EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a közlemény a nukleáris ágazatban dolgozó személyzet képzésével kapcsolatos jelenlegi helyzetről számol be. Több lehetőségre tesz javaslatot annak érdekében, hogy az Európai Unió (EU) jól képzett és megfelelő létszámú személyzettel rendelkezzen a nukleáris energia felelősségteljes felhasználásához.

A nukleáris ágazat emberi erőforrásainak jelenlegi helyzete

2008-ban az Európai Bizottság tanulmányt indított és tett közzé „Nukleáris biztonság nukleáris szaktudásvesztés esetén” címmel (EN), amelynek célja a nukleáris biztonsággal foglalkozó személyzet rendelkezésre állásának elemzése volt. Ez a tanulmány rámutatott, hogy a helyzet a 2020-ig terjedő időszakot tekintve aggasztó, ami a következő tényekkel magyarázható:

• túl kevés a nukleáris tudományokban nagy jártassággal rendelkező egyetemi hallgató és diplomás;
• a nukleáris ágazat nem vonzó az egyetemi diplomával rendelkezők számára;
• nincs biztosítva a nukleáris ágazatban dolgozó személyzet folyamatos képzése.

A tanulmány az alábbiak szükségességét tette nyilvánvalóvá:

• az EU-ban fennálló kínálat és a keresleti oldalon az új munkaerő iránti minőségi és mennyiségi igények rendszeres elemzése;
• a felismert kihívások folyamatos nyomon követése.

Javasolt kezdeményezések

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy fejleszteni kell a nukleáris tudományok és technikák egyetemi oktatását. Ebben a 2003-ban alapított Európai Atomenergetikai Oktatási Hálózat (ENEN) játszik szerepet. A hálózatnak 60 egyetem a tagja, és a nukleáris ismeretek szabad áramlásának biztosításán munkálkodik.

A Bizottság ösztönző intézkedéseket kíván továbbá hozni annak érdekében, hogy a diplomások a nukleáris ágazatban helyezkedjenek el. 2010 januárjában az alábbi európai vállalatok megalapították az „Európai Nukleáris Energetikai Vezetőképző Akadémiát (EN) (ENELA)”:

• AREVA (EN) (FR);
• Axpo (DE) (EN) (FR);
• EnBW (DE) (EN);
• E.ON Kernkraft (EN);
• URENCO (EN);
• Vattenfal (EN).

Az ENELA célja a tudományos ágazat pályakezdő diplomásainak, valamint a már tapasztalattal rendelkező vezetőknek lehetővé tenni azon készségek és szakismeretek elsajátítását, amelyekre szükségük lesz ahhoz, hogy a jövőben vezető szerepet töltsenek be a nukleárisenergia-iparban.

Ugyancsak létfontosságú a posztgraduális képzés és szakképzés fejlesztése, valamint a készségek és a mobilitás növelése. Ez a közlemény háromféle kezdeményezést állapít meg, amelyek ezeknek a célkitűzéseknek az elérésére vonatkoznak:

• Az EU kezdeményezései: a Bizottság „európai készségútlevelet” kíván létrehozni a mobilitás és az egész életen át tartó tanulás támasztotta elvárások integrálása érdekében. Indokolt lenne továbbá a nukleáris területen az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET), valamint az Euratom vagy az ENEN képzési programjainak használata. A nukleáris biztonság célját szolgáló, harmadik országokkal való együttműködési eszköz (INSC) hozzájárulhat a harmadik országok technikai tudásállományának és felkészültségének növeléséhez, akárcsak a Fenntartható Nukleáris Energia Technológiai Platform (SNETP) (EN).
• Nemzetközi kezdeményezések: Az ENEN csatlakozott a Nemzetközi Nukleáris Egyetemhez (WNU) (EN), amelynek célja a nukleáris tudomány és technológia oktatásának és irányításának fejlesztése. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) (EN) rendkívül aktív az információterjesztésben nukleáris területen. A NAÜ támogatja a Nemzetközi Nukleáris Jogi Akadémiát, amelyet 2001-ben hozott létre az OECD/NEA (EN), és amely intenzív tanfolyamokat tart a nemzetközi nukleáris jog tárgykörében.
• Tagállami kezdeményezések: bizonyos tagállamok (nevezetesen Belgium, Dánia, Franciaország vagy Románia) nemzeti oktatási hálózatokat, valamint posztgraduális programokat hoztak létre nukleáris területen.

2009 óta a Nukleárisenergia-ágazatbeli Európai Humánerőforrás-megfigyelő Központ (EHRO-N) folyamatosan nyomon követi a helyzet alakulását és adatokat szolgáltat a humán erőforrásra vonatkozóan.