Vissza az EUR-Lex kezdőlapjára

EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz

Vissza az EUR-Lex kezdőlapjára

Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.

Használjon felül nyitó és záró idézőjeleket (""), ha pontos kifejezésre kíván rákeresni. Tegyen a keresett kifejezés végére csillagot (*), ha a kifejezés több változatát is be szeretné foglalni a keresésbe (pl.: szállít*, 32019R*). Használjon kérdőjelet (?), ha a keresőkifejezésben csak egyetlen karaktert szeretne helyettesíteni (pl. a tagállam?t kifejezéssel meg lehet találni a „tagállamát”, „tagállamit” és „tagállamot” szavakat).
Tanácsok a kereséshez
Részletesebb keresési feltételekre van szüksége? Használja a következő keresési felületet: Részletes keresés
Ön itt van

Energia

energy

Az éghajlatváltozás tényét alátámasztó egyre nagyobb számú bizonyíték, valamint a növekvő energiafüggőség megerősítette az Európai Unió (EU) azon elhatározását, hogy a világ első klímasemleges kontinensévé és gazdaságává váljon, ugyanakkor biztosítsa, hogy az általunk elfogyasztott energia biztonságos, versenyképes, helyi forrásokból előállítható és fenntartható legyen.

Az európai zöld megállapodás célja, hogy az európai klímarendeletben szereplő, kötelező erejű kötelezettségnek megfelelően alkalmassá tegye az uniós éghajlat-, energia-, közlekedés- és adópolitikát a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás – 1990-es szinthez képest – legalább 55%-os csökkentésére a 2030-ig tartó időszakban, 2050-re pedig elérje a klímasemlegességet. Az energiahatékonysági célkitűzések döntőek: a technológiai kutatásnak és innovációnak köszönhető tisztább energia előállítása, valamint a korszerűsített, energiahatékony épületekbe való beruházás.

E célkitűzések alapját az energiaunióra vonatkozó stratégia (2015) képezi, amely az energiaunió irányításáról szóló (EU) 2018/1999 rendelettel együtt az uniós energiapolitika dimenzióit határozza meg.

  • Az uniós energiaforrások diverzifikációja a fosszilis tüzelőanyagoktól az atomenergián keresztül a megújuló energiákig (a nap-, szél-, biomassza-, geotermikus, víz- és árapály-energiáig) az energiabiztonság biztosítása érdekében.
  • Teljesen integrált, hatékony, technikai vagy szabályozási akadályoktól mentes belső energiapiac.
  • Az energiahatékonyság és az energiahálózatok összekapcsolása, valamint a kibocsátások csökkentése.
  • A karbonszegény gazdaság felé való elmozdulás a Párizsi Megállapodásban meghatározott kötelezettségvállalásokkal összhangban.
  • A karbonszegény és a tisztaenergia-technológiára irányuló kutatás előmozdítása, valamint a kutatás és innováció rangsorolása az energetikai átállás és a versenyképesség fokozásának ösztönzése céljából.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikke külön jogalapot vezet be az energia terén, amelynek révén az EU és az uniós tagállamok megosztott hatáskörök szerint működnek együtt a közös energiapolitika létrehozása érdekében.

Lásd még: