RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A nemek közötti bérszakadék elleni küzdelem

A nemek közötti bérszakadék az Európai Unión belül továbbra is egy létező jelenség. A szakadék nagy része nem tulajdonítható objektív kritériumoknak. Egy olyan Európában, amely modern és versenyképes akar lenni, és amelynek demográfiai változásokkal (másként szólva az aktív népesség előrelátható csökkenésével) kell szembenéznie, a bérszakadék elleni küzdelem jelentős kihívás, és több puszta jelképnél. Ennek érdekében a Bizottság az okok elemzése után a szakadék csökkenéséhez vezető cselekvési útvonalak sorát jelenti be, és cselekvésre hív fel minden érdekelt felet.

JOGI AKTUS

A Bizottság 2007. július 18-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A nemek közötti bérszakadék elleni küzdelem [COM(2007) 424 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Római Szerződés 1957 óta tartalmazza a férfi és női munkavállalók közötti béregyenlőség elvét. Az Európai unió működéséről szóló szerződés 157. cikke előírja, hogy a tagállamok kötelesek biztosítani az azonos vagy azonos értékű munkáért járó bérek egyenlőségének elvét. A bérszakadék csökkentése továbbá egyike a foglalkoztatást és növekedést célzó európai stratégia célkitűzéseinek.

Ugyanakkor a gyakorlatban a helyzet továbbra is problémásnak bizonyul. Ahogyan az a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemtervben is szerepel, a nemek közötti bérszakadék az elmúlt tíz év alatt sem csökkent jelentősen, noha a leküzdése érdekében különféle intézkedéseket hoztak és eszközöket vetettek be. A hivatalos számadatok szerint a nők 2005-ben az Európai Unióban átlagosan 15%-kal kevesebbet kerestek a férfiaknál, az 1995-ös helyzethez képest tehát mindössze 2 százalékpontos javulás tapasztalható. Figyelemmel a nők foglalkoztatottsági arányának jelentős növekedésére, ez a javulás szinte a statisztikai hibahatárba sorolható.

A szakadék kialakulásának nagy része nem magyarázható objektív kritériumokkal. A nők valamennyi tagállamban jobban teljesítenek az iskolában és nők alkotják a felsőoktatásból kikerülő diplomások többségét is. Nehéz tehát magyarázatot találni arra, hogy miért nem indulnak jobb esélyekkel a munkaerőpiacon és termelőképességük miért nem hasznosul jobban.

A nemek közötti bérszakadék csökkentéséért folytatott küzdelem azonban jelentősen túlmutat az Európai Bizottság intézkedési lehetőségein. Éppen ezért nagy szükség van valamennyi érdekelt fél -a tagállamoktól kezdve a szociális partnereken át- részvételére, hiszen ők rendelkeznek a legtöbb döntési és cselekvési lehetőséggel.

Összetett és állandó jelenség

A nemek közötti bérszakadék számos objektív tényezővel is magyarázható:

  • egyéni jellemzők (életkor, iskolai végzettség, megszerzett tapasztalat);
  • munkához kapcsolódó tényezők (foglalkozás, a szerződés típusa vagy munkafeltételek);
  • konkrétan a vállalathoz kötődő szempontok (tevékenységi szektor, méret).

Előfordulhat nyílt diszkrimináció is, amikor az azonos munkáért a női dolgozó alacsonyabb bért kap férfi kollégájánál.

Ugyanakkor sem a diszkrimináció, sem az objektív tényezők nem elegendőek ahhoz, hogy magyarázattal szolgáljanak a jelenség állandóságára.

A bérszakadék emellett a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek egyik megnyilvánulása. Ezek az egyenlőtlenségek elsősorban a nőket sújtják. Ide tartozik többek között:

  • a munkaerőpiac horizontális szegregációja: a nők sokkal kevesebb szektorban és szakmában vannak jelen, mint a férfiak, és ezek a szektorok és szakmák általában kevésbé megbecsültek és rosszabbul fizetettek;
  • a munkaerőpiac vertikális szegregációja: a nők főként kevésbé jól fizető állásokban dolgoznak, és több akadállyal kell szembenézniük a szakmai előrelépéshez (az EU vállalataiban dolgozó vezető tisztviselők mindössze egyharmada nő);
  • a hagyományok és sztereotípiák: ezek erősen befolyásolják a szakok megválasztását az oktatásban, a foglalkozások megbecsülését és osztályozását, illetve a munkahelyválasztást is;
  • a magánélet és a munka összeegyeztetésének a nehézségei, amelyek a nők számára gyakran részmunkaidő vállalásához és karrierjük többszöri megszakításához vezetnek, ami kedvezőtlen hatással van szakmai előmenetelükre.

A statisztikai adatok szerint a bérszakadék az életkor emelkedésével, a végzettséggel és a munkatapasztalattal együtt nő: az 50–59 éves korosztály esetében a bérkülönbség meghaladja a 30%-ot, míg ez az adat mindössze 7% a 30 év alattiak esetében. A különbség több mint 30% a diplomások esetében is, de csupán 13% azoknál, akik csak középiskolai végzettséggel rendelkeznek. Végezetül a különbség akár 32% is lehet azoknál a dolgozóknál, akik több mint 30 éve foglalkoztatottak egy adott cégnél, míg a szakadék csak 22%-nyi azok esetében, akik 1 és 5 év közötti időt töltöttek el a cégnél.

A nők és férfiak közötti fizetési egyenlőtlenségek elleni küzdelem

Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen csökkenteni a férfiak és nők fizetése közötti bérszakadékot, a Bizottság a következő lépésekre koncentrál:

  • a már meglévő jogszabályok fokozottabb alkalmazása, tudatosságnövelő kampányokkal egybekötve;
  • a növekedési és foglalkoztatási európai stratégia teljes mértékű kiaknázása, az európai pénzügyi segítség különböző formái révén (Strukturális Alapok);
  • az egyenlő bérezés előmozdítása a munkáltatók között, alapvetően szociális felelősségérzetükre alapozva;
  • a bevált gyakorlatok cseréjének támogatása közösségi szinten, a szociális partnerek bevonásával.

Háttér

A nemek közötti bérszakadék felszámolása a nemek közötti egyenlőség európai politikájának egyik központi eleme. Megtalálható az európai szinten bevezetett programok nagy részében:

  • a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemtervben (2006–2010);
  • a foglalkoztatást és növekedést célzó európai stratégiában;
  • a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktumban;
  • a Strukturális Alapokban;
  • a Bizottság 2004 óta kiadott éves jelentéseiben.
A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • Bérszakadék: A bérszakadék a nők és a férfiak átlagos bruttó órabére közötti relatív különbség a gazdaság egészében. Ez a növekedési és foglalkoztatási egyik szerkezeti mutatója.
Utolsó frissítés: 23.05.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére