RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Vállalatok társadalmi felelőssége: a vállalatok hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez

A javasolt európai stratégia megvalósítása hasznára válik a vállalatoknak és az érintett szereplőknek, ezenkívül az Európai Unió (EU) fenntartható fejlődését is támogatja. A vállalatok gazdasági sikere ugyanis most már nem kizárólag a rövid távú profitmaximalizálási stratégiától függ, hanem attól is, hogy mennyire veszik figyelembe a társadalmi és környezetvédelmi célkitűzéseket, beleértve a fogyasztók érdekeit is.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2002. július 2.) a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról: a vállalatok hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez [COM(2002) 347 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság egy európai stratégiát mutat be a vállalatok társadalmi felelősségvállalására (CSR) vonatkozóan. A CSR keretében a vállalatok önkéntesen építik be a társadalmi és környezetvédelmi célkitűzéseket üzleti tevékenységeikbe és az érintett szereplőkkel fenntartott kapcsolataikba.

A Bizottság hangsúlyozza, hogy a CSR-programok az Európai Unió (EU) fenntartható fejlődését is támogatják. Ezenkívül pozitív hatással vannak a vállalatok irányítására és versenyképességére, különösen az alábbi tényekre való tekintettel:

  • a kereskedelem globalizációja azt eredményezi, hogy a vállalatok külföldön, ezenbelül fejlődő országokban is tevékenykednek és felelősséget vállalnak;
  • a fogyasztók érzékennyé váltak a vállalatok arculatára és hírnevére;
  • a vállalatok kockázatosságának és sikerességének értékelésekor a pénzintézetek és a befektetők a CSR-tevékenységeket is figyelembeveszik;
  • a CSR-tevékenységek a munkavállalók kompetenciáinak fejlesztésére is felhasználhatók.

Az európai stratégia alapelvei

A Bizottság által a CSR-tevékenységek előmozdítására javasolt stratégia a következő alapelveken nyugszik:

  • a CSR-tevékenységek önkéntes jellege, átláthatósága és hitelessége;
  • azon területek meghatározása, ahol az európai fellépés hozzáadott értéket eredményez;
  • a gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi, illetve a fogyasztók érdekeit szolgáló intézkedések egyensúlyban tartása;
  • a kis- és középvállalkozások (kkv-k) sajátos igényeinek figyelembe vétele;
  • a nemzetközi megállapodások és eszközök tiszteletben tartása (különös tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megállapodásaira és eszközeire).

Az európai stratégia kulcsfontosságú intézkedései

A Bizottság elsősorban az ismeretek bővítését ösztönzi azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással van a CSR a vállalatok gazdasági teljesítményére. Ennek eszközeiként a Bizottság tanulmányok készítését, tudatosítási célú tevékenységeket és az információterjesztést javasolja.

A bevált gyakorlatok megosztását a vállalatok és tagállamok között szintén támogatni kell a szereplők hálózatba szervezése és koordinálása útján.

A vállalatok kapacitásait is fejleszteni kell, mégpedig a munkavállalók képzésére fordítható uniós támogatások felhasználása révén. Ezenkívül a CSR-alapelveket be kell építeni a vállalatirányítási témájú képzések programjába is.

Szükséges megerősíteni a kkv-k cselekvési képességét is, figyelembe véve sajátosságaikat és korlátozott erőforrásaikat. A Bizottság ennek keretében ösztönzi a bevált gyakorlatok megosztását és terjesztését, a kkv-k társulását, a nagy- és kisvállalatok együttműködését, valamint a tudatosítási célú intézkedéseket.

Fontos, hogy a CSR-gyakorlatok és -eszközök átláthatósága biztosított legyen. Ezért a Bizottság a következők elfogadását javasolja:

  • magatartási kódexek (a munkavállalók jogaira, az emberi jogokra, a környezetvédelemre stb. vonatkozóan);
  • irányítási normák (a társadalmi és környezetvédelmi szempontoknak a vállalatok napi tevékenységeibe való beépítése céljából);
  • teljesítménymérési eszközök (például belső értékelő jelentések);
  • termékvédjegyek és -címkék;
  • a társadalmilag felelős befektetésre (SRI) vonatkozó előírások, amelyek arra indítják a befektetőket, hogy a jó CSR-eredményekkel rendelkező vállalatokat részesítik előnyben.

Egy európai fórum létrehozása a CSR-intézkedésekben érintett összes szereplő számára hasznos lehet. Itt ugyanis tapasztalatcserére és együttműködésre nyílik lehetőség, és meghatározhatók azok a területek, ahol európai szintű fellépésre van szükség. A Bizottság javaslata szerint a fórumnak elsősorban a következőkkel kell foglalkoznia:

  • a CSR és a vállalatok versenyképessége közötti kapcsolat;
  • a CSR hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez, beleértve a harmadik országokat is;
  • a kifejezetten a kkv-kat érintő problémák;
  • a már létező magatartási kódexek hatékonysága;
  • a CSR-tevékenységek értékelésére vonatkozó közös iránymutatások és kritériumok;
  • címkézési programok;
  • információk terjesztése a társadalmilag felelős befektetési politikákról.

Végül pedig a Bizottság javasolja a CSR-célkitűzéseknek az összes európai szakpolitikába való beépítését. Valójában az EU a fenntartható fejlődési stratégiájához híven kötelezettséget vállalt arra, hogy szakpolitikáiba beépíti a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi megfontolásokat. A CSR-alapelvek különösen nagy jelentőségűek a következő szakpolitikák tekintetében:

  • foglalkoztatás és szociális ügyek, ezenbelül különösen az oktatás és a képzés, az esélyegyenlőség, a fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációja, az ipari szerkezetváltásra való felkészülés és a vállalati átszervezések;
  • környezetvédelem, ezenbelül a környezeti teljesítmény, az ökotechnológiák és a termékek ökohatékonysága (vagyis a termékek mennyisége és a környezetre gyakorolt hatása közötti összefüggés) értékelése;
  • fogyasztók, különösen a fogyasztóknak a környezetvédelmi és szociális előírásokkal való megismertetése;
  • közbeszerzések, ezenbelül a társadalmi és környezetvédelmi kritériumok beépítése a közbeszerzési eljárásokba;
  • külkereskedelem, külkapcsolatok és fejlődés, beleértve a multinacionális vállalatok igazgatását;
  • közigazgatás, mivel az európai intézmények szintén a CSR-alapelvek alkalmazása mellett kötelezik el magukat.

Háttér

Ez a közlemény a 2001-ben publikált, vállalatok társadalmi felelősségéről szóló zöld könyv folytatása.

Utolsó frissítés: 17.08.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére