Fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020
Az új európai fogyatékosságügyi stratégia célja, hogy javítsa a fogyatékos személyek társadalmi befogadását, jólétét és jogaik teljes körű gyakorlását. Ennek érdekében a stratégia európai és nemzeti szintű kiegészítő fellépést javasol.
JOGI AKTUS
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt (2010. november 15.) [COM(2010) 636 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
ÖSSZEFOGLALÓ
A Bizottság a fogyatékos személyek társadalmi és gazdasági részvételének megerősítésére, valamint jogaik teljes körű gyakorlásának javítására irányuló stratégiát terjeszt elő.
Ez a stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény tényleges végrehajtásán alapul. Ezen túlmenően a Bizottság fellépése az Európa 2020 stratégia keretébe illeszkedik, és az Európai Unió Alapjogi Chartája és a Lisszaboni Szerződés rendelkezésein alapul.
A fogyatékos személyek társadalmi befogadásának támogatása érdekében a Bizottság az Unió és a tagállamok nyolc közös fellépési területét határozta meg. E területek meghatározására a fogyatékos személyekkel kapcsolatos cselekvési terv (2003–2010) és a tagállamokkal folytatott konzultációk eredményeinek elemzését követően került sor.
Akadálymentesítés
A fogyatékos személyeknek hozzáféréssel kell rendelkezniük a javakhoz, a szolgáltatásokhoz és a segítő eszközökhöz. Ugyanúgy biztosítani kell számukra a közlekedéshez, az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférést, mint az egészséges személyek számára.
Részvétel
Követelmény, hogy a fogyatékos személyek teljes mértékben gyakorolni tudják az uniós polgársággal kapcsolatos alapvető jogaikat. E stratégiának hozzá kell járulnia a következőkhöz:
- a fogyatékos személyeket – magánszemélyként, fogyasztóként, tanulóként, gazdasági és politikai szereplőként – mobilitásukban gátló akadályok leküzdése;
- az intézményesített gondozás minőségének és a bentlakásos intézményekben történő elhelyezésnek a garantálása a strukturális alapokból nyújtott támogatással;
- többek között a sport- és kulturális szervezetek, létesítmények és szolgáltatások hozzáférhetőségének javítása.
Egyenlőség
Európai és tagállami szinten aktív politikákat kell bevezetni az egyenlőség előmozdítására. Ezen túlmenően a Bizottságnak biztosítania kell a fogyatékosság alapján történő megkülönböztetés elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós jogszabályok és különösen a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK irányelv teljes körű alkalmazását.
Foglalkoztatás
Az európai fellépésnek lehetővé kell tennie a fogyatékos munkavállalók számának növelését a hagyományos munkaerőpiacon, többek között aktív munkaerő-piaci politikák kidolgozásával és a munkahelyek jobb akadálymentesítésével.
A szakmán belüli mobilitás elősegítése érdekében (a védett műhelyekben is), valamint az önfoglalkoztatás ösztönzése és a munkahelyek minőségének javítása érdekében a szociális partnerek bevonásával is fel kell lépni.
Oktatás és képzés
A fogyatékos tanulók és hallgatók számára akadálymentesített oktatási rendszert és egész életen át tartó tanulási programokat kell biztosítani. A stratégia ily módon támogatja az általános oktatási rendszerek akadálymentesítését, valamint a az egyéni fejlesztési intézkedéseket és az oktatási szakemberek képzését.
A fogyatékos személyeket továbbá megfelelőbben kell tájékoztatni a képzési és a mobilitási lehetőségekről, többek között a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés és az „Oktatás és képzés 2020” stratégia keretében.
Szociális védelem
A szociális védelmi rendszerek kompenzálhatják a fogyatékos személyeket érintő jövedelmi egyenlőtlenségeket, szegénységi és társadalmi kirekesztési kockázatokat. Ebben az összefüggésben értékelni kell a szociális védelmi rendszerek teljesítményét és időtállóságát, többek között a nyugdíjrendszerek, az állami lakhatási programok és a támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében.
A stratégia ösztönzi a strukturális alapok igénybevételét és a megfelelő nemzeti intézkedések elfogadását.
Egészségügy
A fogyatékos személyeknek egyenlő hozzáféréssel kell rendelkezniük az egészségügyi szolgáltatásokhoz és intézményekhez, ideértve a mentális egészségügyi intézményeket is. Az említett egyenlőség elvének garantálása érdekében a szolgáltatásoknak megfizethetőnek kell lenniük, és igazodniuk kell a személyek speciális szükségleteihez.
Külön figyelmet kell fordítani továbbá a fogyatékos munkavállalók egészségvédelmére és biztonságára.
Külső fellépés
Az Unió kötelezettséget vállal arra, hogy nemzetközi szinten előmozdítja a fogyatékos személyek jogait. Fellépését többek között a bővítési politika, a szomszédságpolitika és a fejlesztési segélyezési politika keretében, valamint nemzetközi szervezetek – például az Európa Tanács, illetve az ENSZ – keretében bonyolítja.
Végrehajtás
A stratégia az uniós és a tagállami intézmények közös kötelezettségvállalásán alapul. Közös fellépéseik a következőkre irányulnak:
- a fogyatékossághoz kapcsolódó problémák fokozottabb tudatosítása a társadalomban, valamint a fogyatékos személyek jogainak előmozdítása;
- uniós finanszírozási lehetőségek kidolgozása;
- a statisztikai adatok gyűjtésének és kezelésének javítása;
- az ENSZ-egyezmény végrehajtása nyomon követésének biztosítása a tagállamokban és az uniós intézményekben.