Önálló vállalkozók: férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód

Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek: CS - HU - PL - RO

Önálló vállalkozók: férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód

A nemek közötti egyenlő bánásmód elve az önálló vállalkozásokra * is alkalmazandó. Ezen elv tiszteletben tartásával lehetővé kell tenni többek között azt, hogy növekedjen az önálló vállalkozói tevékenységeket végző nők száma. Az elv alkalmazása eredményeképpen jobban el kell ismerni az önálló vállalkozók segítő házastársai * által végzett munkát is. Ez az irányelv újabb rendelkezéseket dolgoz ki a hátrányos megkülönböztetések elleni küzdelem, a vállalkozások létesítése, a szociális védelem és az anyasági ellátások terén.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/41/EU irányelve (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről [Hivatalos Lap L 180., 2010.7.15.].

ÖSSZEFOGLALÓ

A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elve tilt a nemek különbözőségén alapuló minden hátrányos megkülönböztetést, legyen az közvetlen * vagy közvetett *. Ezt az elvet tiszteletben kell tartani a vállalkozások létrehozása, eszközökkel való ellátása vagy bővítése, illetve bármilyen más formájú önálló vállalkozói tevékenység megkezdése vagy bővítése során.

A zaklatás * és a szexuális zaklatás * nemi megkülönböztetés alapján történő hátrányos megkülönböztetésnek minősülnek.

Ez az irányelv lehetővé teszi az Európai Unió (EU) országainak, hogy pozitív fellépést biztosító intézkedéseket fogadjanak el. Ezek a nyilvános intézkedések a férfiak és nők közötti teljes egyenlőséget hivatottak biztosítani a munka világában, például a nők segítését önálló vállalkozások alapításában.

Házastársak közös vállalkozói tevékenysége

A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elve e területen azt jelenti, hogy a közös vállalkozást létrehozó házastársakra vagy élettársakra ugyanolyan feltételek vonatkozzanak, mint másokra.

Ezenfelül, amennyiben létezik egy, az önálló vállalkozókra vonatkozó tagállami szociális védelmi rendszer, az önálló vállalkozói tevékenységben részt vevő házas- vagy élettársak saját jogon részesülnek szociális védelemben. A tagállamok döntenek arról, hogy az erre a fajta szociális biztonság végrehajtására kötelező vagy önkéntes alapon kerül-e sor.

Anyasággal kapcsolatos jogosultságok

Az önálló tevékenységet folytató nők, valamint az önálló vállalkozók tevékenységéhez hozzájáruló nőnemű házas- vagy élettársak legalább 14 hetes anyasági juttatásra jogosultak. Ez a juttatás elegendő kell legyen számukra ahhoz, hogy amennyiben így kívánják, erre az időtartamra megszakíthassák a tevékenységüket. Ezért a juttatásnak az alábbiakkal egyenértékűnek kell lennie:

az átlagos jövedelemkiesés vagy elmaradt haszon. Ezt ugyanakkor egy felső összeghatár korlátozhatja; és/vagy
az a nemzeti szinten meghatározott juttatás, amelyet az érintett személy a tevékenységének egészségi állapotával összefüggő okokból történő megszakítása esetén kapna; és/vagy
bármely más, az uniós ország által meghatározott, családdal kapcsolatos juttatás.

A tevékenységük anyaság miatt megszakított időszaka alatt ezen nőknek helyettesítést biztosító szolgáltatásokhoz és bármely meglévő tagállami szociális szolgáltatáshoz kell hozzáférniük. Ezek a szolgáltatások részben vagy egészben helyettesíthetik az anyasági juttatást.

Háttér

A korábbi 86/613/EGK irányelv 2012. augusztus 5-én hatályát veszti, erre az időpontra az EU valamennyi tagállamában át kell ültetni ezt az irányelvet.

További irányelvek léteznek, amelyek védik az önálló vállalkozókat megillető egyenlő bánásmódot. Ilyenek például a munka világában alkalmazandó 2006/54/EK irányelv, a társadalombiztosítás területén alkalmazandó 79/7/EGK irányelv és a magán- és állami árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésről szóló 2004/113/EK irányelv.

Kulcsfogalmak
Önálló vállalkozók: mindazon személyek, akik a nemzeti jog által meghatározott feltételek mellett, saját nevükben folytatnak jövedelemszerző tevékenységet, beleértve a mezőgazdasági termelőket és a szellemi szabad foglalkozásúakat is. Önálló vállalkozók házastársai: az önálló vállalkozók házastársai vagy élettársai – amennyiben és abban a mértékben, ahogyan azt a nemzeti jog elismeri –, akik nem alkalmazottak vagy üzleti partnerek, és akik szokásosan, a nemzeti jog által meghatározott feltételek mellett vesznek részt az önálló vállalkozó tevékenységeiben, és ugyanolyan vagy kisegítő feladatokat látnak el. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: ha egy személlyel nemi okokból kevésbé kedvezően bánnak, mint ahogyan egy másikkal hasonló helyzetben bánnak. Közvetett hátrányos megkülönböztetés: ha egy látszólag semleges rendelkezés, kritérium vagy gyakorlat az egyik nemhez tartozó személyeket a másik nemhez tartozó személyekhez képest különösen hátrányosan érint. Kivéve, ha a bánásmód különbözőségét egy jogszerű cél objektív módon igazolja, továbbá e cél megvalósításának eszközei megfelelőek és szükségesek. Zaklatás: ha egy személy nemével kapcsolatos nemkívánatos magatartásra kerül sor olyan céllal vagy hatással, amely sérti az adott személy méltóságát, és amely megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy sértő környezetet teremt. Szexuális zaklatás: ha bármely formában nemkívánatos szóbeli, nem szóbeli vagy tettleges, szexuális természetű magatartásra kerül sor, olyan céllal vagy hatással, amely sérti az adott személy méltóságát, különösen, ha ez megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy sértő környezetet teremt.

Kulcsfogalmak

Önálló vállalkozók: mindazon személyek, akik a nemzeti jog által meghatározott feltételek mellett, saját nevükben folytatnak jövedelemszerző tevékenységet, beleértve a mezőgazdasági termelőket és a szellemi szabad foglalkozásúakat is.
Önálló vállalkozók házastársai: az önálló vállalkozók házastársai vagy élettársai – amennyiben és abban a mértékben, ahogyan azt a nemzeti jog elismeri –, akik nem alkalmazottak vagy üzleti partnerek, és akik szokásosan, a nemzeti jog által meghatározott feltételek mellett vesznek részt az önálló vállalkozó tevékenységeiben, és ugyanolyan vagy kisegítő feladatokat látnak el.
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: ha egy személlyel nemi okokból kevésbé kedvezően bánnak, mint ahogyan egy másikkal hasonló helyzetben bánnak.
Közvetett hátrányos megkülönböztetés: ha egy látszólag semleges rendelkezés, kritérium vagy gyakorlat az egyik nemhez tartozó személyeket a másik nemhez tartozó személyekhez képest különösen hátrányosan érint. Kivéve, ha a bánásmód különbözőségét egy jogszerű cél objektív módon igazolja, továbbá e cél megvalósításának eszközei megfelelőek és szükségesek.
Zaklatás: ha egy személy nemével kapcsolatos nemkívánatos magatartásra kerül sor olyan céllal vagy hatással, amely sérti az adott személy méltóságát, és amely megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy sértő környezetet teremt.
Szexuális zaklatás: ha bármely formában nemkívánatos szóbeli, nem szóbeli vagy tettleges, szexuális természetű magatartásra kerül sor, olyan céllal vagy hatással, amely sérti az adott személy méltóságát, különösen, ha ez megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy sértő környezetet teremt.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus	Hatálybalépés	Az átültetés határideje a tagállamokban	Hivatalos Lap
2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv	2010.8.4.	2012.8.5.	HL L 180., 2010.7.15.

Utolsó frissítés: 15.09.2010

EUROPA

Jogszabályok összefoglalói