RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Elsőbbségi összekapcsolási terv

A belső energiapiac megfelelő működése, valamint az Unió fenntartható fejlődésre, a versenyképességre, és az energiaellátás biztonságára vonatkozó célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából nélkülözhetetlen a hatékony energetikai infrastruktúra. Ehhez nagyszabású beruházásokra van szükség a meglévő villamosenergia- és gázhálózatok terén, valamint mielőbb össze kell kapcsolni ezeket a hálózatokat.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2007. január 10.) a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: Elsőbbségi összekapcsolási terv [COM(2006) 846 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A hálózatok összekapcsolása lehetővé teszi az elsősorban nemzeti szinten szervezett piacok közötti villamosenergia- és gázszállítást, valamint kulcsfontosságú a transzeurópai gáz- és villamosenergia-hálózatok létrehozása szempontjából.

A megfelelően összekapcsolt hálózatok nélkülözhetetlenek az egészséges verseny fejlődése szempontjából, és előfeltételei a belső energiapiac megvalósulásának. A források diverzifikálásával lehetővé teszik, hogy csökkenjen az ellátás hiányának veszélye. A villamos energia esetében például a megújuló energiaforrásokból származó környezetkímélő energia felhasználásának megkönnyítésével.

Az európai energetikai struktúra fejlődése

A transzeurópai hálózatok fejlődése továbbra sem elégséges, hiányoznak a szükséges beruházások. Bizonyos üzemzavarok azt mutatják, hogy hiányzik a nemzeti energiahálózatok közötti együttműködés, és így a termelési, szállítási és elosztási feladatok tényleges szétválasztása is. A vertikálisan integrált vállalathoz tartozó hálózatüzemeltetők valójában nem éreznek késztetést arra, hogy össze legyenek kapcsolva más hálózatokkal, és hogy ezáltal új szereplőkkel keljenek versenyre a termelés és a szállítás szintjén.

A hálózatok egyre közelebb kerülnek fizikai teljesítőképességük határához, amely lassítja a piacok növekedéséhez elengedhetetlenül szükséges kiegészítő energiaforrások hálózatba integrálását. Ennek megfelelően a megújuló energiaforrásokból származó energia-tömegtermelés kompromisszumot jelenthetne bizonyos régiókban. A hálózatok túlterheltsége az ellátás időszakos megszakadásának és az energiaárak emelkedésének veszélyét is magában rejti. Számos régió egyébként energetikai szempontból továbbra is „szigetként” működik, el van vágva vagy rosszul van összekapcsolva a belső piaccal.

Az elsőbbségi összekapcsolási terv (PIP) a 2006-ban elfogadott transzeurópai energiahálózatokra (TEN-E) vonatkozó iránymutatásokban szereplő 42 európai érdekűnek nyilvánított projekt előmenetelét mutatja be részletesen.

A villamosenergia-hálózatokra vonatkozó projektek 60%-ának késik a megvalósítása a tervezés és az engedélyezési eljárások összehangolásának bonyolultsága és elmaradása miatt. A finanszírozási nehézségek, valamint a környezetvédelmi és egészségügyi alapon emelt kifogások is akadályt jelentenek.

Bár az európai érdekű földgázprojektek előrehaladása sokkal kielégítőbb, a cseppfolyósítottföldgáz- (LNG) terminál és -tárolólétesítmény kivitelezésében ugyanakkor komoly fennakadások vannak egyes tagállamokban, ahol több projektet abbahagytak vagy felfüggesztettek. Kiemelt figyelmet érdemelnek a külső összeköttetések, melyek több mint 50%-át adják az ellátásnak, és amelyek egyre nagyobb politikai jelentőséggel bírnak.

A beruházásoknak kedvező feltételeket teremtő kiemelt fellépések

A PIP öt kiemelt fellépést javasol, amelyek hozzájárulhatnak a beruházásoknak kedvező feltételek kialakításához:

  • a belső piac megvalósításához feltétlenül szükséges projektek azonosítása és alapos felügyelete annak érdekében, hogy legalább a feltételezhetően több nehézséggel járó európai érdekű projektek (PEI) kivitelezése megfelelően és nagyobb késedelem nélkül megtörténjen;
  • koordinátorok kijelölése a PEI-khez, először a következő négy projekthez: villamosenergia-összeköttetés Németország, Lengyelország és Litvánia között, az északi-tengeri szélerőműparkok összekapcsolása, villamosenergia-összeköttetés Franciaország és Spanyolország között, valamint a Kaszpi-tenger és az Északi-tenger medencéit az Európai Unióval összekötő déli gázfolyosó, beleértve a Törökországból induló, Bulgárián, Románián, Magyarországon át Ausztriában végződő Nabucco gázvezetékre vonatkozó projektet;
  • hálózatok tervezése a fogyasztói szükségleteknek megfelelően regionális szintű megközelítéssel, amely a fejlesztési tervek és befektetések elemzésével és felügyeletével megbízott szállítói hálózatok üzemeltetőinek szorosabb együttműködését teszi szükségessé;
  • a tervezési és engedélyezési eljárások felgyorsítása egyszerűsítésük és harmonizációjuk elősegítésével, és a tagállamok arra kötelezésével, hogy olyan nemzeti eljárásokat alakítsanak ki, amelyek előírják, hogy az európai érdekű projektek tervezését és engedélyezését öt éven belül le kell zárni;
  • meg kell vizsgálni a közösségi finanszírozás növelésének hasznosságát, és ösztönözni kell az európai bankokat (EBB és EBRD), hogy kiemelten finanszírozzák az energetikai összeköttetéseket.

Tényállás

A PIP megvalósítása lehetővé teszi egy valódi egységes energiapiac kialakítását, ahol az árak valamennyi fogyasztói csoport számára elfogadhatók, amely a túlterheltség és a kimaradás veszélyeinek csökkentése mellett biztosítja a külső ellátást és a belső cserét, biztosítja a folyamatosan növekvő villamosenergia- és gázfogyasztás kielégítéséhez szükséges kapacitást, megfelel a szén-dioxid csökkentésével kapcsolatos célkitűzéseknek, mivel nagy mértékben integrálja az új, megújuló energiaforrásokat, valamint megfelel a kohéziós célkitűzéseknek, mivel az elszigetelt és ritkábban lakott régiókban is garantálja a szükséges kapacitást.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 1364/2006/EK határozata (2006. szeptember 6.) a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról és a 96/391/EK és az 1229/2003/EK határozat hatályon kívül helyezéséről. [Hivatalos Lap L 262., 2006.9.22.].

A Bizottság közleménye (2007. január 10.) a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: A földgáz és a villamos energia belső piacának jövőbeni lehetőségeiről [COM(2006) 841 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Az Európai Parlament és a Tanács 2005/89/EK irányelve (2006. január 18.) a villamosenergia-ellátás biztonságát és az infrastrukturális beruházások védelmét célzó intézkedésekről [Hivatalos Lap L 33., 2006.2.4.].

A Tanács 2004/67/EK irányelve (2004. április 26.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről [Hivatalos Lap L 127., 2004.4.29.].

Utolsó frissítés: 14.03.2008
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére