EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

Az irányelv célja az épületek *, azok részei és önálló rendeltetési egységei energiahatékonyságának előmozdítása.

Az épületek energiahatékonyságának kiszámítására vonatkozó módszertan

A tagállamok kötelesek nemzeti vagy regionális szinten olyan, az épületek energiahatékonyságának kiszámítására vonatkozó módszertant elfogadni, amely figyelembe vesz bizonyos tényezőket, különösen a következőket:

• az épület hőtechnikai jellemzői (hőkapacitás, hőszigetelés stb.);
• fűtési rendszer és melegvíz-ellátás;
• légkondicionáló rendszerek;
• beépített világítóberendezés;
• beltéri klimatikus körülmények.

Szintén számolni kell az olyan további tényezők kedvező hatásával, mint a helyi benapozási viszonyok, a természetes világítás, a kapcsolt energiatermelés által termelt elektromos áram és a táv- vagy tömbfűtési és -hűtési rendszerek.

Minimumkövetelmények meghatározása

A tagállamok az említett számítási módszertannak megfelelően a költségoptimalizált szintek elérése érdekében kötelesek az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeket meghatározni. E minimumkövetelmények szintjét ötévente felül kell vizsgálni.

A minimumkövetelmények meghatározásakor a tagállamok különbséget tehetnek az új és meglévő épületek, valamint az épületek különböző fajtái között.

Az új épületeknek meg kell felelniük ezeknek a követelményeknek, és még a kivitelezésük kezdete előtt megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni a megújuló energián alapuló ellátási rendszerek, a hőszivattyúk, a táv- vagy tömbfűtési és -hűtési rendszerek, valamint a kapcsolt energiatermelő rendszerek beépítéséről.

A meglévő épületek jelentős felújítása során javítani kell azok energiahatékonyságát oly módon, hogy a munka eredményeképpen egyúttal a minimumkövetelmények is teljesüljenek.

Az alábbiak kizárhatók a minimumkövetelmények alkalmazásából:

• hivatalosan védett épületek (például műemléképületek);
• istentiszteletre használt épületek;
• ideiglenes épületek;
• az évente korlátozott idejű használatra szánt lakóépületek;
• szabadon álló épületek, amelyek teljes hasznos alapterülete kevesebb mint 50 m².

Az épületgépészeti rendszereknek, például a fűtési rendszereknek, a melegvíz-ellátó rendszernek, a légkondicionáló rendszernek és a nagy szellőzőrendszereknek beszereléskor, csere vagy korszerűsítés esetén szintén meg kell felelniük az energiahatékonyságra vonatkozó követelményeknek.

A külső térelhatárolókat alkotó olyan épületelemeknek, amelyek jelentősen befolyásolják e külső térelhatárolók energiahatékonyságát (például ablakkeretek), csere vagy átalakítás után a költségoptimalizált szintek elérése érdekében hasonlóképpen meg kell felelniük az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeknek.

Új épület építésekor vagy felújításkor az irányelv minden esetben határozottan szorgalmazza intelligens energiafogyasztás-mérők beszerelését, a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelvvel összhangban.

Célkitűzés: közel nulla energiaigényű épületek

2020. december 31-ig valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényű épületnek kell lennie. 2018. december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületeknek teljesíteniük kell ugyanezeket a követelményeket.

A Bizottság szorgalmazza, hogy az ilyen típusú épületek számának növelése érdekében a tagállamok dolgozzanak ki a következő elemeket tartalmazó nemzeti terveket:

• a közel nulla energiaigényű épületek fogalommeghatározásának tagállami alkalmazását ismertető leírás;
• időközi célok az új épületek energiahatékonyságának 2015-ig történő javítására vonatkozóan;
• információ az épületek energiahatékonyságának javítását ösztönző elfogadott szakpolitikákról és pénzügyi intézkedésekről.

Piaci ösztönzők és pénzügyi akadályok

A tagállamoknak össze kell állítaniuk azoknak a már meglévő és lehetséges eszközöknek a listáját, amelyek célja, hogy előmozdítsák az épületek energiahatékonyságának javítását. A listát háromévente frissíteni kell.

Energiahatékonysági tanúsítványok

A tagállamoknak létre kell hozniuk egy, az épületek energiahatékonyságát igazoló tanúsítási rendszert. A tanúsítvány az épületek energiafogyasztására vonatkozó információkat, valamint a költséghatékonyság javítását célzó ajánlásokat tartalmaz.

Egy épület vagy önálló rendeltetési egység értékesítésre vagy bérbeadásra kínálásakor a kereskedelmi médiában megjelenő hirdetésekben szerepelnie kell az energiahatékonysági tanúsítványban feltüntetett energiahatékonyság-mutatónak.

Az épületek vagy önálló rendeltetési egységek felépítésekor, értékesítésekor vagy bérbeadásakor ezt a tanúsítványt be kell mutatni a leendő új bérlőnek vagy vevőnek, és át kell adni a vevőnek vagy az új bérlőnek.

Azon épületekben, amelyeknek legalább 500 m² alapterületét hatóságok foglalják el, illetve amelyeknek 500 m²-nél nagyobb alapterületét a lakosság rendszeresen látogatja, az energiahatékonysági tanúsítványt jól látható helyen kell elhelyezni (2015. július 9-ével ez a küszöbérték 250 m²-re csökken).

A tagállamok kötelesek létrehozni az épületek fűtési és légkondicionáló rendszereinek rendszeres ellenőrzését biztosító rendszert.

Az irányelvvel a 2002/91/EK (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV) irányelv hatályát veszti.