EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió (EU) 2001 májusában létrehozott egy fenntartható fejlődési stratégiát. A göteborgi Európai Tanács e stratégia jóváhagyásával elismerte, hogy külső dimenzió erősítésre szorul. Emellett felkérte a Bizottságot, hogy fontolja meg, hogyan járulhatna hozzá az Európai Unió a globális fenntartható fejlődéshez. Ez a közlemény válasz erre a felkérésre, és hozzájárul az EU azon álláspontjának kialakításához, amelyet a 2002-ben Johannesburgban megtartandó, fenntartható fejlődésről szóló világkonferencia során képviselni kíván.

A közlemény egyetért azzal a nézettel, hogy a globalizáció a növekedés egyik legfontosabb hajtóereje és hozzájárul az olyan globális problémák felszámolásához, mint az egészségügy, oktatás és környezet. Azonban a kontroll nélküli piaci erők megteremtik és növelik az egyenlőtlenségeket és a kirekesztettséget, valamint visszafordíthatatlan környezeti károkat okozhatnak. A globalizációt tehát ezeknek a hatásoknak az elkerülésére vagy tompítására irányuló intézkedéseknek kell szabályozniuk. Az olyan létfontosságú területeken, mint a kereskedelem, a fejlesztések pénzügyi támogatása, a környezetirányítás, a szegénység és a bűnözés elleni küzdelem, elengedhetetlen a hatékonyan végrehajtott és ellenőrzött közös szabályok létrehozása. Meg kell erősíteni a globális kormányzást, azaz elő kell segíteni a kölcsönös függőségi viszonyok kezelését.

Ez a közlemény a globális fenntartható fejlődés elősegítését célzó intézkedéseket mutat be. Kiegészíti a 2001 májusában született fenntartható fejlődési stratégiát, és a következő területeket fedi le: gazdaság, társadalom, környezet, pénzügyek, a közösségi politikák koherenciája, valamint az irányítás minden szinten.

A globalizáció kezelése: kereskedelem a fenntartható fejlődés szolgálatában

Annak érdekében, hogy a globalizáció elősegítse a fenntartható fejlődést, a Bizottság az alábbi konkrét gazdasági intézkedéseket jelentette be:

• a fejlődő országok világgazdaságba integrálásának elmélyítése a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretein belül;
• segítségnyújtás a fejlődő országoknak, hogy részesülhessenek a világkereskedelmi rendszer nyújtotta előnyökben;
• az általános preferenciarendszer átalakítása a fenntartható fejlődésre való tekintettel;
• a fenntartható fejlődés belefoglalása a kétoldalú és regionális megállapodásokba;
• a nemzetközi pénzügyi rendszer használatának átláthatóbbá, valamint szabályozásának hatékonyabbá tétele;
• az uniós vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának ösztönzése;
• a WTO és a nemzetközi környezetvédelmi szervezetek közötti együttműködés elősegítése.

A szegénység elleni harc és a társadalmi fejlődés elősegítése

A cél, hogy 2015-ig csökkenjen a rendkívüli szegénység (azoknak a személyeknek a száma, akik napi legfeljebb egy dollárból élnek) a világban. Ennek érdekében erősíteni kell a fejlesztési együttműködés minőségét, mennyiségét, hatásait és fenntarthatóságát. Az ezen a területen meghozandó intézkedések:

• az EU fejlesztési politikáját a szegénység visszaszorítására kell irányítani;
• biztosítani kell, hogy az unió politikái támogassák az éhezés elleni küzdelmet;
• a vízellátást és -kezelést integrálni kell az egészségügyi és oktatáspolitikába;
• a nemek kérdését integrálni kell az Unió politikáiba;
• növelni kell az egészségüggyel, oktatással, képzéssel és a fertőző betegségekkel kapcsolatos befektetéseket;
• támogatni kell a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kutatásokat.

A természeti és környezeti források fenntartható kezelése

Ennek a területnek a célkitűzése a környezeti források apadásának visszafordítása 2015-ig, valamint közbülső célok meghatározása a vízügy, talajgazdálkodás, energiaügy, valamint a biodiverzitás területén. Ezzel kapcsolatban az alábbi konkrét intézkedéseket hirdették ki:

• a vízforrások fenntartható kezelésére irányuló kezdeményezés indítása a johannesburgi világkonferencián;
• az energia és fejlődés (EN) (FR); területét érintő együttműködés indítása;
• a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások alkalmazásának elősegítése;
• a Globális Környezeti Alap részleges újrafeltöltése;
• az illegális erdőkitermelés elleni harcra irányuló cselekvési terv kidolgozása;
• a fenntartható közlekedési módokba történő befektetés;
• a fenntartható halászat támogatása;
• a természeti katasztrófák megelőzésére irányuló tevékenységek;
• a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési rendszer (GMES) (EN) kiterjesztése a fejlődő országokra.

Az uniós politikák koherenciájának javítása

A cél, hogy valamennyi uniós politika integrálja a fenntartható fejlődést. A következő tevékenységeket kell végrehajtani:

• az unió valamennyi jelentősebb politikai javaslatának gazdasági, társadalmi és környezeti hatását vizsgáló rendszer felállítása;
• az uniós politikáknak a fenntartható fejlődést szolgáló célkitűzésekhez való hozzáigazításának folytatása;
• az ENSZ lőfegyverek tiltott gyártására és kereskedelmére vonatkozó jegyzőkönyvének aláírása;
• a kivándorlás negatív hatásai elleni küzdelem.

Hatékonyabb irányítás valamennyi szinten

Ez a civil társadalom részvételének, a globális gazdasági, társadalmi és környezeti irányítás koherenciájának és hatékonyságának növelését jelenti. A közlemény az alábbi konkrét intézkedéseket javasolja:

• a közintézmények és a civil társadalom támogatása a fejlődő országokban;
• a korrupció elleni harc támogatása;
• az alapvető munkaügyi normák betartásának biztosítása;
• a globális irányítás javítását célzó döntések elfogadásának támogatása a johannesburgi konferencián;
• a nők hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem támogatása

A fenntartható fejlődés finanszírozása

A célkitűzések megegyeznek a millenniumi fejlesztési célokkal, azaz a következőkkel: a szegénység és az éhezés felszámolása, az általános alapfokú oktatás, a nemek közötti egyenlőség támogatása, a gyermekhalandóság csökkentése, a nők egészségének javítása, a fertőzés elleni küzdelem, a fenntartható fejlődés támogatása és a globális partnerség megteremtése. Az alábbi intézkedések javasoltak:

• a GNI (bruttó nemzeti jövedelem) 0,7%-ának megfelelő fejlesztési támogatás, valamint 2006-tól valamennyi uniós ország esetében a GNI legalább 0,33%-át kitevő köztes cél elfogadására irányuló előrelépés;
• a túlzott mértékben elszegényedett országok adósságterheinek könnyítése;
• részvétel azon a vitafórumon, amelynek témája annak lehetősége, hogy az államok globális közjavakat különítsenek el.