RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elve a munkaerőpiacon kívül

Ez az irányelv arra törekszik, hogy létrehozzon egy keretet az árukhoz és szolgáltatásokhoz, különösen a biztosításokhoz való hozzáférés, valamint az azok nyújtása terén megnyilvánuló, a nemek közötti különbségen alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemhez annak érdekében, hogy a tagállamokban hatékonyan érvényesüljön a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elve.

JOGI AKTUS

A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról [Hivatalos Lap L 373., 2004.12.21.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Hatály

A nők és férfiak közötti hátrányos megkülönböztetés tilalma mind az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, mind az azok értékesítésére, illetve nyújtására alkalmazandó, úgy a köz-, mint a magánszférában. Az irányelv a lakosságnak kínált azon árukra és szolgáltatásokra alkalmazandó (függetlenül attól, hogy azok milyen személyeket céloznak, vagyis tekintet nélkül a potenciális fogyasztó egyéni helyzetére), amelyeket a magán és a családi szférán kívül kínálnak. A „szolgáltatás” fogalma a díjazás ellenében nyújtott szolgáltatásokat jelöli.

Az irányelv nem vonatkozik sem a média- és reklámtartalmakra, sem pedig az oktatásra.

A férfiak és nők közötti eltérő bánásmód alkalmazása csak legitim indok esetén fogadható el, mint például a szexuális erőszak áldozatainak védelme (azonos neműek számára fenntartott menedékek létesítése) vagy az egyesülés szabadsága (azonos neműek magánklubjaiban vállalt tagság esetén). Csak szükség esetén van helye mindennemű korlátozásnak, amelyeknek emellett megfelelőnek is kell lenniük.

A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve az áruk és szolgáltatások terén

Az irányelv tiltja a nemi hovatartozáson alapuló hátrányos megkülönböztetést az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása terén. Következésképp tilos a nők és férfiak közötti minden közvetlen megkülönböztetés *, így a terhesség vagy az anyaság miatti kevésbé kedvező bánásmód, valamint tilos minden közvetett megkülönböztetés * is. A zaklatás *, a szexuális zaklatás * és a megkülönböztetésre felhívás nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetésnek minősülnek, és mint ilyenek, szintén tilosak. Az irányelv tartalmazza a fenti fogalmak meghatározását, felidézi az ugyanezekre a kifejezésekre korábbi irányelvekben adott meghatározásokat.

Az egyenlő bánásmód elve nem zárja ki a nemi különbségekből adódó egyenlőtlenségek kiküszöbölésére vagy ellensúlyozására vonatkozó pozitív intézkedések elfogadását az áruk és szolgáltatások terén.

Az irányelv minimumkövetelményeket állapít meg: amennyiben a tagállamok az irányelvben foglaltaknál kedvezőbb intézkedéseiket meg tudják őrizni vagy olyanokat el tudnak fogadtatni, az irányelv által szabályozott területeken nem csökkenthetik a már meglévő védelem szintjét.

Alkalmazás a biztosítások területén

Az irányelv fő szabály szerint tiltja minden új, 2007. december 21. után kötött szerződés esetében a biztosítási, illetve egyéb pénzügyi szolgáltatások alkalmazásakor a biztosítási díjak és juttatások számításában a nemi hovatartozás tényezőként való számbavételét. A Bizottság minden olyan gyakorlatot hátrányos megkülönböztetésnek ítél, amikor a biztosító társaság a díjak számításához külön csoportba sorolja a nőket és a férfiakat azzal az indokkal, hogy eltérő kockázatoknak vannak kitéve, különösen a várható élettartamukat tekintve.

A tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák ezt a tilalmat abban az esetben, ha a releváns, pontos és a nyilvánosság rendelkezésére bocsátott biztosításmatematikai és statisztikai adatok alapján a nemi hovatartozás meghatározó tényezőnek számít a kockázatelemzésben. Öt évvel az irányelvnek a tagállami jogba való átültetése után a legfrissebb biztosításmatematikai és statisztikai adatok figyelembevételével a tagállamoknak újra meg kell vizsgálniuk az irányelvtől való eltérések indoklását.

Minden tagállam köteles ugyanakkor biztosítani, hogy a terhességgel és az anyasággal kapcsolatos biztosítási költségek (például az egészségbiztosítás esetében) nem eredményezhetnek hátrányos megkülönböztetést a férfiak és a nők között. A tagállamoknak legkésőbb 2009. december 21-ig meg kell felelniük e rendelkezésnek.

Az egyenlő bánásmód előmozdítását szolgáló szervek

Az irányelv előírja, hogy minden tagállam egy vagy több szervezetet bízzon meg a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmódnak nemzeti szinten való ösztönzésére az irányelv hatálya alá tartozó területeken. E szervezetek illetékességébe fog tartozni a felmerült problémák elemzése, az ajánlások kibocsátása és az áldozatoknak történő konkrét segítségnyújtás.

Általános rendelkezések

Az irányelv előirányozza annak a lehetőségét, hogy az áldozatok bírósági és/vagy közigazgatási eljárást kezdeményezzenek és megfelelő jóvátételt vagy kártérítést kapjanak. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Amennyiben a sértett személy olyan tényeket bizonyít, amelyek alapján vélelmezni a hátrányos megkülönböztetés fennállását, a bizonyítási teher megfordul és az alperesre hárul. Az irányelv védelmet nyújt továbbá mindennemű megtorló intézkedés veszélye ellen a nemi hovatartozáson alapuló hátrányos megkülönböztetés áldozatai és szemtanúi számára. A javaslat ezenkívül ösztönzi a nemi hovatartozáson alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben résztvevő nem kormányzati szervekkel való párbeszédet.

Az irányelvnek való megfelelés, szankciók, tájékoztatás és jelentések

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az egyenlő bánásmód elvével ellentétes minden törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést hatályon kívül helyezzenek, és hogy az ezzel az elvvel ellentétes minden szerződéses rendelkezést, vállalkozási belső szabályt, valamint az egyesületeknek ezt az elvet tiszteletben nem tartó szabályait semmissé nyilvánítsanak vagy módosítsanak.

A tagállamok megállapítják azoknak a szankcióknak a szabályait, amelyek az irányelv alkalmazásával elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandók, gondoskodnak arról, hogy az irányelvben foglalt információk eljussanak a széles közönséghez, illetve legkésőbb 2009. december 21-ig, majd ezt követően ötévente tájékoztatják a Bizottságot minden olyan rendelkezésre álló információról, amely ennek az irányelvnek az alkalmazására vonatkozik.

A Bizottság legkésőbb 2010. december 21-ig jelentést készít, amely tartalmazza a tagállamok aktuális gyakorlatának áttekintését a nemi hovatartozás tényezőként történő alkalmazásával kapcsolatban a biztosítási díjak és juttatások számítása terén.

Háttér

Ez az irányelv megvalósítja a Bizottságnak azt a szándékát, hogy javaslatot tegyen a munkaerőpiacon kívüli nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés tilalmára, amelyet a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó közösségi keretstratégiában (2001–2005) és a 2000 júniusában közzétett szociálpolitikai agendában már kinyilvánított. Az Európai Tanács 2000 decemberi nizzai ülésén ösztönözte a Bizottságot ebben az irányban, hogy fogadjon el egy, a nemek közötti egyenlőséget a foglalkoztatáson és a szakmai életen kívül eső területeken is előmozdító javaslatot.

Az irányelv jogalapja az Európai Közösséget létrehozó szerződés 13. cikke, amely szerint a Tanács egyhangúan, a Bizottság javaslatára és az Európai Parlamenttel történt konzultációt követően eljárva meghozhatja a szükséges intézkedéseket a hátrányos megkülönböztetés, különösen a nemi hovatartozáson alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • Közvetlen megkülönböztetés: ha egy személlyel nemi okokból kevésbé kedvezően bánnak, mint ahogyan egy másikkal hasonló helyzetben bánnak, bántak volna vagy bánnának.
  • Közvetett megkülönböztetés: ha egy látszólag semleges rendelkezés, kritérium vagy gyakorlat az egyik nemhez tartozó személyeket a másik nemhez tartozó személyekhez képest különösen hátrányosan érint, kivéve, ha a rendelkezést, kritériumot vagy gyakorlatot egy jogszerű cél objektív módon igazolja, továbbá e cél megvalósításának eszközei megfelelőek és szükségesek.
  • Zaklatás: ha egy személy nemével kapcsolatos nemkívánatos magatartásra kerül sor olyan céllal vagy hatással, amely sérti az adott személy méltóságát, és amely megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy sértő környezetet teremt.
  • Szexuális zaklatás: szexuális természetű, nemkívánatos magatartás minden formája, amely szóbeli, nem szavakkal történő vagy fizikai módon valósul meg, olyan céllal vagy hatással, amely sérti az adott személy méltóságát, és amely megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy sértő környezetet teremt.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
2004/113/EK tanácsi irányelv [elfogadás: CNS/2003/0265 konzultációs eljárás]2004.12.21.2007.12.21.HL L 373., 2004.12.21.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the Economic and Social Committee and the Committee of the Regions - Towards a community framework strategy on gender equality (2001-2005) [COM(2000) 335 final – not published in the Official Journal] (A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Úton a nemek közötti egyenlőség közösségi keretstratégiája felé (2001–2005) [COM(2000) 335 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).

Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the Economic and Social Committee and the Committee of the Regions Social policy agenda [COM(2000) 379 final – not published in the Official Journal] (A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak – Szociálpolitikai Menetrend [COM(2000) 379 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).

Utolsó frissítés: 29.08.2005
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére