EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság bemutatja azt a stratégiát, amely lehetővé teszi az Európai Unió (EU) számára, hogy az alábbi jellemzőkkel rendelkező növekedést érje el:

• intelligens, amely az ismeretek fejlődésén és az innováción alapul;
• fenntartható, amely a környezetbarátabb, az erőforrások kezelésében hatékonyabb és versenyképesebb gazdaságon alapul;
• inkluzív, amelynek célja a foglalkoztatás, a társadalmi és területi kohézió növelése.

Ezenkívül a Bizottság egy sor legkésőbb 2020-ra elérendő célkitűzést javasol:

• a 20–64 évesek foglalkoztatási rátájának 75%-ra növelése;
• a bruttó hazai termék (GDP) 3%-ának kutatásra és fejlesztésre való fordítása;
• a szén-dioxid-kibocsátás 20%-kal (amennyiben lehetséges, 30%-kal) való csökkentése; a megújuló energiaforrások arányának és az energiahatékonyságnak 20–20%-kal való növelése;
• az iskolából kimaradók arányának 10% alá csökkentése és a felsőoktatási oklevéllel rendelkezők arányának 40%-ra való növelése;
• a szegénység által veszélyeztetett lakosok számának 20 millióval való csökkentése.

Az Európa 2020 program

A Bizottság hét kiemelt kezdeményezést mutat be, amelyeket mind uniós szinten, mind az EU tagállamaiban végre kell hajtani:

• az Innovatív Uniót, amely támogatja az innovatív termékek és szolgáltatások létrehozását, különösen az éghajlatváltozás, az energiahatékonyság, az egészségügy és a társadalom elöregedése terén;
• a Mozgásban az ifjúság kezdeményezést, amely többek között az oktatási rendszer teljesítményének javítását, a formális és az informális tanulást, a tanulók és kutatók mobilitását, továbbá a fiataloknak a munkaerőpiacra való belépését teszi lehetővé;
• az Európai digitális menetrendet, amely egy magas szintű biztonsággal és világos jogi kerettel rendelkező egységes digitális piac létesítését támogatja. Ezenkívül a nagysebességű, majd a szupergyors internet minden lakos számára elérhető kell, hogy legyen;
• az Erőforrás-hatékony Európa kezdeményezést, amely a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését támogatja, miközben elősegíti az európai gazdaság versenyképességét és energiaellátásának biztonságát;
• az Iparpolitika a globalizáció korában kezdeményezést, amely az ágazat vállalkozásait segíti felülkerekedni a gazdasági válságon, integrálódni a világkereskedelembe, valamint a környezetbarátabb termelési módok elsajátításában;
• az Új készségek és munkahelyek menetrendjét, amely lehetővé teszi a foglalkoztatási helyzet és szociális rendszerek fenntarthatóságának javítását. Ez különösen a rugalmas biztonság (DE) (EN) (FR) stratégiáinak ösztönzését, vagyis a dolgozók és tanulók képzésének, illetve a nemek közötti egyenlőség és az idősek foglalkoztatásának támogatását is jelenti;
• a Szegénység elleni európai platformot, amely az EU tagországai közötti együttműködést fokozza, valamint folytatja a nyitott koordinációs módszert a kirekesztés és a szociális védelem területén. A platform célja az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziója, valamint a szegény helyzetben élők társadalmi befogadása.

A stratégia végrehajtása

A stratégiát a 2010 júniusi Európa Tanács által elfogadott tíz darab, „Európa 2020” integrált iránymutatáson keresztül kell bemutatni. Ezek helyettesítik a foglalkoztatás területén a jelenlegi 24 iránymutatást, valamint a gazdaságpolitikák átfogó iránymutatásait.

A Tanács továbbá politikai ajánlásokat fogalmazhat meg az EU tagállamai számára gazdasági és költségvetési kérdésekben, valamint a stratégiák által érintett tematikus területeken.

A stratégia jelentős részét a az EU-tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatóságainak kell végrehajtania, a nemzeti parlamentek, a szociális partnerek és a civil társadalom bevonásával. Az uniós polgárok számára figyelemfelhívó akciókat kell szervezni.

A Bizottság feladata az előrehaladás nyomon követése. Éves jelentéseket mutat be, beleértve a stabilitási és konvergenciaprogramok megvalósításáról szóló jelentéseket is.