EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

A 2007 utáni időszakban a kohéziós politikára vonatkozó stratégiai iránymutatások az alábbi két célt szolgálják:

• a kohéziós politika stratégiai dimenziójának erősítése. A közösségi prioritások ezáltal jobban integrálhatók a nemzeti és regionális fejlesztési programokba;
• megnövekedett felelősségvállalás a kohéziós politika helyi alkalmazásakor. Ennek eredményeként hatékonyabb párbeszéd jön létre a Bizottság, a tagállamok és a régiók által létrehozott partneri együttműködések során, és átláthatóbbá válik a Bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament közötti feladatmegosztás.

A lisszaboni stratégia újraindítása

Az Európai Tanács 2005 márciusában tartott ülésszakán megújították a lisszaboni stratégiát egy növekedésre és foglalkoztatásra irányuló partnerség létrehozásával. E stratégia szempontjából a kohéziós politikának a fenntartható növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás előmozdítására kell összpontosítania.

A stratégiai iránymutatások meghatározzák azokat a területeket, amelyeken a kohéziós politika hozzájárulhat egyéb, a lisszaboni stratégiából következő közösségi prioritások végrehajtásához. Ezek az iránymutatások összhangban vannak a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatással is.

A stratégiai iránymutatások prioritásai

A stratégiai iránymutatásokat három fő prioritás mentén határozták meg:

• a tagállamokban található régiók és városok vonzerejének növelése;
• az innováció, a vállalkozói szellem, továbbá a tudásalapú gazdaság növekedésének ösztönzése;
• nagyobb számú és jobb minőségű munkahely létrehozása.

Stratégiai iránymutatások, 2007–2013

A fenti prioritások alapján az iránymutatások céljai a következők:

• vonzóbbá tenni Európát és régióit a beruházások és a foglalkoztatás szempontjából;
• előmozdítani az ismeretszerzést és az innovációt;
• nagyobb számú és jobb minőségű munkahelyet teremteni;
• figyelembe venni a kohéziós politika területi dimenzióját.

Beruházások és foglalkoztatás

Annak érdekében, hogy Európa és régiói a beruházások és a foglalkoztatás szempontjából vonzóbb helyszínné váljanak, a közlemény az intézkedések három típusát irányozza elő.

Először is, szükség van a közlekedési infrastruktúrák kiterjesztésére és fejlesztésére. Ebből a célból a tagállamoknak 30 olyan, európai érdekeket képviselő projektet kell kiemelniük, amelyek a másodlagos összeköttetések kiépítésére irányulnak. Ezenkívül javítani kell a vasúti infrastruktúrák hozzáférhetőségén és az elszigetelt régióknak a transzeurópai közlekedési hálózattal (TEN-T) való összeköttetésén. Ugyanez érvényes a közlekedési hálózatok környezeti dimenziójára, illetve a rövid távolságú tengeri közlekedés fejlesztésére.

Másodszor, jobban ki kell aknázni a környezetvédelem és a növekedés együttes pozitív hatásait, biztosítva ezáltal a gazdasági növekedés, az innováció és a munkahelyteremtés tartósságát. Ennek érdekében a közlemény javasolja az infrastruktúrákba való beruházást, a vállalatok és alkalmazottaik számára vonzó körülmények teremtését, valamint kockázatcsökkentő intézkedések megtételét. Emellett figyelembe kell venni az EU kiotói kötelezettségvállalásait is.

Harmadszor, csökkenteni kell a hagyományos energiaforrásoktól való függőséget az energiahatékonyság javítása, valamint a megújuló energiaforrások használata révén.

Tudás és innováció

A növekedési és munkahely-teremtési célok teljesítése megköveteli a gazdaság strukturális átalakítását, valamint a tudásalapú tevékenységek irányába történő elmozdulást. Ehhez pedig az alábbi intézkedések szükségesek:

• a kutatási és technológiai fejlesztési (KTF) beruházások számának növelése és hatékonyabbá tétele a magánszektorban (beleértve például a köz- és magánszféra közötti partnerségeket [PPP], a kis- és középvállalkozásokat [kkv], valamint a vállalkozások közötti együttműködést);
• az innováció elősegítése és a cégalapítás ösztönzése révén kedvező környezet teremtése az új ismeretek megszerzéséhez, terjesztéséhez és felhasználásához (vállalkozói szellem);
• az információs társadalom előmozdítása, illetve az információs és kommunikációs technológiai (IKT) berendezések használatának elősegítése a vállalkozásoknál és a háztartásoknál;
• a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése a pénzügyi tervezés eszközeivel, előtérbe helyezve a támogatástól eltérő pénzügyi megoldásokat.

Foglalkoztatás

A nagyobb számú és jobb minőségű munkahely létrehozása érdekében a kohéziós politika válaszolni kíván az európai foglalkoztatási stratégia által felvetett kihívásokra. Ez azt jelenti, hogy több embert kell a foglalkoztatásba vonzani és ott megtartani, valamint korszerűsíteni kell a szociális védelmi rendszereket.

Ezenkívül fokozni kell a munkavállalók alkalmazkodóképességét és a munkaerőpiac rugalmasságát, ami a humán erőforrásba történő beruházással, azaz a hatékonyabb oktatás és szakképzés révén valósul meg. Ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban fejleszteni kell a közigazgatást és a közszolgáltatásokat, és biztosítani kell az aktív népesség egészségének megőrzését.

Területi kohézió és együttműködés

A kohéziós politikának alkalmazkodnia kell a területek egyedi szükségleteihez és jellemzőihez, figyelembe véve a földrajzi elhelyezkedésükből adódó problémákat vagy lehetőségeket. A területi dimenzió az alábbi témaköröket foglalja magában:

• a városok (városi térségek) hozzájárulása a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz (például a vállalkozói szellem, a helyi foglalkoztatás és a helyi fejlődés elősegítése céljából);
• a vidéki területek gazdasági sokféleségének támogatása (például a strukturális, foglalkoztatási és vidékfejlesztési politikák együttműködése révén);
• a határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti együttműködés, kiemelt figyelemmel a növekedési és foglalkoztatási célkitűzésekre.