RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 11 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Határozottabb fellépés a be nem jelentett munkavégzés ellen

Ez a közlemény elemzi az árnyékgazdaság fennállásának kedvező tényezőket. Javasolja a be nem jelentett munka elleni küzdelemre vonatkozó politikák áttekintését a tagállami intézkedések fényében. A közlemény ezt követően kölcsönös tanulási lehetőségeket vázol fel az e területen eredményes gyakorlatok alapján. Végezetül, a jelenség elleni hatékony fellépés érdekében, meghatározza az uniós és nemzeti szintű módszerek és ellenőrző intézkedések rendszerét.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Határozottabb fellépés a be nem jelentett munkavégzés ellen [COM(2007) 628 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A be nem jelentett munkavégzés * mind a mai napig a növekedés és foglalkoztatás egyik fő akadálya Európában. Csökkenti emellett az adóbevételeket és sérti a társadalombiztosítás finanszírozását. A vállalkozások szintjén hajlamos meghamisítani a versenyt, emellett korlátozza a termelékenységet.

A be nem jelentett munkavégzés a társadalmi dömping egyik oka, mivel kiszorítja a munkakörülményekre és a munkavállalók szociális jogaira, valamint a bérekre és a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályokat tiszteletben tartó tevékenységeket.

Egyes tevékenységi területeken és egyes foglalkoztatási típusoknál a jelenség ahelyett, hogy gyengülne, inkább erősödik.

A be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelem a törekvések középpontjában

A Bizottság a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelmet teszi meg az európai jogszabályok modernizációja egyik kulcsfontosságú tényezőjének a munkajogról szóló zöld könyvében. A zöld könyv kapcsán kialakult vita megmutatta, hogy valamennyi félnek (szociális partnerek, közigazgatás stb.) szándékában áll Európai Uniós (EU) szinten megerősíteni az együttműködést és az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét fokozni.

Egyébiránt világosan kimutatható a kapcsolat a be nem jelentett munkavégzés és az illegális bevándorlás között. Ezért a Bizottság nemrégiben egy olyan irányelvre tett javaslatot, amely szankciókat irányoz elő a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkaadók ellen.

A be nem jelentett munkavégzés: tények és számadatok

Több, nemrégiben felmerült tényező kedvezhet a be nem jelentett munkavégzés jelenségének:

  • a társadalmi-demográfiai változások eredményeként jelentkező megnövekedett igény a háztartási és ápolási szolgáltatások iránt;
  • a kevésbé hierarchikus munkakapcsolatok és a rugalmasabb fizetési rendszerek megjelenése;
  • az önfoglalkoztatás, az alvállalkozás, a rugalmasabb szerződések és az idénymunkák hirtelen megnövekedése;
  • a határokon átívelő vállalatcsoportok létrehozásának megkönnyítése.

Egy nemrégiben végzett Eurobarométer-felmérés (EN ) (FR ) különböző tendenciák kimutatását tette lehetővé:

  • Európa déli és keleti részét érinti leginkább a be nem jelentett munkavégzés;
  • uniós szinten a munkavállalók 5%-a beismeri, hogy a fizetését zsebbe kapja (ez a százalék az Unió legtöbb kontinentális tagállama, az Egyesült Királyság és Írország esetében 3%-ról, vagy annál kevesebbről indul és 10% felett van az Unió egyes közép- és kelet-európai országainál);
  • a be nem jelentett munkavégzés elsősorban a diákokat, a munkanélkülieket és az önfoglalkoztatókat érinti;
  • ez a gyakorlat különösen az építőipar és a háztartási szolgáltatások területén elterjedt;
  • a „rizikófaktor” fontos szerepet játszik a be nem jelentett munkavégzés mellett való döntésben: azok a személyek, akik a szankciók ellen védve hiszik magukat, könnyebben döntenek jövedelmük be nem vallása mellett;
  • úgy tűnik, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen szankcióknak teszik ki magukat;
  • a be nem jelentett munkavégzés fő oka az adók és adminisztrációs terhek elkerülésére irányuló szándék.

A felmérés eredményeit azonban a legnagyobb óvatossággal kell értelmezni, figyelemmel arra, hogy kísérleti felmérésről van szó, amelyet alacsony számú személyből álló mintán végeztek.

A be nem jelentett munkavégzés a fogalmából következően általánosságban nem észlelhető és nincs nyilvántartva, sőt, az egyes tagállamok jogszabályai különbözőképp határozhatják meg magát a fogalmat, ezért a jelenség uniós szintű statisztikai értékelése továbbra is nehéz.

Tagállami szinten a Bizottság 2004-ben végzett makrogazdasági becsléseket. Ezek a becslések így tehát nem veszik figyelembe az ezután bekövetkezett legfrissebb fejleményeket (a bevándorlás növekedése és a legalizálást célzó kampányok). Abban az időben jelentős különbségek mutatkoztak az egyes országok között, a be nem jelentett munkavégzés aránya az egyes dél- és kelet-európai országok esetében akár a GDP 20%-át (vagy annál többet is) kitehette. Ezek az adatok egészükben véve továbbra is érvényesek, bár az utóbbi években megfigyelhető fokozott munkahelyteremtés hatására egyes új tagállamokban csökkenni kezdett a be nem jelentett munkavégzés aránya.

Politikai fellépés a be nem jelentett munkavégzés ellen

A be nem jelentett munkavégzés, mint összetett és heterogén jelenség, egyszerre több fronton igényel közbeavatkozást.

A Tanács 2003-as állásfoglalásával összhangban a Bizottság az alábbiakat javasolja:

  • a be nem jelentett munkavégzés anyagi vonzerejének csökkentése, különösen az adó-, a javadalmazási és az ellátórendszerek felülvizsgálatával;
  • közigazgatási reform és egyszerűsítés (különösen a költségek terén);
  • az ellenőrzés és a szankcionálás fokozása;
  • a nemzetek feletti együttműködés ösztönzése;
  • az emberek tudatosságának növelése a be nem jelentett munkavégzés kockázatainak és a törvényes rendszerek előnyeinek kihangsúlyozásával.

E felsorolt fellépések kapcsán bizonyos számú kedvező tendenciát és bevált gyakorlatot lehet beazonosítani:

  • az alacsony keresetek adóterhe – referenciaérték a feketemunka iránti érdek felmérésére – enyhén csökken, az adózás azonban gyakran a szabályosan fizetett túlórát sújtja; ezzel ellentétben a minimálbér alkalmazása lehetne a be nem jelentett munkavégzés csökkentését szolgáló eszköz;
  • az egyes tagállamokban bevezetett szolgáltatásra váltható utalványok vagy még inkább a a héa csökkentése a sok munkaerőt igénylő szolgáltatások esetében, mind-mind sikeres próbálkozásnak bizonyultak;
  • a szociális partnerek bekapcsolódhatnak a feketemunka elleni küzdelembe, mint ahogyan ez például az építőipar ágazatában történik;
  • a tagállamoknak különösen a munkavállalók kiküldetése kapcsán vagy a társadalombiztosítás területén megvalósuló igazgatási együttműködése segítheti a határokon átívelő be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelmet.

Következtetések és ellenőrzés

Jelenleg még nem lehet azt mondani, hogy csökkenne a be nem jelentett munkavégzés aránya. Sok szempontból továbbra is igen vonzó maradt. A tagállami szinten végrehajtott fellépések eredménye nem egyértelmű, és még mindig hiányzik az információk és tapasztalatok egyesítése.

Ezzel összefüggésben a Bizottság emlékeztet az alábbiak szükségességére:

  • a munka adóztatásának további könnyítése és az adminisztrációs folyamatok egyszerűsítése az eddig elért eredményeken felül;
  • az új tagállamokból származó munkavállalók mobilitását korlátozó átmeneti rendelkezések felülvizsgálata az érintett államok esetében;
  • a be nem jelentett munkavégzés figyelembe vétele a rugalmas biztonság közös elveinek nemzeti szinten történő gyakorlati alkalmazásakor;
  • a szociális partnerek megállapodása a konkrét kezdeményezések terén;
  • átfogó stratégiai megközelítés kialakítása az ellenőrzés és a csalás elleni küzdelem szintjén;
  • a különböző ellenőrző hatóságok között különösen a munkavállalók kiküldetése terén történő együttműködés európai platformja megvalósíthatóságának a vizsgálata;
  • megtalálni a legjobb módszert a be nem jelentett munkavégzések számszerűsítésére;
  • a be nem jelentett munkavégzést a kölcsönös tanulás európai programja, a PROGRESS az egyik prioritásává kell tenni.

Háttér

A Bizottság már 1998-ban foglalkozott egyik közleményében a be nem jelentett munkavégzéssel. A közleményben a Bizottság elemezte a problémakör okait és hatásait, valamint a vele szemben alkalmazott politikákat. Egy uniós szinten széles körben lezajlott vita eredményeképp 2003-ban a Bizottság elfogadott egy, a 2003–2005 közötti foglalkoztatáspolitikára vonatkozó iránymutatásokba illeszkedő közös stratégiai megközelítést.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • Be nem jelentett munkavégzés: bármely olyan fizetett tevékenység, amely természetét tekintve törvényes, azonban nincs bejelentve a hatóságoknál, […] figyelembe véve a tagállamok szabályozó rendszerében meglévő különbségeket. A be nem jelentett munkavégzés szereplői különbözőek lehetnek: munkaadók, fogyasztók, alkalmazottak és önfoglalkoztatók. A be nem jelentett munkavégzés versenyre kelve a szabályosan végzett tevékenységekkel, szociális dömping egyik forrását képezi. Emellett társadalombiztosítási csalási vetülete is van, mivel munkanélküliséget ellensúlyozó járulékot egészít ki.
Utolsó frissítés: 23.01.2008
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére