RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 14 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Köz–magán társulások fejlesztése

A köz-magán társulások elősegíthetik az Európai Unió gazdasági fellendülését és fenntartható fejlődését. A gazdasági válsággal összefüggésben kulcsfontosságú a köz- és a magánszektor kapacitásainak és pénzeszközeinek összefonódása. A Bizottság ismerteti az ilyen társulások létrehozása előtt álló akadályokat és azok ösztönzésének módjait.

JOGI AKTUS

A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2009. november 19.) – A magán- és állami beruházások mobilizálása a gazdasági fellendülés és a hosszú távú szerkezeti változások érdekében: a köz-magán társulások fejlesztése [COM(2009) 615 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A köz-magán társulások (PPP) az Európai Unió által szorgalmazott innovatív finanszírozási megoldást jelentenek. Különösen a következőket segítik elő:

  • közérdekű, többek között infrastrukturális és közszolgáltatás-nyújtási projektek határokon átnyúló megvalósításának megkönnyítése;
  • a finanszírozási kockázatok megosztása és a hagyományosan a közszférát terhelő összes infrastrukturális költség csökkentése;
  • a fenntartható fejlődés, az innováció, a kutatás és a fejlesztés ösztönzése a versenynek és a magánvállalkozások kötelezettségvállalásainak köszönhetően;
  • az európai vállalkozások részesedésének növelése a kormányzati beszerzések terén az Unión kívüli országok piacain.

PPP-k az Európai Unión belül

Ezeknek a társulásuknak be kell tartaniuk az alábbiakra vonatkozó uniós szabályokat:

  • a belső piac működése;
  • a stabilitási és növekedési paktum;
  • a közbeszerzésre és a szolgáltatási koncessziókra vonatkozó uniós jogszabályok;
  • a versenyszabályok, amennyiben a PPP-k gazdasági tevékenységet végeznek.

Az uniós finanszírozás a PPP-k társfinanszírozására vehető igénybe. A nemzeti állami és magánszereplők igénybe vehetik az alábbiakat:

  • a PPP-kel kapcsolatos strukturális alapok, valamint a JASPER, a JESSICA és a JEREMIE kezdeményezés;
  • az Európai Beruházási Bank (EBB) forrásai és az Európai Beruházási Alap. Az EBB ezenfelül létrehozott egy Európai Szakértői Központot (EPEC) (EN), hogy segítséget nyújtson PPP-k alapításához;
  • a transzeurópai közlekedési hálózat (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV) (TEN-T hálózat) pénzügyi eszközei, amelyek a magánfinanszírozási és kockázatitőke-hozzájárulást, valamint banki kölcsönök nyújtását ösztönzik;
  • a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram és a közös technológiai kezdeményezés.

Az Unió továbbá az alábbi, innovációt célzó eszközök igénybevételét javasolja:

  • a Bizottság és az EBB által létrehozott kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus (DE) (EN) (FR), amelynek célja a hitelhez való hozzájutás megkönnyítése. A gazdasági fellendülés terve e mechanizmus gyorsított végrehajtását irányozza elő;
  • a versenyképességi és innovációs keretprogram eszközei, amelyek a kutatás, technológiafejlesztés és innováció területén támogatják a PPP-ket.

PPP-k az Európai Unión kívül

PPP-k a bővítési stratégia és a külső együttműködési intézkedések keretében is létrehozhatók. Az Unió hozzájárul a nemzetközi PPP-ként létrejött Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alaphoz is, amely a fejlődő országokban a beruházókat támogatja.

Végül, nemzetközi kereskedelmi kapcsolatai terén az Unió előmozdítja a PPP-k átláthatóságának és működésének javítását.

A PPP-k létrehozása előtt álló akadályok

A gazdasági válság az alábbiak miatt korlátozta a finanszírozáshoz való hozzáférést:

  • a hitelek költségeinek emelkedése;
  • a banki lejárati idők csökkentése, amelynek célja a hitelek időtartamának lerövidítése;
  • a finanszírozás hiánya a beszerzési folyamat kezdetén.

Ennélfogva a Bizottság az állami támogatásokra irányuló ideiglenes közösségi keretrendszert hozott létre, amelynek célja a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatása a gazdasági válságban.

A PPP-k létrehozásához gyakran szükség van a következőkre:

  • jelentős finanszírozási források;
  • szakértelem és szakképzés az állami szektorban;
  • komplex pénzügyi műveletek;
  • a hatóságok részéről hosszú távú kötelezettségvállalás.

A technológiai innováció terén létrejött PPP-k az EU versenyképessége szempontjából nélkülözhetetlenek. A Bizottságnak egyedi keretrendszert kell kidolgoznia, hogy ezáltal:

  • megkönnyítse az ilyen PPP-k létrehozását és az állami és magánszereplők között biztosítsa a kockázatok és a felelősség megosztását;
  • biztosítsa a finanszírozási lehetőségek elérését támogatások, közbeszerzések vagy beruházások formájában.

Az Unió által hozott intézkedések

A gazdasági válság kedvezőtlen hatást gyakorolt az államháztartásokra és a hosszú távú beruházásokat igénylő projektekre. 2010-ben ezért, a gazdasági fellendülés tervének keretében a Bizottság öt célzott intézkedés végrehajtását irányozza elő, hogy megkönnyítse a PPP-k létrehozását:

  • a PPP-ben közreműködő szereplők közötti párbeszédet és információáramlást lehetővé tevő csoport kialakítása;
  • a rendelkezésre álló finanszírozás növelése a meglévő európai eszközök segítségével, valamint célzott eszközök kidolgozása révén;
  • uniós finanszírozás esetén egyenlő feltételek biztosítása az állami és privát irányító szervek számára;
  • az innováció előmozdítása, többek között lehetővé téve az Unió számára magánjogi csoportokban való részvételt és a projektekbe történő közvetlen beruházást;
  • új jogalkotási eszközre irányuló javaslat a magánszektornak megítélt állami szolgáltatási koncessziókról.

A Bizottságnak 2011 végéig egy sor kiegészítő intézkedést is értékelnie kell. Ezek a következők:

  • az európai pénzügyi eszközök alkalmazási körének kiszélesítése;
  • a szolgáltatási koncessziók odaítélésével kapcsolatos kezdeményezésre vonatkozó hatásvizsgálat elvégzése;
  • az elszámolási gyakorlatok javítása;
  • a szakértelem és a know-how terjesztése;
  • az információs és kommunikációs technológiák, valamint az innováció előmozdítása.
Utolsó frissítés: 15.04.2010

Lásd még

  • Az Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatóságának köz-magán társulásokkal (DE) (EN) (FR) foglalkozó weboldala
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére