RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Közbeszerzési szerződések a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban

A közbeszerzési szerződések fontos szerepet játszanak az Európai Unió világgazdasági teljesítménye szempontjából. Az európai hatóságok a GDP hozzávetőleg 18%-át fordítják árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatás vásárlására. A közbeszerzési irányelvek jelenlegi generációja, azaz a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv a 71/305/EGK irányelv 1971. évi elfogadásával indult hosszú folyamat eredménye. Az átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás szavatolásával ezen irányelvek célja elsősorban annak biztosítása, hogy a gazdasági szereplők a közbeszerzési szerződésekért folyó versenyben maradéktalanul élhessenek az alapvető szabadságokkal.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004. március 31.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról [Hivatalos Lap L 134., 2004.4.30.] [lásd a módosító jogszabályokat].

ÖSSZEFOGLALÓ

A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai – „közüzemi” – ágazatokra vonatkozó 2004/17/EK irányelv (az ún. „közüzemi” irányelv) az érintett ágazatokban működő ajánlatkérő szervek által a következőkre vonatkozóan kötött közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó:

  • áru;
  • szolgáltatásnyújtás;
  • építési beruházás;

amennyiben ezeket az irányelv kifejezetten nem zárja ki; ugyanakkor a „klasszikus” irányelvtől eltérően az építési koncessziókra az irányelvet nem kell alkalmazni.

Hatály

Ajánlatkérők

A közüzemi irányelv a következőkre alkalmazandó:

  • az alábbi területek valamelyikén tevékenységet folytató bármely ajánlatkérő * vagy közvállalkozás *: a gáz-, illetve villamosenergia-szolgáltatás, a vízügyi, a közlekedési és a postai szolgáltatások *, a tüzelőanyag-kitermelés, illetve kikötők vagy repülőterek rendelkezésre bocsátása;
  • minden olyan ajánlatkérő, amely – amennyiben nem ajánlatkérő szerv és nem közvállalkozás – egy (vagy több) fenti tevékenységet folytat, és valamely tagállam illetékes hatósága által biztosított különleges vagy kizárólagos jogokat * élvez, az irányelv meghatározása szerint.

Az ajánlatkérők nem kimerítő jegyzékét a melléklet tartalmazza. A tagállamok minden változásról értesítik a Bizottságot.

Érintett tevékenységek

Az irányelv a következő tevékenységekre alkalmazandó:

  • olyan rögzített hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése a gáz, hő vagy villamos energia előállítása, szállítása vagy elosztása terén, illetve gáz, hő vagy villamos energia szállítása ilyen hálózatok számára;
  • olyan rögzített hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése a víz előállítása, szállítása vagy elosztása terén, illetve víz szállítása ilyen hálózatok számára;
  • az ivóvízágazatban tevékenykedő ajánlatkérő esetén az öntözéshez, vízrendezéshez vagy vízépítési projektekhez kapcsolódó közbeszerzési szerződések vagy tervpályázatok, vagy a szennyvízelvezetéshez és -kezeléshez kapcsolódó közbeszerzési szerződések;
  • a lakosság számára vasúton, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén szolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése.
    Az irányelv hatálya nem terjed ki az autóbusszal bonyolított tömegközlekedésre, ha ezt a szolgáltatást más szervezetek – általánosan vagy adott földrajzi területen – ugyanolyan feltételek mellett nyújtják, mint az ajánlatkérők;
  • postai szolgáltatások * nyújtása. Postai szolgáltatások alatt a következők értendők: a 97/67/EK irányelv szerinti fenntartott postai szolgáltatások, valamint a 97/67/EK irányelv értelmében fenntartásra nem jogosult postai szolgáltatások; a következő szolgáltatások is ideértendők, feltéve, hogy azokat olyan szervezet nyújtja, amely postai szolgáltatásokat is nyújt, és a piacot még nem nyitották meg a verseny előtt: postaszolgálat-irányítási szolgáltatások (például „mailroom management” szolgáltatás), az elektronikus postával összefüggő és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-értékű szolgáltatások (például kódolt dokumentumok elektronikus úton történő biztonságos továbbítása), címzés nélküli közvetlen küldemények továbbítása, pénzügyi szolgáltatások (például a postai pénzesutalványok és a postai elszámolási számlákról történő átutalások), bélyeggyűjtői szolgáltatások és logisztikai szolgáltatások;
  • valamely földrajzi területnek a következő célból történő hasznosítása: kőolaj, földgáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése; vagy repülőtér és tengeri vagy belvízi kikötő vagy más terminállétesítmény légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók rendelkezésre bocsátása.

Az érintett ágazatokban kötött közbeszerzési szerződések hatékony verseny fennállása esetén nem tartoznak az irányelv hatálya alá. A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy egy-egy tagállamon belüli hatékony versenyt értékelő és – egyedi eljárás szerint – egy adott ágazatra vonatkozó határozat elfogadására kérjék a Bizottságot. Ez az eljárás az érintett áruk és szolgáltatások jellemzőin, a helyettesítő áruk vagy szolgáltatások meglétén, az árakon és több versenytárs jelenlétén alapul. A Bizottság a saját kezdeményezésére vagy a nemzeti ajánlatkérők kérelmére – amennyiben az irányelv nemzeti jogba való átültetése ezt számukra lehetővé teszi – elfogadhat olyan határozatot, amely – egy adott ágazat esetében – valamelyik tagállamon belüli hatékony versenyt értékeli. Az előírt határidőn belüli határozathozatal hiányában a kizárás hatályba lép.

Felülvizsgált értékhatárok

Az irányelvet olyan közbeszerzési szerződésekre kell alkalmazni, amelyeknek a becsült, hozzáadottérték-adó (héa) nélküli értéke eléri a következő értékhatárokat (a 2010. január 1-jétől 2011. december 31-ig terjedő időszakban):

  • árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében 400 000 euró;
  • építési beruházásra irányuló szerződések esetében 5 000 000 euró.

Ezeket az értékhatárokat a Bizottság kétévente újra megállapítja. Az értékek számítása az euró különleges lehívási jogokban (SDR) kifejezett átlagos napi értékén alapul. Ezt az átlagértéket a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap 31. napján véget érő 24 hónapos időszakra vetítik.

Az egységes valutát még nem használó tagállamok számára a fenti értékhatárok helyi valutában kifejezett ellenértékét az Európai Bizottság számítja ki és teszi közzé a Hivatalos Lapban az újból megállapított euró-értékhatárok közzétételével egyidejűleg.

Kizárás vagy fenntartás tárgyát képező szerződések

Az irányelv hatálya nem terjed ki a következőkre:

  • az érintett ágazatokban létrejött építési és szolgáltatási koncessziók;
  • a harmadik személyek részére – az érintett ágazatokban folytatandó tevékenységtől eltérő célra vagy ilyen tevékenység harmadik országban való folytatásától eltérő célra – történő viszonteladás vagy bérbeadás érdekében odaítélt szerződések.
    A Bizottság közzéteheti a Hivatalos Lapban a kizárt termék-, illetve tevékenységcsoportok jegyzékét;
  • a titkosnak nyilvánított, különleges biztonsági intézkedéseket igénylő, vagy nemzetközi szabályok értelmében kötött közbeszerzési szerződések;
  • egyes olyan közbeszerzési szerződések, amelyek egy ajánlatkérő és a kapcsolt vállalkozása között jöttek létre, vagy amelyeket kizárólag több ajánlatkérőből álló társult vállalkozás kötött az érintett tevékenységek folytatása érdekében.
  • Jellegükből adódóan azok a szerződések, amelyeket olyan vállalkozásnak ítélnek oda, amelynek az ajánlatkérő vállalkozás éves beszámolóival konszolidált éves beszámolói vannak, vagy felette ez utóbbi – tulajdonosként, pénzügyi részesedése vagy a rá vonatkozó szabályok révén – meghatározó befolyást gyakorol.
    Az ajánlatkérők értesítik a Bizottságot a (társ)vállalkozások nevéről, a tervezett szerződések jellegéről és volumenéről;
  • valamely kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések;
  • azok a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések, amelyek tárgya földterület, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok megvásárlása vagy bérlése (az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötésével egy időben, azt megelőzően vagy követően kötött, pénzügyi szolgáltatásokra irányuló szerződések kivételével); választottbírói és békéltetési szolgáltatás; az értékpapírok kibocsátásával, eladásával, vételével és átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás (például pénzeszközök vagy tőke előteremtése); munkaszerződések, teljes mértékben az ajánlatkérő által finanszírozott kutatási és fejlesztési (K+F) szolgáltatások;
  • bizonyos ajánlatkérők által víz vásárlására és energiatermelés céljából biztosítandó energia- vagy tüzelőanyag-ellátásra odaítélt szerződések;
  • egyes, Németországban, Ausztriában, Hollandiában és az Egyesült Királyságban különleges szabályozás hatálya alá tartozó és a kőolaj, földgáz, szén és egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárása területén kötött szerződések;
  • egyes, a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó védelmi és biztonsági témakörökben kötött szerződések.

A tagállamok egyes közbeszerzési eljárások esetében a részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek számára, vagy rendelkezhetnek úgy, hogy a közbeszerzési szerződéseket a védett munkahely-teremtési programok keretében kell végrehajtani, amennyiben az érintett munkavállalók többsége fogyatékossággal élő személy.

A szerződésekre vonatkozó szabályok

A szerződések odaítélésének szempontjai

Az ajánlatkérők az alábbi szempontok alapján döntenek:

  • kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján;
  • ha a szerződés odaítélése a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján történik, akkor a szerződés tárgyától függően különféle szempontok alapján.
    Ilyen kritérium lehet például a minőség, az ár, a műszaki érték, az esztétikai és funkcionális jellemzők, a környezetvédelmi jellemzők, a használat költsége, a jövedelmezőség, a vevőszolgálat és technikai segítségnyújtás, illetve a szállítási és a teljesítési határidő.
    Főszabály szerint az ajánlatkérőnek meg kell határoznia az egyes szempontokhoz tartozó súlyozást.

A közzétételre és az átláthatóságra vonatkozó szabályok

Az irányelvben megadott értékhatár feletti összegű közbeszerzési szerződéseknél az eljárás során mindvégig biztosítani kell a tájékoztatást és az átláthatóságot. Ez a kötelezettség a Bizottság szabvány-formanyomtatványai alapján készített tájékoztató hirdetmények közzétételét foglalja magában. Az alábbi típusú hirdetményeket különböztetjük meg:

  • időszakos hirdetmény közzétételét bejelentő hirdetmény (nem kötelező);
  • a 750 000 eurónál nagyobb összegű, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések, valamint a 5 000 000 eurónál nagyobb összegű, építési beruházásra irányuló szerződések esetén időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény. Az ajánlatkérő (az időszakos hirdetmény közzétételéről szóló hirdetmény elküldését követően) ezt a hirdetményt saját maga teszi közzé felhasználói oldalán, vagy elküldi az Európai Unió Kiadóhivatala (OP) részére.
  • Ez a közzététel kötelező abban az esetben, ha az ajánlatkérő előbbre kívánja hozni az ajánlatok befogadásának határidejét, illetve ha a hirdetmény pályáztatási eszköz;
  • szerződési hirdetmény vagy tervpályázati kiírás (kötelező).
  • Ezt a hirdetményt az ajánlatkérő maga is közzéteheti saját országában, ezt követően pedig el kell küldenie a Kiadóhivatal részére. A Kiadóhivatal általi közzététel díjmentes. A hirdetményt teljes terjedelmében közzé kell tenni az Unió egyik hivatalos nyelvén, az összefoglalóját pedig le kell fordítani a többi hivatalos nyelvre;
  • a megkötött szerződésekről és a pályázatok eredményeiről szóló hirdetmény (kötelező);
  • a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmények.

Az ajánlatkérők által a Bizottságnak küldött hirdetmények hagyományos vagy elektronikus úton is továbbíthatók. A hirdetmények elektronikus továbbításához szükséges űrlapok és az eljárás leírása a Közbeszerzési Információs Rendszer (SIMAP) oldalán található.

Az ajánlatkérő tájékoztatást nyújt a szerződések odaítélésével kapcsolatos döntésekről (beleértve a szerződéskötéstől való elállást is). Minden szerződés esetében meg kell tudnia indokolni a döntéseit, és legalább négy évig köteles megőrizni minden releváns információt. Az ajánlatkérőnek a lehető legrövidebb időn belül közölnie kell:

  • valamennyi sikertelen ajánlattevővel az elutasítás indokait;
  • az érvényes ajánlatot benyújtó valamennyi ajánlattevővel a kiválasztott ajánlat nyújtotta előnyöket, valamint a kiválasztott gazdasági szereplő nevét.

Az adott szerződésben érintett szereplők közötti információcsere és az adattárolás során biztosítani kell az adatok sértetlenségét és bizalmas kezelését. Az ajánlatkérő csak a benyújtási határidő lejárta után szerezhet tudomást az egyes ajánlatok tartalmáról. A megkülönböztetést kizáró elektronikus eszközök használatával az eljárások felgyorsíthatók. Az ajánlatok elektronikus befogadására használt eszközök lehetővé teszik többek között az elektronikus aláírás használatát, garantálják az adatok hitelességét, sértetlenségét és bizalmas kezelését, továbbá képesek észlelni az esetleges csalási kísérleteket.

Műszaki leírások

A műszaki leírások meghatározzák valamely anyag, termék vagy szolgáltatás megkövetelt jellemzőit annak érdekében, hogy az megfeleljen a rendeltetésszerű használat követelményeinek. Ezek a leírások a szerződéshez kapcsolódó dokumentumok (szerződési hirdetmény, ajánlattételhez szükséges dokumentáció vagy kiegészítő dokumentumok) részét képezik, és nem akadályozhatják indokolatlanul a versenyt. E jellemzők közé tartozik a környezetvédelmi teljesítmény, a kialakítás, a megfelelőségértékelés, a használati tulajdonságok, a biztonság, a méretek, a minőségbiztosítási eljárások, valamint a gyártási módszerek. Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseknél további jellemzők a munkák vizsgálatának, ellenőrzésének és átvételének feltételei, továbbá az építési eljárások. Ezeknek minden esetben kapcsolódniuk kell a szerződés tárgyához.

A műszaki leírások meghatározásához az ajánlatkérő az európai uniós szabványokat átvevő nemzeti szabványokat, az európai műszaki tanúsítványokat, illetve a nemzetközi szabványokat veszi alapul. Előírhat ezenkívül teljesítményjellemzőket és funkcionális követelményeket, különösen a környezetvédelem területén (például az európai ökocímke meglétét). Egy ajánlat akkor elfogadható, ha az ajánlattevő megfelelően bizonyítja, hogy ajánlata egyenértékű módon megfelel a műszaki leírásokban meghatározott követelményeknek. Erre megfelelő eszköz lehet egy valamely elismert szervtől (például laboratóriumtól, ellenőrző és hitelesítő szervezettől) származó műszaki dokumentáció vagy vizsgálati jelentés bemutatása.

A műszaki leírás alapesetben nem hivatkozhat semmiféle gyártási módra, eljárásra, illetve különleges márkára, szabadalomra vagy gyártási folyamatra.

A gazdasági szereplők alkalmassága, csalás és korrupció elleni küzdelem

A közbeszerzési szerződésekről szóló európai uniós jogszabályok rendelkeznek a közbeszerzési eljárásokban való részvétel tekintetében előírható feltételekről. E feltételek célja annak megvizsgálása, hogy a gazdasági szereplők gazdasági és pénzügyi helyzetük, valamint szakmai és műszaki ismereteik és képességeik alapján alkalmasak-e ilyen szerződésben való részvételre.

A részvételi feltételek meghatározásának további célja a csalás és korrupció elleni hatékony küzdelem. A közbeszerzési eljárásból rendszeresen ki kell zárni a bűnszervezetben való részvétel, korrupció, csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek talált gazdasági szereplőket. Az ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől bármely olyan dokumentum benyújtását, amely igazolja annak erkölcsi feddhetetlenségét és/vagy gazdasági helyzetét. Ezenkívül fordulhat tájékoztatásért az adott ország, illetve egy másik tagállam illetékes hatóságaihoz is. Megjegyzendő, hogy a kizárási feltételek alkalmazása csak az ajánlatkérő szervek számára kötelező. A többi ajánlatkérő (a különleges vagy kizárólagos jogokat élvező köz- vagy magánvállalkozások) esetében ezek a feltételek opcionálisak.

A közbeszerzési eljárásból kizárható az a gazdasági szereplő, aki/amely:

  • csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy végelszámolás alatt áll (illetve erre vonatkozó bejelentés tárgyát képezi);
  • vétkesnek bizonyult valamely szakmai magatartásával kapcsolatos bűncselekmény elkövetésében;
  • súlyos szakmai hibát követett el (például hamis nyilatkozatokat tett);
  • nem tett eleget társadalombiztosítási járulékfizetési, illetve adó- és illetékfizetési kötelezettségeinek.

Az elektronikus és a hagyományos eszközök egyenértékűsége

Az adatcserét illetően az irányelv egyenértékűként kezeli az elektronikus és a hagyományos eszközöket. A piaci szereplők belátására bízza, hogy milyen kommunikációs eszközt kívánnak használni az eljárások során. Elektronikus eszközök használata esetén az ajánlatkérő lerövidítheti a határidőket az alábbiak szerint (azonban be kell tartania a minimálisan előírt határidőket):

  • a pályáztatási eszközt jelentő hirdetmények (adott esetben szerződési hirdetmény, időszakos hirdetmény vagy minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény) elektronikus továbbítása a nyílt eljárások esetében lehetővé teszi az ajánlatok befogadási határidejének hét nappal történő csökkentését. Ugyanez érvényes a részvételi jelentkezések beérkezésére a meghívásos és a tárgyalásos eljárások esetén;
  • a fentiek mellett az ajánlatok befogadására vonatkozó határidő további öt nappal csökkenthető, amennyiben – meghívásos és tárgyalásos eljárások esetén – a szerződéssel kapcsolatos dokumentumok hozzáférhetők az interneten.

Az irányelv egy új beszerzési technikát vezet be: a dinamikus beszerzési rendszert. Ez az eljárás kizárólag elektronikus kommunikációs eszközök segítségével zajlik.

Elektronikus árverés

A szerződés odaítéléséhez az ajánlatkérő elektronikus árverést is alkalmazhat. Ez minden szerződéstípus esetén érvényes, kivéve azokat a szolgáltatásnyújtásra és építési beruházásra irányuló szerződéseket, amelyek tárgya szellemi teljesítmény (például építési beruházás tervezése). Az elektronikus árverés a következőkön alapul:

  • kizárólag az árakon, amennyiben a szerződést a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján ítélik oda;
  • az árakon és/vagy az ajánlati összetevők értékein, amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerint ítélik oda.

Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció a következő információkat tartalmazza:

  • az árverés tárgyát képező számszerűsíthető (összegben vagy százalékban kifejezhető) összetevők, valamint a licitáláshoz megkövetelt minimális eltérések;
  • az árverés menete és a csatlakozásra vonatkozó műszaki leírás.

Az elektronikus árverés elindítása előtt az ajánlatkérő előzetesen értékeli az ajánlatokat. Ezt követően elektronikus úton, egyidejűleg felhívja a kiválasztott ajánlattevőket az árverésen való részvételre. A felhívásnak tartalmaznia kell az árverés kezdetének napját és időpontját, valamint adott esetben a szakaszok számát. Ezenkívül meg kell határoznia az automatikus rangsorolás alapját képező matematikai képletet, illetve az odaítélési szempontok súlyozását is. A résztvevőket az árverés minden szakaszában tájékoztatni kell az általuk nem ismert többi résztvevőhöz viszonyított rangsorolásukról.

Az elektronikus árverés egy előre megállapított napon és időpontban, az utolsó ajánlat beérkezését követő bizonyos idő elteltével, vagy az árverés valamennyi szakaszának lebonyolítását követően zárul le.

A kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó vagy harmadik országokból származó termékekre vonatkozó ajánlatok elutasítása

Az ajánlatkérő elutasíthatja az ajánlatot, ha az:

  • kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmaz, különösen azért, mert az ajánlattevő jogellenesen nyújtott állami támogatásban részesült; azonban lehetőséget kell biztosítania a gazdasági szereplő számára ajánlata összetevőinek megindoklására;
  • értékének több mint 50%-a olyan harmadik országból származó termékeket tartalmaz, amelynek az érintett közbeszerzéseit többoldalú vagy kétoldalú megállapodással nem tették elérhetővé az európai vállalkozások számára.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan nehézségről, amellyel vállalkozásaik szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések harmadik országokban történő elnyerése tekintetében szembesültek. Jelezhetik többek között a nemzetközi munkajogi szabályok betartásának elmulasztását. Ezzel egyidejűleg a Bizottság éves jelentést készít a Tanács részére az európai vállalkozásoknak az irányelv hatálya alá tartozó, harmadik országbeli közbeszerzésekhez való hozzáférése tárgyában harmadik országokkal folytatott tárgyalásokról. Javasolhatja a Tanácsnak, hogy korlátozza (vagy függessze fel) a harmadik országokkal kapcsolatban álló vállalkozások Európai Unión belüli és az irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekhez való hozzáférését.

A közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai

A közbeszerzési szerződések odaítélésére több eljárás létezik: a nyílt eljárás, a meghívásos eljárás, valamint a szerződési hirdetmény közzétételével vagy anélkül indított tárgyalásos eljárás. Ugyanakkor a klasszikus irányelv esetében 2004-ben bevezetett versenypárbeszéd a közüzemi ágazatokban nem alkalmazható.

Az ajánlatkérők az alábbi feltételek mellett előzetes pályáztatás nélkül odaítélhetik a szerződést:

  • ha előzetes pályáztatást követően egyetlen megfelelő ajánlat vagy pályázat sem érkezett be; ha egy szerződést kizárólag K+F célokra kötnek; ha műszaki vagy művészeti, illetve a kizárólagos jogok védelmével kapcsolatos okokból a szerződést csak egy meghatározott gazdasági szereplő teljesítheti; előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség esetén; keretmegállapodáson alapuló szerződések esetén, amennyiben a keretszerződés az irányelvnek megfelelően jött létre;
  • árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések: olyan kiegészítő szállítások esetében, amelyeknél a szállító megváltozása eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező termék beszerzését tenné kötelezővé; árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében; tevékenységét megszüntető vagy felszámolás alatt álló gazdasági szereplővel bonyolított előnyös vásárlások esetében vagy különösen előnyös feltételek mellett;
  • az eredeti projektben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt szükségessé váló kiegészítő építési munkák vagy szolgáltatások esetében;
  • olyan új építési munkák esetében, amelyek hasonló munkák megismétléséből állnak;
  • szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, amennyiben az adott szerződést az alkalmazandó szabályok értelmében a pályázat nyertesének kell odaítélni.

Nyílt eljárás

A nyílt eljárás során bármely érdekelt gazdasági szereplő tehet ajánlatot.

Az ajánlatok beérkezésének minimális határideje a hirdetmény közzétételének napjától számított 52 nap. Időszakos előzetes tájékoztató hirdetmény közzététele esetén ez a határidő általában 36 napra csökkenthető. Az ajánlatok beérkezésének határideje semmiképpen nem lehet rövidebb 22 napnál.

Meghívásos eljárás

Meghívásos eljárás során bármely gazdasági szereplő jelentkezhet részvételre, de csak a meghívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot.

A részvételi jelentkezések beérkezési határideje általában a szerződési hirdetmény (vagy időszakos hirdetmény útján történő pályáztatás esetén a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás) közzétételétől számított legalább 37 nap. Ez a határidő nem lehet rövidebb 22 napnál (elektronikus hirdetmény esetén 15 napnál). Ezt követően az ajánlatkérő egyidejűleg és írásban hívja fel a kiválasztott jelentkezőket ajánlatuk benyújtására. Az ajánlatok beérkezésének határidejét, amely valamennyi pályázó esetében megegyezik, az ajánlatkérő és a kiválasztott jelentkezők kölcsönös megállapodással rögzíthetik. Megállapodás hiányában az ajánlatkérő jelöl ki egy általában legalább 24 napos határidőt, amely semmiképpen nem lehet kevesebb az ajánlati felhívás időpontjától számított 10 napnál.

Tárgyalásos eljárás

Tárgyalásos eljárás esetén az ajánlatkérő az általa kiválasztott gazdasági szereplőkkel konzultál, és velük tárgyalja meg a szerződés feltételeit.

Hirdetmény közzétételével bonyolított tárgyalásos eljárások során az eljárás, valamint a részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésének minimális határideje megegyezik a meghívásos eljáráséval.

Szolgáltatásnyújtásra irányuló tervpályázatok

Az irányelv a 400 000 eurót meghaladó összegű, illetve ezt az értéket meghaladó díjakkal és kifizetésekkel járó szolgáltatásnyújtásra irányuló tervpályázatokra alkalmazandó.

Tervpályázat nem irányulhat a következőkre:

  • az érintett ágazatokban folytatandó tevékenységtől eltérő céllal vagy ilyen tevékenység harmadik országban való folytatásától eltérő céllal kötött szerződések;
  • a titkosnak nyilvánított, különleges biztonsági intézkedéseket igénylő, vagy nemzetközi szabályok értelmében kötött közbeszerzési szerződések;
  • a verseny előtt megnyitott tevékenység folytatása céljából szervezett tervpályázat.

Az ajánlatkérő a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásaira vonatkozó szabályoknak megfelelően összeállított tervpályázati kiírást tesz közzé. Az információk cseréje és tárolása során biztosítani kell az adatok sértetlenségét és bizalmas kezelését. Az ajánlatkérő csak az előírt benyújtási határidő lejárta után szerezhet tudomást az egyes projektek tartalmáról.

A tervpályázaton való részvétel nem korlátozható valamely tagállam területére (vagy területének egy részére), sem pedig a résztvevők jogállása alapján. Az odaítéléshez egyértelmű és megkülönböztetéstől mentes szempontokat kell meghatározni, biztosítva ezzel, hogy tényleges verseny jöjjön létre. A bírálóbizottság kizárólag független természetes személyekből állhat. Ha a részvétel szakképesítéshez kötött, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell ugyanezzel a szakképesítéssel. A bírálóbizottság döntéseit önállóan hozza meg: ennek során a projekteket meghatározott odaítélési szempontok alapján vizsgálja meg. A résztvevők névtelenségét egészen a végső döntés meghozataláig biztosítani kell.

Háttér

Ez az irányelv válaszul szolgál arra az igényre, hogy garantálni kell a piac megnyitását, valamint a beszerzési szabályoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban történő alkalmazásában megvalósuló tisztességes egyensúlyt. Az irányelv célja, hogy biztosítsa a közszektorban és a magánszektorban működő ajánlatkérőkkel szemben tanúsított egyenlő bánásmódot.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • Közbeszerzési szerződés: egy ajánlatkérő szerv és egy gazdasági szereplő által írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházás kivitelezése, áru szállítása vagy szolgáltatás nyújtása.
  • Koncesszió (építési vagy szolgáltatási): olyan szerződés, amely a közbeszerzési szerződéstől abban tér el, hogy a gazdasági szereplőnek járó ellenszolgáltatás vagy kizárólag a hasznosítás joga, vagy pedig e jog pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.
  • Ajánlatkérő szerv: az állam, területi vagy települési önkormányzat, illetve olyan közjogi intézmény, amely jogosult közbeszerzési eljárás indítására (és az ezek által létrehozott bármilyen társulás).
  • Közvállalkozás: minden olyan vállalkozás, amelyre a hatóságok meghatározó befolyást gyakorolhatnak annak tulajdonosaként, a vállalkozásban fennálló pénzügyi részesedésükön keresztül vagy a vállalkozásra vonatkozó szabályok által.
  • Gazdasági szereplő: az a vállalkozó, szállító vagy szolgáltató, aki/amely ajánlattételi felhívásra jelentkezik.
  • Kizárólagos vagy különleges jogok: valamely tagállam által biztosított jogok, amelyek esetében a tagállam egy (vagy több) szervezet számára tartja fenn egy meghatározott tevékenység folytatását, és befolyásolja a többi szervezet e tevékenység folytatására való képességét.
  • Postai szolgáltatások: olyan szolgáltatások, amelyek a postai küldemények gyűjtését, feldolgozását, szállítását és kézbesítését foglalják magukban.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

2004/17/EK irányelv

2004.4.30.

2006.1.31.

HL L 134., 2004.4.30.

Módosító jogszabály(ok)HatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

2005/51/EK irányelv

2005.10.21.

2006.1.31.

HL L 257., 2005.10.1.

2083/2005/EK rendelet

2006.1.1.

HL L 333., 2005.12.20.

1422/2007/EK rendelet

2008.1.1.

HL L 317., 2007.12.5.

2009/81/EK irányelv

2009.8.21.

2011.8.21.

HL L 216., 2009.8.20.

1177/2009/EK rendelet

2010.1.1.

HL L 314., 2009.12.1.

1251/2011/EU rendelet

2012.1.1.

HL L 319., 2011.12.2.

A 2004/17/EK irányelv későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Utolsó frissítés: 15.02.2012
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére