RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Üvegházhatású gázok csökkentése 2020-ig

Ez a határozat hozzájárul az Európai Unió azon célkitűzésének eléréséhez, amely szerint 2020-ra az 1990. évi szinthez képest 20%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Minden tagállam számára meghatároz kibocsátáscsökkentési célokat, valamint az azok elérésének ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat. Nemzetközi megállapodás esetén ezek a célkitűzések növelhetők.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 406/2009/EK határozata (2009. április 23.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről [Hivatalos Lap L 140., 2009.6.5.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a határozat – a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozó közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelően – rögzíti az üvegházhatású gázok kibocsátásával * kapcsolatos minimális tagállami szerepvállalást.

A 2013–2020 közötti időszakra vonatkozó kibocsátási szintek és rugalmasság

Az egyes tagállamok éves kibocsátási jogosultságokkal rendelkeznek, amelyek 2013 és 2020 között lineáris pályát alkotnak. 2013-tól 2020-ig a kibocsátások egyik évben sem haladhatják meg az adott évre kijelölt éves kibocsátási jogosultság szintjét. A 2020-ra vonatkozó éves kibocsátási jogosultság a határozat II. mellékletében az egyes tagállamok számára előírt százalékos értéknek felel meg.

A 2013 és 2019 közötti időszakban a tagállamok egy adott évben előrehozhatják a következő évről az éves kibocsátási jogosultságuk * legfeljebb 5%-ának megfelelő mennyiséget. Az éves kibocsátási jogosultság fel nem használt része átvihető a következő évre. Bizonyos feltételek mellett a jogosultság egy része másik tagállamra is átruházható.

Energiahatékonyság

Az Európai Bizottság 2012-ben felmérést készít a Közösség és tagállamai által az energiahatékonysági cselekvési terv végrehajtása terén tett előrelépésről. Az értékelést követően a Bizottság adott esetben megerősített vagy új intézkedésekre tesz javaslatot.

A projekttevékenységekből származó kibocsátási egységek felhasználása

A tagállamok az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatos kötelezettségeik teljesítéséhez az alábbi kibocsátási egységeket használhatják fel:

  • a 2003/87/EK irányelv keretében 2008 és 2012 között engedélyezett hitelesített kibocsátáscsökkentők (CER) és kibocsátáscsökkentési egységek (ERU), a 2012. december 31-ig bejegyzett projektekre vonatkozóan;
  • a legkevésbé fejlett országokban végrehajtott kibocsátáscsökkentő projektekhez kiadott CER-ek;
  • erdőtelepítési vagy erdő-visszatelepítési projektekből származó ideiglenes hitelesített kibocsátáscsökkentők vagy hosszú távú hitelesített kibocsátáscsökkentők.

A tagállamok az éves mennyiségük 3%-ának megfelelő, fel nem használt részét minden évben átruházhatják egy másik tagállamra. A fel nem használt mennyiség a következő évekre is átvihető.

Jelentéstétel, az elért előrehaladás értékelése, módosítások és felülvizsgálat

A 280/2004/EK határozat értelmében a tagállamoknak jelentést kell benyújtaniuk a következőkről:

  • az éves üvegházhatásúgáz-kibocsátások szintje;
  • a felhasznált kibocsátási egységek felhasználása, földrajzi eloszlása és típusa;
  • tervezett lépések és nemzeti előrejelzések;
  • a nemzeti stratégiákról és intézkedésekről szóló tájékoztatás.

A Közösség kétévente értékeli a kötelezettségvállalásai tekintetében történt előrehaladást.

Korrekciós intézkedés

A meghatározott éves kibocsátási jogosultság túllépése esetén az érintett tagállamnak meg kell hoznia az alábbi intézkedéseket:

  • a tagállam számára a következő évre kiosztott kibocsátási jogosultságból történő levonás;
  • korrekciós intézkedési terv kidolgozása;
  • a kiosztott kibocsátási jogosultságok egy részének átvitelére és más tagállamokra való részbeni átruházására vonatkozó lehetőség ideiglenes felfüggesztése.

Az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodás közösségi jóváhagyásától alkalmazandó kiigazítások

Legkésőbb három hónappal azt követően, hogy a Közösség olyan, éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodást ír alá, amely 2020-ra az üvegházhatású gázok kibocsátásának az 1990. évi szinthez képest 20%-kal való kötelező csökkentését tűzi ki célul, a Bizottság jelentést készít, amelyben a következő elemeket értékeli:

  • a nemzetközi szinten kidolgozott intézkedések természete;
  • a közösségi szinten annak érdekében szükséges intézkedések, hogy a 2007. márciusi Európai Tanács által jóváhagyott 30%-os csökkentési célt el lehessen érni;
  • az ipari ágazatok és a mezőgazdaság versenyképességére gyakorolt hatás, valamint a kibocsátásáthelyezés kockázata;
  • a nemzetközi megállapodás hatása a többi gazdasági ágazatra;
  • a földhasználatból és erdészeti tevékenységből származó kibocsátások elszámolásának részletes szabályai;
  • a harmadik országokban folyó erdősítésre, újraerdősítésre, erdőirtásra és erdőpusztulásra vonatkozó részletes szabályok;
  • további közösségi politikák és intézkedések szükségessége.

Amennyiben 2010. december 31-ig a Közösség nem hagy jóvá nemzetközi megállapodást, a Bizottságnak javaslatot kell tennie a földhasználatnak, a földhasználat megváltoztatásának és az erdészetnek a Közösség csökkentési kötelezettségvállalásaiba történő bevonására.

Háttér

Az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC), amelyet a 94/69/EK határozat hagyott jóvá, az üvegházhatású gázok koncentrációinak stabilizálását tűzte ki célul. Létfontosságú, hogy a globális éves átlaghőmérséklet nem haladhatja meg 2 °C-nál többel az iparosodás előtti mértéket. Ennek megfelelően 2050-ig legalább 50%-kal kell csökkenteni az ilyen gázok kibocsátását.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • Üvegházhatású gázok kibocsátása: szén-dioxid (CO2), metán (CH4), dinitrogén-oxid (N2O), fluorozott szénhidrogének (HFC), perfluor-szénhidrogének (PFC) és kén-hexafluorid (SF6) kibocsátása.
  • Éves kibocsátási jogosultság: a 2013 és 2020 közötti időszakra évenként maximálisan engedélyezett üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat

2009.6.25.

HL L 140., 2009.6.5.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNY

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2010. május 26.) – Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-ot meghaladó mérséklésére irányuló lehetőségek elemzése és a kibocsátásáthelyezés kockázatának vizsgálata [COM(2010) 265 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
Ez a közlemény egy olyan politika következményeit vizsgálja, amely 30%-kal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A 2008. évi gazdasági válság nyomán jelentősen csökkent a szén-dioxid kibocsátása. Az Európai Unióban 2009-ben mért üvegházhatásúgáz-kibocsátások 14%-kal maradtak az 1990. évi szint alatt, míg a csökkenés 2008-ban mindössze 11,6%-os volt.
Ennek következtében reálisnak tűnhet a 2020-ra vonatkozó célkitűzések növelése, amennyiben megvalósulnak a következő lehetőségek:

  • a kibocsátáskereskedelmi rendszer kiigazítása az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek egy részének „befagyasztásával”;
  • A kibocsátáscsökkentés szempontjából legjobban teljesítő technológiákba leghamarabb befektető gazdasági szereplők megjutalmazása térítésmentes kibocsátási egységekkel;
  • szén-dioxid-adó bevezetése;
  • a kibocsátáscsökkentés ösztönzése az EU szakpolitikáin keresztül;
  • a legjobban teljesítő kibocsátáscsökkentő technológiák bevezetésének ösztönzése nemzetközi kibocsátási egységek alkalmazásával.

A közlemény mindeközben hangsúlyozza, hogy a 30%-os csökkentés összköltsége – a 20%-os csökkentés költségeit is figyelembe véve – várhatóan 81 milliárd EUR-ra rúg majd. Ez az összeg jelentősen meghaladja a kezdeti energiaügyi és éghajlat-változási csomag 70 milliárd EUR-ra becsült költségét.
A kibocsátásáthelyezés kockázatának elkerülése érdekében fontos, hogy a harmadik országok is megvalósítsák a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó 30%-os célkitűzést. E célból tehát nélkülözhetetlen a nemzetközi koordináció.

Utolsó frissítés: 27.07.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére