A munkavállalóval szembeni, a foglalkoztatási feltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség
Ez az irányelv arra kötelezi a munkaadót, hogy tájékoztassa a munkavállalót a munkaszerződésre, illetve a munkaviszonyra vonatkozó feltételekről. Meghatározza a nemzeti munkavállalók, illetve a külföldön munkát végző munkavállalók esetében közlendő alapvető adatokat. Ezen túlmenően pontosítja az engedélyezett tájékoztatási eszközöket és a betartandó határidőket.
JOGI AKTUS
A Tanács 91/533/EGK irányelve (1991. október 14.) a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről.
ÖSSZEFOGLALÓ
Az irányelvet kell minden olyan fizetett munkavállaló esetében alkalmazni, aki olyan munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkezik, amelyet egy tagállamban hatályos jogszabály állapít meg, és/vagy amelyre ez a jogszabály az irányadó. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az irányelvet nem kell alkalmazni azokra a munkavállalókra, akik olyan munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkeznek:
- amelynek a teljes időtartama nem haladja meg az egy hónapot, és/vagy amelyben a munkahét nem haladja meg a nyolc órát;
- vagy amely alkalmi és/vagy sajátos természetű, feltéve, hogy ezekben az esetekben objektív okok igazolják azt, hogy az irányelvet ne alkalmazzák.
Tájékoztatási kötelezettség
A munkaadónak értesítenie kell a munkavállalót a következő alapvető adatokról:
- az érintett felek (személyi) adatai;
- a munkavégzés helye;
- a munka megnevezése, fokozata, jellege vagy kategóriája, a munka rövid meghatározása, illetve leírása;
- a munkaszerződés hatálybalépésének vagy a munkaviszony kezdetének időpontja;
- ideiglenes munkaszerződés vagy munkaviszony esetében a munkaviszony várható időtartama;
- az éves fizetett szabadság mértéke, illetve kiadásának és meghatározásának módszere;
- a munkaadó és a munkavállaló által betartandó felmondási idő tartama a munkaszerződés, illetve a munkaviszony felbontásakor, vagy ennek hiányában a felmondási idő meghatározásának módszere;
- az alapfizetés, a díjazás egyéb összetevői és a kifizetés gyakorisága;
- a munkavállaló rendes munkaidejének tartama;
- adott esetben az alkalmazandó kollektív szerződésekre történő hivatkozás.
A tájékoztatás eszköze
Az információkat tartalmazhatja írásba foglalt munkaszerződés, kinevezési okmány, illetve egy vagy több írásos okirat. Ezeket az okiratokat legkésőbb a munkaviszony kezdetét követő két hónap elteltével át kell adni a munkavállalónak. Ha a munkavállaló az említett okiratok egyikét sem kapja meg a határidőn belül, a munkaadó által aláírt nyilatkozatot kell a részére átadni.
Külföldön munkát végző munkavállaló
Amennyiben a munkavállalónak más országban kell munkát végeznie, a 3. pontban említett okirato(ka)t indulása előtt meg kell kapnia, és annak (azoknak) az alábbi kiegészítő adatokat kell tartalmaznia (tartalmazniuk):
- a külföldi munkavégzés időtartama;
- annak a pénznemnek a megnevezése, amelyben a javadalmazás kifizetésre kerül;
- adott esetben a külföldi munkavégzéshez kapcsolódó juttatások;
- továbbá adott esetben a munkavállaló hazatérésének feltételei.
Ezeket a feltételeket nem kell alkalmazni, ha az adott munkavégzés időtartama nem haladja meg az egy hónapot.
A munkaszerződés vagy a munkaviszony adatainak bármely változását írásos okiratba kell foglalni.
Az irányelv nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy a munkavállalók számára kedvezőbb rendelkezéseket alkalmazzanak vagy foganatosítsanak.
Háttér
Az irányelv célja, hogy a munkaviszonytípusok számának növekedése mellett védelmet nyújtson a fizetett munkavállalók számára jogaik téves ismeretével szemben – azáltal, hogy közösségi szinten megállapítja a munkaadó számára azt a kötelezettséget, hogy írásban kell tájékoztatnia a munkavállalót a foglalkoztatási feltételeiről.
HIVATKOZÁSOK
| Jogi aktus | Hatálybalépés | Az átültetés határideje a tagállamokban | Hivatalos Lap |
|---|---|---|---|
| 91/533/EGK tanácsi irányelv |
1991.10.28. |
1993.6.30. |
HL L 288., 1999.10.18. |



