-Szerződés 40. cikke alapján véleményezésre az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elé terjesztve” [COM(2006) 844 végleges – Hivatalos Lap C 138., 2007.6.22.].

Utolsó frissítés: 07.04.2008
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére